Épülettervek/Tervpályázat

Keszthelyi vízpartfejlesztés: túl az emberközpontúságon – A GUBAHÁMORI különdíjas terve

1/11

Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.

?>
Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.
?>
Meglévő állapot. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.
?>
Tervezett állapot. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.
?>
Fejlesztési modellek. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.
?>
Helyszínrajz. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.
?>
Katonai felmérések. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.
?>
Tavak földkiemelése. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.
?>
Nádasövek hossza. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.
?>
Távlati zónakiépítés. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.
?>
Partvonalhossz. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.
?>
Épületek újrahasznosítása. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.
1/11

Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.

Keszthelyi vízpartfejlesztés: túl az emberközpontúságon – A GUBAHÁMORI különdíjas terve
Épülettervek/Tervpályázat

Keszthelyi vízpartfejlesztés: túl az emberközpontúságon – A GUBAHÁMORI különdíjas terve

2021.01.27. 08:07
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Keszthely, Magyarország

Építészek, alkotók:
Guba Sándor, Hámori Péter, GUBAHÁMORI

Cég, szervezet:
Magyar Művészeti Akadémia

Címkék:
pályázat

Keszthely vízpartfejlesztés

URL:
Gubahármori

Tervezés éve:
2020

Stáblista

Építész tervezők: Guba Sándor, Hámori Péter

MÉD:

Helyes-e az az építészeti programalkotás, amely egy eleve lerombolt táji környezetet kíván tovább sűríteni emberi beavatkozásokkal? Mi a fontosabb: egy, a jelenleginél nagyobb kiterjedésű strand és wellness központ kiépítése, vagy hogy megpróbáljuk helyreállítani a Balaton szétrombolt vízparti védelmi zónáját? A GUBAHÁMORI különdíjas terve ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Meglévő állapot. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.
2/11
Meglévő állapot. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.

A Magyar Művészeti Akadémia és Keszthely Város Önkormányzata építészeti pályázatot írt ki 2020 őszén Keszthely balatoni központjának 4000 négyzetméteres wellness, szórakoztatóipari és kereskedelmi fejlesztésére. A GUBAHÁMORI építésziroda a Balaton-parti fejlesztések kritikáját fogalmazza meg a pályázatra benyújtott tervében, és egy provokatív megoldást javasol, hogy a döntéshozók átgondolják, a nádasirtás, a vízparti területek feltöltése és beépítése ellentétes mindazzal, amit az ökológiai célok megkövetelnek. Az emberközpontú, profitorientált fejlesztési gondolkodásmód belátható időn belül használhatatlanná teszi a Balatont, emiatt el kell mozdulni egy integratív szocio-ökológiai modell felé.

Guba Sándor és Hámori Péter tervének nem az a célja, hogy eltöröljön mindent a part színéről, hanem hogy javaslatot adjon az emberi igények átformálására. A terv szerint megszűnik a hatalmas füves, burkolt strand a maga vendéglátóegységeivel, s helyette belső tavakkal tagolt ligetes, nádasos, száraz és nedves rétek épülnek vissza, ahol mindenki a maga igényeinek megfelelő természeti környezetben pihenhet.

A csekély számú kiszolgálópavilon (mosdó, öltöző, szauna, masszázsfülke, iszapterápia) az elbontott épületek és csúszdaszerkezetek anyagából épül fel, csökkentve az építéshez felhasznált hulladékot.

Tervezett állapot. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.
3/11
Tervezett állapot. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.

A vasút Balaton felőli oldala autómentes övezetté alakul, hogy a természetes környezetet minél kevesebb hang- és levegőszennyezés érje. Ebbe az övezetbe csak emberi erővel hajtott járművekkel lehet behajtani (kerékpár, cargobicikli, csomagszállító-eszközök). A hanghatások és a csökkent emberi jelenlét miatt várhatóan újra megjelennek az övezetre jellemző állatfajok is, ahogy ezt a koronavírus-járvány miatti karanténidőszakokban tapasztalhattuk.

Az eddig elvégzett vízparti feltöltések és építkezések miatt már csak egy irányított, természetközeli állapot létrehozása lehet a cél, a teljes élővilág regenerációja nem megvalósítható – ettől függetlenül szükség van arra, hogy a fejlesztési koncepciókba bekerüljenek az emberközpontúságon túli gondolatok is.

Fejlesztési modellek. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.
4/11
Fejlesztési modellek. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.

HANGKÉPEK

Bernie Krause, amerikai bioakusztika-kutató rendszeresen dokumentálja környezete élőhelyeinek hangképét (soundscapes), annak nyomon követésére, hogy egy adott élővilág milyen változáson megy keresztül, egyes káros külső hatások milyen következménnyel járnak a biodiverzitásra. Fontos megállapításainak egyike az, hogy a biofónikus rétegek (azon környezeti zajok összessége, amelyeket élő nem emberi organizmusok bocsátanak ki, pl.: madárcsicsergés, emlősök, békák, rovarok, lárvák hangja) számos esetben szinte teljesen elnémulnak, következtetve ebből a vizsgált természetes élőhelyek pusztulására. Ezzel ellentétesen és összefüggésben az antropofónikus rétegek (azon környezeti zajok, amelyeket az ember idéz elő, pl.: közlekedési eszközök zaja, gépek, háztartási eszközök hangja) viszont felerősödtek és állandósultak a Föld szinte minden pontján. 

"El kell felejtsük az érintetlen táj gondolatát. Nem létezik." - Falk Huettmann, a University of Alaska kutatója.

A 2020-as koronavírus miatti mobilitási leállás az első mérhető és értékelhető olyan időszak (korábban a 2001-es New York-i terrortámadás utáni utazási visszaesés volt még ilyen, az viszont nagyon rövid időszak volt), amelyben kimutatható, hogy az antropofónikus zajok elnémulása jelentős gazdagodást eredményezett a biofónikus hangok sávjában. Az ember távolléte (fizikai jelenlét, hang-, fény-, víz-, levegőszennyezés csökkenése) teret ad a fenyegetettség miatt eltűnő élővilág működésére, másként fogalmazva: az ember túlságosan uralja a táji környezetét. 

Szezonalitása miatt a Balatonnak jelentősen eltérő a hangképe a hidegebb és átmeneti hónapokban, valamint a nyári turisztikai főszezonban. Februárban a kisebb vízparti településeken szinte alig van emberi mozgás, a tájon mély csend ül, amelyet néha megakaszt egy-egy itt telelő énekesmadár vagy háziállat hangja. Áprilisban, kora májusban, amikor már teljesen újraéledt a vízparti élővilág, de még nem jelenik meg tömegesen az ember, megfigyelhetjük az egyre csökkenő területű nádasok gazdag élővilágát, ha beevezünk egy csónakkal vagy SUP-pal.

Minden megváltozik, amint megjelenik több tízezer ember a strandokon: egy vághatatlan, őrjítő kakofónia terjeszkedik, amely a reggeli kapunyitástól a vacsoraidő végéig tart. Ezt a hangözönt a vízfelszín felerősítve továbbítja a tó irányába. A nádasban áprilisban fellelt élőlények sehol nincsenek, elnémultak – bár ezt a némaságot már hallani sem tudjuk.

Katonai felmérések. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.
6/11
Katonai felmérések. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.

ÁTMENETI TEREK

A magyar népi építészet egyik legfőbb találmánya a tornác, az átmeneti tér, amely egyrészt védi az épületet és lakóját a csapadéktól, széltől és az extrém hőterheléstől, másrészt, s egyben az előzőek okán, a napközbeni tartózkodás és munkavégzés helyéül is szolgál. Hasonló szerepe volt régen a beépítetlen padlástérnek is, amely a télen fent tárolt széna miatt hőszigetelte a házat, nyáron pedig az átszellőző padlás hűtötte azt. A környezeti hatásokat tovább csökkenti az udvar kialakítása, körülépítése, ami szintén tekinthető átmeneti térnek, települési lépték szerint. Ezen átmeneti terek elhagyásával kellett felerősíteni az épületek gépészeti kiszolgálását, amely a ma sújtó energiaválság negatív spiráljának egyik meghatározó tényezője.

A Balatonnak is megvan a maga átmeneti védelmi zónája: a természetes vízparti sáv, amely a vízi ökoszisztémát tekintve a szárazföld felől érkező megpróbáltatásokat, stresszorokat csillapítja (pl.: jelentős mennyiségű talaj érkezik a domboldal felől a csapadékkal és széllel együtt, kémiai anyagok felszívása), a szárazföldi ökoszisztémát tekintve pedig védi a partszakaszt a víz okozta erózióval szemben. 

A legfőbb kibernetikai szabályozó a változatosság (diverzitás), amely az állandósító folyamatokban alternatív megoldásokat tesz lehetővé. Ha a stressz kivédése az egyik működő ciklus mentén nem sikerül, sikerülhet egy másikon. Ha a táji környezet kizsákmányolásával elpusztítjuk a vízparti biotópot vagy szegényítjük (gyérítjük), vagy monokulturalizáljuk (pl. termelési területek), a tó természetes védelmét hatástalanítjuk.

A katonai felmérési térképeken (1785, 1869, 1941) nyomon követhetjük a nádas-berekes átmeneti zóna változását, feltöltődését, regresszióját. Ez a folyamat számos tényező miatt alakult így, nagyrészt antropogén hatások miatt (Balaton vízszintjének magasan tartása a hajózhatóság érdekében, Zala folyószabályozása, városi terjeszkedés, vizek szennyezése), másrészt egyéb nem emberi tényezők miatt (invazív fajok megjelenése, üledékfelhalmozódás).

A természetes védőzónák eltűnésével a felerősödő stresszhelyzetek mérséklésére mesterséges megoldásokat kell találni (iszapkotrás rengeteg hulladékkal, hínármetszés, beton partvédelem, az elöntött területeken álló épületek rekonstrukciója stb.).

"A 90-es évek elején építették a keszthelyi partfalat s télen nem jegelték ki, azaz nem tartottak nyitva a fal előtt terjeszkedő-hézagot, hanem hagyták, hogy a kemény, vastag jégpáncél hozzá fagyjon a falhoz. Tavasszal aztán, amikor a hó és jég elolvadt, meg lehetett látni a mulasztás szomorú következményeit. A jég letolta a falat alapjáról s egy méterrel kinyomta a part felé. Persze, amikor a mögötte levő, fagyott föld is fölengedett, a letolt fal összeomlott. Újra kellett építeni. Ugyanakkor készítették a keszthelyi fürdő szigetet. A szigetre bevezető töltés volt még csak készen. Ez csak olyan hevenyészve összedobált földtöltés volt. A végét megnyomta a jég s mivel az egész töltés keményen összefagyott, felgörbült, mint valami japáni híd s el lehetett alatta menni." Cholnoky Jenő: Balaton (1936, Franklin kiadó) Tizedik fejezet: A Balaton télen

Távlati zónakiépítés. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.
9/11
Távlati zónakiépítés. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.

STRANDTIPOLÓGIA ÉS A WELLNESS FOGALMA

A pályázati kiírás nagyságrendileg 4000 m2 hasznos alapterületű épület, s ezen felül további látványelemek építését irányozza elő, amelynek megvalósítását az ökológiai lábnyomot vizsgálva (közműfejlesztés, építőanyag beépítése, talajszennyezés a Balaton partmenti védelmi zónájában), a "Hangképek" és az "Átmeneti terek" fejezetekben tárgyaltak miatt nem látjuk támogathatónak.

A "keszthelyi modell" egy olyan egyensúlyról szól, ahol az emberek számára szükséges fejlesztések egy integratív szocio-ökológiai modell alapján jelölődnek ki, amelyben tényezők a nem emberi igények is. 

Az elmúlt két évszázadban mutatkozó folyamat szerint a Balaton vízparti pufferzónája kizárólag az idegenforgalom és fizikai rekreáció igényeit szolgálta ki, miközben a tó elvesztette nagyon fontos védelmi zónáját. Ezzel együtt a vízparti biotóp is megsemmisülés közeli állapotba kerül.

Tervünknek nem az a célja, hogy eltöröljön mindent a part színéről, hanem hogy javaslatot adjon az emberi  funkcionális igények átformálására. A vendéglátás, fürdőkultúra, rekreáció a Balaton-parton elengedhetetlen gazdasági és társadalmi igény. Egy új tipológia kidolgozásával közelíthetünk egy egészségesebb egyensúly felé.

A feszültséget egy új városi strandtípus megalkotásával lehet feloldani, amely azon a kompromisszumon alapul, hogy az embernek figyelembe kell vennie azt, hogy nem zsákmányolhatja ki és semmisítheti meg a teljes partmenti élővilágot azért, hogy rekreációs igényeit kielégítse. A másik oldalról pedig meg kell vizsgálni, hogy mi az az elfogadható lépték, amelyben be lehet engedni az emberi építményeket a táji környezetbe.

Kutyás strand, naturista strand, ökostrand, gyerekstrand, szabadstrand, fizetős strand, élménypark. Ezen sorban képvisel új minőséget a “keszthelyi modell": egy olyan hely a város vízparti központjában, amely egy természetes élőhely, otthont ad a honos növény- és állatfajoknak, beleértve az embert is. Nincsen kiépített homokos, füves strandterület, nincsen vendéglátóegység-sor, nincsen épített medence. Viszont le lehet ülni bármelyik fa árnyékába, védett helyeket lehet találni, elszigetelten lehet helyet foglalni: a természetes növényzet jelöli ki a szabad helyeket. Ugyanúgy, mint bármelyik vidéki természetes vagy bányató esetében.

Épületek újrahasznosítása. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.
11/11
Épületek újrahasznosítása. Keszthelyi vízpartfejlesztés. Építészek: Guba Sándor, Hámori Péter.

INFRASTRUKTURÁLIS KIALAKÍTÁSOK

A Balaton mentén a nyári főszezonban mára már elviselhetetlen mennyiségűre duzzadt a gépjárművek száma, amely egyrészt folyamatos forgalmi terhelést jelent, másrészt kielégíthetelen parkolóhely-hiányt eredményez. 

A keszthelyi modell javaslatot tesz arra is, hogy településszinten orvosolni lehessen a problémát, és tehermentesíteni lehessen a települési környezetet. Ehhez egy optimális szintre kell csökkenteni a városban megjelenő autók számát, amelynek alaphálózata a város határain, valamint a vasútnál létesítendő P+R, P+B parkolók építése. Három célcsoportnak kell biztosítani a nyári időszakban a strandhoz jutását: (1) helyi lakosok és a Keszthelyen megszálló vendégek, számukra belső minibusz hálózat, elegendő kapacitást biztosít, kiegészítve kerékpárokkal, segway-jel (2) szomszédos településekről napi látogatók, számukra szintén a P+R parkolóval kombinált minibusz hálózat használható, (3) tömegközlekedéssel érkezők, akik a vasút- és autóbuszállomástól gyalogosan vagy kerékpárral, vagy bérelhető csomagszállító eszközökkel juthatnak el a vízpartra.

A vasút Balaton felőli oldala autómentes övezet, hogy a természetes környezetet minél kevesebb hang- és levegőszennyezés érje. Ebbe az övezetbe csak emberi erővel hajtott járművekkel lehet behajtani (kerékpár, cargobicikli, csomagszállító-eszköz, segway, elektomos motor).

Szociális és társadalmi szempontból fontosnak tartjuk, hogy a fürdőzés, mint egy alapvető rekreációs funkció mindenki számára elérhető legyen, és a Balaton-szerte tapasztalható szabadstrandok megszűnésére mint kirekesztő jelenségre reagáljunk. Az önkormányzat az egyetlen olyan szereplő, amely képes arra, hogy közszolgálati feladatát ellátva, elérhető strandfelületeket biztosítson. A belépő és bérleti díjakból kieső bevételeket extra szolgáltatásokkal lehet kompenzálni: egyrészt fenntartani az autós közelekedés alternatívájaként szolgáló nyári közlekedési infrastruktúrát (minibusz, segway, kerékpárok, cargobiciklik, csomagszállító eszközök), másrészt az extra szolgáltatások üzemeltetését is önkormányzati hatáskör alá vonni (vízi sporteszközök, masszázs, szaunapavilonok, aroma- és iszapterápiák). 

GUBAHÁMORI

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Épületek/Középület

KILÁTÓ A GALYATETŐN // Egy hely + Építészfórum

2021.08.26. 18:23
00:05:34

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk