Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épülettervek/Középület

A Nyíregyházi Görögkatolikus Múzeum története II.

1/28

Előkép: Uwe Schröder, Hundertacht haus

?>
Előkép: Uwe Schröder, Hundertacht haus
?>
Előkép: Sigurd Lewerentz, Feltámadás kápolna
?>
Formakeresés – skicc
?>
Formakeresés – makett
?>
Bevilágító ablak, makettkísérlet
?>
Indirekt megvilágítás a belső térben, makettkísérlet
?>
Homlokzati vázlat
?>
Helyszínrajz
?>
Földszinti alaprajz
?>
I. emeleti alaprajz
?>
III. emeleti alaprajz
?>
IV. emeleti alaprajz
?>
Metszetek
?>
Homlokzatok
?>
Főhomlokzat
?>
Homlokzati részletek
?>
Homlokzati részletek
?>
Gépészeti koncepcióábra
?>
Madártávlati kép
?>
Nézet a főiskola felől
?>
Kiállítótér metszete
?>
Nézet a Bethlen Gábor utca felől
?>
Nézet a főiskola felől
?>
Kettős fal nézete
?>
Kiállítótér nézete, fotó: Bánhegyesy Antal
?>
Főlépcső nézete, fotó: Bánhegyesy Antal
?>
Kiállítótér nézete, fotó: Bánhegyesy Antal
?>
Fotó: Bánhegyesi Antal
1/28

Előkép: Uwe Schröder, Hundertacht haus

A Nyíregyházi Görögkatolikus Múzeum története II.
Épülettervek/Középület

A Nyíregyházi Görögkatolikus Múzeum története II.

2022.01.04. 08:53

Projektinfó

Szerzők:
Török Dávid
Balázs Mihály

Földrajzi hely:
Nyíregyháza

Építészek, alkotók:
Balázs Mihály, dmb műterem

Nyíregyházi Görögkatolikus Múzeum és Tanulmányi Ház

Tervezés éve:
2018-2020

Építés éve:
2020-2022

Bruttó szintterület:
2000 m2

Stáblista

Generál tervező: Balázs Mihály Építész Műterme és a dmb műterem

Építészet:

Balázs Mihály DLA
Török Dávid DLA
Falvai Balázs DLA
Nagy Márton DLA

Munkatársak:

Riczu Csaba
Ónodi Bettina

Grafika, makett:

Fekete Tünde
Meggyesi Miklós
Táncos Anna
Erdős Imre

Statika:

Medek Ákos
Czövek Mihály

Gépészet:

Lantos András
Teöke Anna

Elektromosság:

Rajkai Ferenc
Radics Richárd

Akadálymentesítés:

Pandula András

Megbízó:

Görögkatolikus Metropólia

Balázs Mihály és Török Dávid a Nyíregyházi Görögkatolikus Múzeum tervezésének történetét bemutató cikkük második részében a hagyományokat tisztelő, de kortárs elvárásoknak is megfelelő megvalósuló tervváltozatot annak építészettörténeti és -elméleti előképein keresztül ismertetik. 

Korábbi írásunkban röviden összefoglaltuk a Nyíregyházi Görögkatolikus Múzeum indulásának és első tervváltozatának történetét. Az elkészült kiviteli tervvel kapcsolatban megfogalmazott megbízói kritikák a terv átdolgozását irányozták elő. A feladat tulajdonképpen nem változott, csupán a közösség részéről tudatosan vállalt archaikus egyházi irány és saját kortárs elvárásaink összehangolása még radikálisabb döntéseket igényelt a részünkről.  A helyi közösség igényei a korábbi tervváltozatnál hagyományosabb megjelenésű együttest kívántak, ugyanakkor továbbra is igen fontos szempont maradt a bizánci karakter megjelenése az épület egészében.

A kezdeti útkeresés időszakában megszokott, hogy előképekkel kommunikálunk egymással. Így volt ez most is. Az áttervezés során két épület különösen nagy segítséget jelentett a helyzet elemzése, megértése kapcsán. Az egyik Uwe Schröder Hundertacht néven ismertté vált lakóépülete. A 2007-ben született épület esetében a szigorúan szervezett alaprajz és az erősen reduktív formavilág mellett is szembetűnő az épület klasszikus megjelenése. Az utcafront feszes arányú főhomlokzatán olyan karakterképző elemekkel találkozunk, melyek a reprezentáció, jelentés, szimbólum kérdésével szembesítenek minket. A Hundertacht ház finoman síkban tartott vékony tégla frízei egyértelműen a klasszikus építészet ornamentika kérdését vetítik elénk. A kortárs építészeti elvárások között tevékenykedő építész számára elsőre zavarba ejtő a klasszikus eszköztár használata. Épp ezért fontosnak tűnt az épület tömegformálásában megjelenő modernség és a klasszikus részletek kapcsán e két fogalom részletesebb vizsgálata.

Előkép: Uwe Schröder, Hundertacht haus
1/28
Előkép: Uwe Schröder, Hundertacht haus

Pazár Béla a klasszikus és modern építészet kapcsolatát kutatja DLA értekezésében. Állítása szerint a modern és a klasszikus szembeállítása újkeletű az építészettörténetben. Korábban a modern mindig az előző korral kritikus saját kort jelentette. E két fogalom szembeállítása csupán a XX. század minden múltat elutasító, magát "Modern" kornak nevező építészeti és művészeti törekvései miatt következett be, mely a korábbi korok stílustörekvéseinek tagadása mellett új normát hirdetett meg[1].

A múlt század első felének építészetelméleti folyamatait vizsgálva, az amúgy igen hamar saját maga is stílussá váló modern irányzat mellett, találunk olyan törekvéseket, melyek minden kortárs igyekezetük ellenére sem vetették meg a megelőző korok klasszikus jellegét. A hagyomány és az újítás nem voltak egymást kizáró fogalmak. Wolfgang Pehnt a "Másik modern" címen 1997-ben kiadott munkájában Rudolf Schwartz építész munkásságát mutatja be. A főként a II. világháború után alkotó német építész a háború utáni helyreállítási munkálatokban a meglévő értékek fontosságát hangsúlyozta. A megsérült épületek pótlása és a romok maradványaiból történő új építések során a múlt sajátosan keveredett össze a jelennel. A lebombázott templomok építőkövei megszentelték az új épületek falait. A háború utáni újrakezdés tapasztalatainak köszönhetően a múlt fontossága mindvégig megmaradt tervezési munkái során. "Habár az ő munkája sohasem volt olyan határozottan klasszikus, mint kortársáé, Sigurd Lewerentzé, mégis komoly elkötelezettséggel rendelkezett a történelem iránt. (...) Igaz a St. Fronleichnam templom fehér és formailag redukált, ahogyan a racionalista kortársaké is, mégis a templomépítészet történetével van átitatva. Barokk a belső tér mozgalmasságában és a fehér fények intenzitásában, Gótikus a hajó hihetetlen vertikalitásában és az alaprajzi elrendezés komplexitásában."[2]

Előkép: Sigurd Lewerentz, Feltámadás kápolna
2/28
Előkép: Sigurd Lewerentz, Feltámadás kápolna

Pehnt gondolatmenete kapcsán el is jutottunk második fontos referencia épületünkhöz, Sigurd Lewerentz stockholmi Feltámadás kápolnájához. Leverentz az "északi klasszicizmusnak" nevezett építészeti irányzat egyik legismertebb alakja. Építészetében a klasszikus hagyomány és a modern elvárások egyszerre vannak jelen. A skandináv országokban az építészet a XX. század elején még élő népi hagyományhoz közvetlenül tudott kapcsolódni, éppen ezért törés nélkül, természetesen alakult, változott tovább modern építészetté. "A népit, a nemzetit és a klasszicistát is egyaránt a modern forrásának tekintették és tekintik ma is. A nemzeti és a modern itt soha nem került szembe egymással."[3] Lewerentz számára a klasszikus építészet nyelvének használata nem egy korábbi stílus feltámasztására tett kísérlet volt, hanem egy eszközrendszer az érzéseknek és "hangoltságnak" megfelelő hely alkotásához. A funkció által megkövetelt elemek forrását a visszatérés jelentette a klasszikus építészeti formák és elemek eredetéhez.[4] A Feltámadás kápolna kissé eklektikusnak tűnő formái mögött ott találjuk a mindent megérteni, újragondolni akaró modern ember útkeresését is. A kápolna bejáratának egyedi helyzete, a párkányon túlfuttatott magastető olyan egyedi részletek, melyek a klasszikus formák újraértelmezését vetítik elénk.

Az ismertetett példákhoz hasonlóan a múzeum újratervezése kapcsán az első tervváltozat egyedi formavilágához képest egy hagyományosabb, visszafogottabb formanyelv megtalálása volt a cél. Kutatásaink során olyan eszközöket kerestünk, melyek a klasszikus karakter megjelenítése mellett képesek lehetnek kortárs világunk számára is értelmezhető részleteket eredményezni. Az új tervváltozatban a kiállítóterek és a kiszolgálóterek tömege nem különül el olyan határozottan egymástól, mint korábban. A kiállítótereket tartalmazó épületrész az új változatban belesimul a városi tömböt lezáró épületrészek közé. A múzeumtömb esetében ezúttal nincs anyagváltás, nincs markánsan eltérő formaképzés.

Formakeresés – makett
4/28
Formakeresés – makett

A tervezés során azokat a határhelyzeteket kerestük, amikor egy épület megjelenése éppúgy értelmezhető klasszikus fogalmak mentén, mint kortárs világunk számára. Ezért az új épület részletképzésében olyan klasszikus elemeket találunk, melyek egyedi karaktert képesek adni a hangsúlyosabb épületrészeknek. Egyértelműen ezek közé sorolandó a főhomlokzat 9 darab félköríves nyílása, a kiállítási terek poroszsüveg boltozatra emlékeztető, hullámzó betonfödémei, vagy a főpárkány ívelt lezárása. Ezek az építészeti részletek hivatottak a vágyott karakter, hangoltság megteremtésére. Persze itt sem egyszerű formai átvételről van szó, a megjelenő karakterképző elemek nem mentesek a funkcionális újragondolás vágyától sem.

Főhomlokzat
15/28
Főhomlokzat

Példaként vessünk egy pillantást a főhomlokzat félköríves nyílásaira, melyek amellett, hogy a síkszerű homlokzatnak egyedi ornamentikát biztosítanak, a kiállítási terek indirekt megvilágításának is fontos részei. A nagyméretű nyílások nem klasszikus ablakok, hanem felülvilágítók. Nem egy az egyben világítják meg a múzeum belső tereit, csupán a főhomlokzat mögötti szűk "technikai tér" megvilágítását szolgálják. Ez a közeg amellett, hogy gátolja a belső falak túlzott felmelegedését, lehetőséget biztosít a természetes szellőzés megteremtésére és a kiállítóterek mennyezete alatt elhelyezett  keskeny nyílássornak köszönhetően képes megvilágítani a hullámzó födémek alsó síkját, enyhe megvilágítást biztosítva ezzel a belső tereknek.

Fotó: Bánhegyesi Antal
Fotó: Bánhegyesi Antal
28/28
Fotó: Bánhegyesi Antal

Ezek a klasszikus részletek a belső térrel és a külső formával egybeforrva szolgálják a formailag erősen redukált, hagyományos megjelenésű épület egészének egységes, visszafogott, de mégis karakteres megjelenését. A szerkezetkész épület megítélése a helyi közösség tagjai között egyelőre pozitív. A korábbi változat során megtapasztalt ellenállás után, az új változattal kapcsolatban pozitív visszajelzések érkeznek. Reméljük, hogy a szűkös anyagi keretből megvalósuló befejező munkák után is jól működő, emblematikus épület létrejöttének örülhetünk!

Török Dávid, Balázs Mihály

 

Szerk.: Hulesch Máté

[1] vö: Pazár Béla: Klasszikus és modern, 13.o.

[2] Wolfgang Pehnt: Architect of an alternativ modernism, 1977, Rudolf Schwartz and the monumental order if things. Adam Caruso, Helen Thomas, gta Verlag 2016., 158.o.

[3] Pazár Béla: Klasszikus és modern, 13.o.

[4] vö: Turai Balázs idézi: Colin St John Wilson. “Sigurd Lewerentz - The Sacred Buildings and the Sacred Sites", op. cit. p.134.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk