| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

A kockaházakról építész szemmel

1/14

Földszintes, szabadon-álló lakóház terve, 1961

Kotsis Iván: Kis falusi lakóház, 1913

Weichinger Károly: Kétszobás családi ház, 1928

1. javaslat alaprajz (NMTK 080) – terv: Perényi Stúdió

1. javaslat látványterv (NMTK 080) – látvány: Lechner Tudásközpont

1. javaslat látványterv (NMTK 080) – látvány: Lechner Tudásközpont

2. javaslat alaprajz (NMTK 083) – terv: Perényi Stúdió

2. javaslat látványterv (NMTK 083) – – látvány: Lechner Tudásközpont

2. javaslat látványterv (NMTK 083) – látvány: Lechner Tudásközpont

2. javaslat látványterv (NMTK 083) – látvány: Lechner Tudásközpont

3. javaslat földszinti alaprajz (NMTK 084) – terv: Perényi Stúdió

3. javaslat emeleti alaprajz (NMTK 084) – terv: Perényi Stúdió

4. javaslat emeleti alaprajz (NMTK 079) – terv: Perényi Stúdió

4. javaslat földszinti alaprajz (NMTK 079) – terv: Perényi Stúdió

?>
Földszintes, szabadon-álló lakóház terve, 1961
?>
Kotsis Iván: Kis falusi lakóház, 1913
?>
Weichinger Károly: Kétszobás családi ház, 1928
?>
1. javaslat alaprajz (NMTK 080) – terv: Perényi Stúdió
?>
1. javaslat látványterv (NMTK 080) – látvány: Lechner Tudásközpont
?>
1. javaslat látványterv (NMTK 080) – látvány: Lechner Tudásközpont
?>
2. javaslat alaprajz (NMTK 083) – terv: Perényi Stúdió
?>
2. javaslat látványterv (NMTK 083) – – látvány: Lechner Tudásközpont
?>
2. javaslat látványterv (NMTK 083) – látvány: Lechner Tudásközpont
?>
	2. javaslat látványterv (NMTK 083) – látvány: Lechner Tudásközpont
?>
3. javaslat földszinti alaprajz (NMTK 084) – terv: Perényi Stúdió
?>
3. javaslat emeleti alaprajz (NMTK 084) – terv: Perényi Stúdió
?>
4. javaslat emeleti alaprajz (NMTK 079) – terv: Perényi Stúdió
?>
4. javaslat földszinti alaprajz (NMTK 079) – terv: Perényi Stúdió
1/14

Földszintes, szabadon-álló lakóház terve, 1961

Kotsis Iván: Kis falusi lakóház, 1913

Weichinger Károly: Kétszobás családi ház, 1928

1. javaslat alaprajz (NMTK 080) – terv: Perényi Stúdió

1. javaslat látványterv (NMTK 080) – látvány: Lechner Tudásközpont

1. javaslat látványterv (NMTK 080) – látvány: Lechner Tudásközpont

2. javaslat alaprajz (NMTK 083) – terv: Perényi Stúdió

2. javaslat látványterv (NMTK 083) – – látvány: Lechner Tudásközpont

2. javaslat látványterv (NMTK 083) – látvány: Lechner Tudásközpont

2. javaslat látványterv (NMTK 083) – látvány: Lechner Tudásközpont

3. javaslat földszinti alaprajz (NMTK 084) – terv: Perényi Stúdió

3. javaslat emeleti alaprajz (NMTK 084) – terv: Perényi Stúdió

4. javaslat emeleti alaprajz (NMTK 079) – terv: Perényi Stúdió

4. javaslat földszinti alaprajz (NMTK 079) – terv: Perényi Stúdió

A kockaházakról építész szemmel
Nézőpontok/Vélemény

A kockaházakról építész szemmel

2021.07.26. 18:09

Megférhet-e egymással a kiforrott, következetes, egyedi karaktert mutató építészet és a névtelen, de arányos szövetet képező mintaházak világa? Milyen szerepe van a mintaterveknek a kockaházak metamorfózisában? Perényi Tamás véleménycikkében saját mintaterveinek példáján keresztül keresi a választ ezekre a kérdésekre.

 

Egy elfeledett film

Zolnay Pál 1975-ben forgatta A ház c. filmjét, melyben a magyar falvak építészeti összképét markánsan átalakító kockaházakról beszélgetnek, vitáznak az Ybl Miklós Főiskola hallgatói és frissen végzettjei, ill. a házépítők. Vágóképként láthatjuk az új, sátortetős házakkal beépített utcákat, a régi hosszúházak bontását, és az építészek által tervezett, a kockaházak alternatívájaként kínált terveket és maketteket.

A film narrátora (valószínűleg maga a rendező) igyekszik semleges maradni, de kérdései egyértelműsítik véleményét: az új, szinte egyforma épületek megszüntetik a hagyományos, változatos utcaképet és ezáltal a település történeti karakterét. Nem búsonganak azonban a főiskolán, a tervezőasztal mellett, hanem felkeresik a leendő házépítőket és azokat, akiknél már folyik a munka, a régi házak bontása. Az építők mindegyike kockaházat kíván új otthonául, az építészek a saját szépen kidolgozott, makettekkel is támogatott alternatív, nyeregtetős terveiket mutatják, melyeket ingyen rendelkezésre bocsátanák, ha az építtetőkben lenne elég elszántság a tervek cseréjére.

A házépítők mindegyike nagyon udvarias volt: alaposan megnézték a terveket, de egyikőjük sem fogadta el azokat. Volt, aki a már megépült új kockaház-szomszédokhoz való igazodással indokolta az elutasítást, volt, aki jelezte, hogy a család mindenképpen modern épületet szeretne és ez számukra egyértelműen a kockaház. Volt, aki mosolygott és azt mondta, hogy épp most bontják a régi oldalhatáros parasztházukat és nem akarnak egy hasonlót a helyébe építeni.

Az építészek helyzete kilátástalanná vált, csalódottságukban kijelentették, hogy csak hosszú távú szemléletformálással lehet a házépítőket rávenni arra, hogy értékelni tudják a történeti formákat és hasonló véleményük legyen az építészeti szépségről, mint a tervezőknek.

 

Zumthor

Peter Zumthor sokat idézett, „A szépség kemény magva" című, ma már 30 éves esszéje nem véletlenül vált az építészeti diskurzusok egyik tartósan levert cölöpévé. Az írás távolságot tart a különbözőképpen értelmezhető építészetelméleti vitáktól és az építés szubsztanciáját keresi:

„… ne akarjunk épületekkel érzelmeket kelteni, de engedjünk hozzájuk érzelmeket. Maradjunk sziklaszilárdan a tárgynál, a megalkotandó dolgok lényegénél, és bízzunk benne, hogy majd kibontakozik épületünk saját ereje, hogy nincs szüksége művészies körítésre, elég, ha szabatosan, jól kigondoljuk helyének és rendeltetésének megfelelően."

„…nemrégen kifejlesztettük egy hegyvidéki gyógyfürdő tervét, anélkül, hogy először egy olyan szellemképet fogalmaztunk meg volna magunkban, melyet aztán később hozzáidomítottunk volna az építési feladathoz, hanem ehelyett megpróbáltunk válaszolni olyan alapvető kérdésekre, melyek a helyre, az építési feladatra és az építőanyagokra vonatkoztak…" (M. Gyöngy Katalin fordítása)

A Zumthor által felkínált út lehetőség: ne szemléletformálással, ráhatással, kényszerítéssel próbáljuk akaratunkat az építtetőkre átplántálni. A stilisztikailag előregyártott formák rendezgetése helyett a szerző olyan építészetet kíván létrehozni, mely a dolgokból indul ki és oda is tér vissza, azaz tervezési metódusa nem egy elvont világban, hanem a kézzelfogható tárgyakban gyökerezik.

 

Mintatervek

Az előre elkészített, adaptálható tervek ellentmondanak a zumthor-i alapelvnek, miszerint az építészeti valóság kulcsa a hely és a cél pontos értelmezése. A mintatervek csak a célt ismerik, de a helyet nem: némi változtatással bárhová lerakhatók. A helyhez való illesztés az adaptáló építész feladata, persze csak akkor, ha talál olyan ajánlott tervet, ami az adott telekre megfelelő lehet.

Nem akarom az ellentmondást feloldani, de a Zumthor által megfogalmazott vezérfonal csak az egyedileg tervezett házak töredékénél tud érvényesülni; lehetetlen elvárás, hogy mindegyik egyedi családi ház magas színvonalú legyen, sőt az elmúlt évszázad gyakorlata azt mutatta, hogy ezen házak zöme jobban rombolta a települések folyamatosan változó, mégis egységes arculatát, mint a különböző korokban megjelenő típus- és mintaházak együttese. Jól megférhet egymással a zumthor-i vagy akár más elveket valló, kiforrott, következetes, egyedi karaktert mutató építészet és a névtelen, de arányos szövetet képező mintaházak világa. Persze rendkívül fontos, hogy az ajánlott tervek minősége – a hely ismeretének hiányában is – magas színvonalú legyen, ennek záloga a tervező építész személye.

Szintén a mintatervek története mutatja, hogy a különböző korok neves építészei, akik egyedi alkotásokkal vívták ki az elismerést, elhivatottságot éreztek ajánlott tervek készítésére is: elég csak Kotsis Iván vagy Weichinger Károly két világháború közötti mintaházterv-katalógusaira utalni. (Csak zárójelben: az említett építészek egyedi házai és a típusként ajánlott terveik szinte alig különböznek egymástól. Nem érezték fontosnak, hogy az egyedi megbízásra készült terv különleges, a környezetéből kirívó, vagy azt meghatározó legyen.)

Kotsis Iván: Kis falusi lakóház, 1913
2/14
Kotsis Iván: Kis falusi lakóház, 1913

 

A praxis

A több százezer magyarországi kockaház többsége funkcionálisan, szerkezeti elemeit illetően és energetikailag is avult állagú. Felújításuk, átalakításuk gazdaságilag megkérdőjelezhető, még sincs más út: a bontás és új ház építése a legtöbb bent lakó család számára még a kedvező hitelfeltételekkel is elképzelhetetlen.

Adott tehát egy cél (a kockaházak tovább élésének biztosítása a megváltozott igényszint és a feltételezett anyagi erőforrás figyelembevételével) és a munka tárgya (maga a kockaház).

A mintatervek legújabb generációjának megteremtéséhez a kormány két éve tervpályázatot írt ki, az egyik altéma a kockaházak átalakítása, bővítési lehetőségeinek bemutatása volt. A pályázat – és ezzel együtt a mintatervek léte – komoly vitát generált, számunkra a részvételt a fentebb leírtak alapozták meg (a többes szám Perényi Flórát és Andrei Durloi-t, ill. Winkler Márkot jelenti, a kiviteli terv fázisban pedig Siavash Dadpour-t; a látványterveket a Lechner Tudásközpont készíttette).

A kockaházak politikai-társadalmi szerepéről, szociológiai megközelítéséről, építészeti megjelenéséről számtalan tanulmány, disszertáció, film, képsorozat jelent meg, mi elsősorban a bent lakó építők igényeit tekintettük kiindulópontnak. 4 féle terv készült a különböző mértékű funkcionális igényektől függően, de mindegyikben igyekeztünk a lehető legkisebb beavatkozást végezni a meglévő épületen. Úgy véltük, hogy a ház minél több elemét érinti a változtatás, annál kisebb az esélye, hogy a beruházás gazdaságosan befejezhető legyen. Azt is reális igényként láttuk, hogy a bent lakók az átalakítás során nem tudnak kiköltözni a házból. Célként fogalmaztuk meg, hogy az épület tömege az utcafronton a lehető legkisebb változtatást szenvedje el, így az utcakép nem fog kaotikussá válni.

1. javaslat: a kockaház tömege, befoglaló mérete nem változik, csak a belső tér. Olyan családot képzeltünk el, ahol nem a bővítés a cél, hanem cellás belső kialakítás helyett egy levegősebb téri helyzet megteremtése. Opcióként egy kerti pergolás pavilon is építhető.

1. javaslat alaprajz (NMTK 080) – terv: Perényi Stúdió
4/14
1. javaslat alaprajz (NMTK 080) – terv: Perényi Stúdió

1. javaslat látványterv (NMTK 080) – látvány: Lechner Tudásközpont
5/14
1. javaslat látványterv (NMTK 080) – látvány: Lechner Tudásközpont

2. javaslat: bővítés csak a földszinten, egy nappali térrel. A kockaházak legfőbb hiányossága, hogy hiányzik egy egyben is kezelhető nappali-étkező-konyha tér. A meglévő szobák kiválóan alkalmasak hálónak és a kisebb terek is be tudják tölteni funkciójukat a felújítás után is.

2. javaslat alaprajz (NMTK 083) – terv: Perényi Stúdió
7/14
2. javaslat alaprajz (NMTK 083) – terv: Perényi Stúdió

2. javaslat látványterv (NMTK 083) – látvány: Lechner Tudásközpont
9/14
2. javaslat látványterv (NMTK 083) – látvány: Lechner Tudásközpont

3. javaslat: hasonló a 2. változathoz. Itt a földszinten egy plusz tároló (kamra) kapott helyet, de bemutattuk a tetőtér beépítésének lehetőségét is. Ez már nagyobb beavatkozás, a tető módosítását igényli, így lehetőség van a sátortető helyett oromfalas kialakításra.

(A beregi árvíz után a vályogházak összeomlottak, a sátortetős kockaházak megmenekültek. A vályogházak helyett hagyományos oromfalas házak épültek és a kockaházak lakói azt kérdezték, van-e lehetőség, hogy az ő házaiknál is megváltozzon a tetőforma.)

3. javaslat földszinti alaprajz (NMTK 084) – terv: Perényi Stúdió
11/14
3. javaslat földszinti alaprajz (NMTK 084) – terv: Perényi Stúdió

3. javaslat emeleti alaprajz (NMTK 084) – terv: Perényi Stúdió
12/14
3. javaslat emeleti alaprajz (NMTK 084) – terv: Perényi Stúdió

4. javaslat: marad az eredeti kontúr, minimális hozzáépítéssel, de a tetőtér beépítésével.

4. javaslat emeleti alaprajz (NMTK 079) – terv: Perényi Stúdió
13/14
4. javaslat emeleti alaprajz (NMTK 079) – terv: Perényi Stúdió

 

4. javaslat földszinti alaprajz (NMTK 079) – terv: Perényi Stúdió
14/14
4. javaslat földszinti alaprajz (NMTK 079) – terv: Perényi Stúdió

 

A kockaházak átalakulása – ha nem is olyan gyorsan, mint az építésük – folyamatos ütemben halad és újból radikálisan meg fog változni az utcakép. A kockaházakat lehet szeretni vagy viszolyogni tőlük, de alacsony magasságukkal, az időközben megnőtt fák közé bebújt tömegükkel egy másfajta, de mégis egységes képet mutattak. Félő, hogy az átépítések ezt az egységet is megszüntetik, de nem teremtenek új harmóniát.

Láthatunk szép példákat egyedi átépítésekre, melyek magas szintű építészeti megoldásokat mutatnak, de a mintaterveknek fontos szerepük lehet abban, hogy a kockaházak metamorfózisa után is a beépítés szövete arányos, az utca felé mutatott arca elfogadható legyen. Hasonlóképpen fontos lenne, hogy az építészek ugyanazzal a figyelemmel és energiával forduljanak a jellemzően az (alsó) középosztály által lakott kockaházak átalakításához, mint az egyedi tervekhez.

Perényi Tamás

 

Az Építészfórum Kádár-kocka tematikus hetének nyitócikkét itt, a hét összes anyagát pedig itt találják.

 

Szerk.: Hulesch Máté, Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.