Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Közélet, hírek

A salföldi kolostor hangjait mutatják be a MOME hallgatói

1/3

A salföldi pálos kolostor – Forrás: palos.hangtaj.mome.hu

A salföldi pálos kolostor – Forrás: palos.hangtaj.mome.hu

A salföldi pálos kolostor – Forrás: palos.hangtaj.mome.hu

Hirdetés
?>
A salföldi pálos kolostor – Forrás: palos.hangtaj.mome.hu
?>
A salföldi pálos kolostor – Forrás: palos.hangtaj.mome.hu
?>
A salföldi pálos kolostor – Forrás: palos.hangtaj.mome.hu
1/3

A salföldi pálos kolostor – Forrás: palos.hangtaj.mome.hu

A salföldi pálos kolostor – Forrás: palos.hangtaj.mome.hu

A salföldi pálos kolostor – Forrás: palos.hangtaj.mome.hu

A salföldi kolostor hangjait mutatják be a MOME hallgatói
Közélet, hírek

A salföldi kolostor hangjait mutatják be a MOME hallgatói

2021.01.29. 10:11

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói speciális effektekkel alkották újra a salföldi kolostor hangjait és bemutatják azt is, hogyan nézhetett ki a kolostor a késő középkorban. Céljuk, hogy a kezdeményezés kulturális, oktatási, turisztikai csatornákon keresztül hozzá tudjon járulni a Balaton-felvidéki „hang-öntudat" megszületéséhez, mivel úgy gondolják, hogy a hangvilág fontos szerepet játszhat a helyi identitás erősítésében.

A hang-ökológia az 1970-es évek óta foglalkozik a hangzó környezetek szépségeinek megőrzésével, kulturális és természeti értékeik kutatásával, bemutatásával. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, a kőszegi iASK (Institute for Advanced Studies Kőszeg – Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete) együttműködésével indított projekt tárgyát a Dunántúl akusztikai ökológiája adja, valamint az iASK zenei műhelyében elindított “Hangzó város" kreatív vidéki zenei fejlesztési program elemei. Az eredményeket és a részleteket a Dunántúl, mint hangtáj elnevezésű, kifejezetten a projekt részeként létrehozott honlapon követhetik nyomon az érdeklődők.

A helyszínként megjelenő, salföldi pálos kolostor mai állapotában egy gondozott rom, félórányi sétára a falutól, Badacsonyörs és Salföld között, az erdő sűrűjében. A meglepően jó állapotban maradt rom és környéke népszerű kirándulóhely.

A salföldi pálos kolostor – Forrás: palos.hangtaj.mome.hu
3/3
A salföldi pálos kolostor – Forrás: palos.hangtaj.mome.hu

A salföldi kolostor temploma Szent Mária Magdolna tiszteletére lett felszentelve. Ez az egyik legépebben maradt rom a középkorból, a templom falai egészen a tető magasságáig állnak, és megcsodálhatjuk a gótikus, íves ablakokat, boltíveket is. A keletre tájolt templom északi részéhez csatlakozik a kolostor, melynek kerengője közepén állt a ma is látható kőkút. Az 1960-as években végzett ásatások a kolostort is teljes egészében feltárták. A pálosok egy korábban itt állt román-kori templomot bővítettek ki és építettek újjá a saját igényeik szerint. Egy 1307-es keltezésű oklevél "köveskúti kolostorként" ír az épületről, ezért ezen a néven, illetve "Kőkúti" néven is szokták emlegetni.

A látvány élményén túl, a kolostor két hangzásvilágot jeleníthet meg a képzeletünkben: az egykori egyházi gyakorlathoz tartozó szakrális zenét, és a természet hangjait. A pálos rendet (Szent Pál első remete szerzeteseinek rendjét) magyar szerzetesek alapították a XIV. század elején. Ez az egyetlen hazai alapítású szerzetesrend. A szertartások alapja, mint a középkorban általánosságban, az énekelt repertoár volt. Ezek a gregorián énekek képezik a kolostor zenei örökségét, s ezek közül szólalnak meg kiválogatott tételek.

A kolostor környéki erdők a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területei közé tartoznak. Viszont a helyszínre látogatóknak kis esélye van arra, hogy teljes gazdagságában halljanak valamennyi honos állatfajt és megismerjék a természet ritmusát, hiszen egészen mások a reggeli, napközbeni, éjszakai hangok, a tavasz, a nyár, az ősz, tél megszólalásai. A projekthez tartozó honlap is ezt a sokféleséget hivatott tükrözni.

A salföldi pálos kolostor – Forrás: palos.hangtaj.mome.hu
1/3
A salföldi pálos kolostor – Forrás: palos.hangtaj.mome.hu

A szónikus ökológia kezdettől fogva elválaszthatatlan a hangokhoz való művészi viszonytól. A tudományág alapvetői, Murray Schafer, Hildegard Westerkamp, Barry Truax – zeneszerzők, akárcsak a következő generációk számos tagja. A program honlapján is helyt adnak olyan daraboknak, amelyek az új zene nyelvezetén reflektálnak a helyre, a hozzá kapcsolódó képzettársítások révén.

„A felvételek stúdióban készültek, de digitálisan – figyelembe véve az eredeti belső tér méretét – megpróbáltuk újrateremteni a salföldi templom akusztikáját " –  mondta a projektről Mizsei Zoltán ötletgazda. 

„S bár az épített templom Salföldön ma már csak részeiben emlékeztet az egykori gazdagon kidolgozott formára, a vele egykorú zene hangjainak míves arányai, dallamívei kitöltik a tér hiányait, s közelgetnek a teljesség égi harmóniájához" – fogalmazott.

Forrás: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, A Dunántúl, mint hangtáj

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.