8KERT – Gunther Júlia diplomamunkája

A diplomaterv központi témája a városi élelmiszer-önrendelkezés és biztonság megteremtésének lehetősége. A terv folyamatokat szemléltet, normalizált működési és térhasználati struktúrákat, képzeteket kérdőjelez meg. A különböző léptékű beavatkozások újfajta viszonyrendszereket hoznak létre, melyek demokratizálják a terekhez és erőforrásokhoz való hozzáférést.

Program
Mestermunkámban azt problematizálom, hogy a városi emberek számára az élelmezési és termelési folyamatok rendkívül idegenek; bár az élelem jelenléte a városokban magától értetődő, a hiány fogalmával rendszerszinten nem tudunk mit kezdeni. Az is látszik, hogy a hosszú ellátási láncok rendkívül kitettek a különböző (gazdasági, politikai, ökológiai) válsághelyzeteknek, a városi létünk alapvetései tehát korántsem olyan egyértelműek, mint ahogyan azt hisszük.

Tervem célja, hogy az élelmezési rendszer egyes lépéseit és feltételeit szemléltesse. Értem ezalatt az eredet, a termelés, a feldolgozás, a fogyasztás és a hulladékgazdálkodás egyes folyamatait és tereit. Ez az igény egy oktatási és lakhatási programmal egészül ki. A terv alapállítása továbbá, hogy az egyes épületekről és városi terekről ne csak téri viszonylatokban gondolkozzunk, hanem működési (materiális és immateriális) összefüggésekben is.

Helyszín
A tervezési helyszín a Budapest nyolcadik kerületi Baross-Leonardo da Vinci-Práter-Szigony utca által határolt terület. Olyan sűrűn lakott helyzetet kerestem, mely központi helyen található, valamint jó infrastrukturális adottságokkal rendelkezik. A vizsgált terület nagyon sokszínű: a Baross utca mentén bérházak állnak, itt található a legendás Patyolat, PRÓBAüzem nevű hely is. Beljebb érve különböző korokban épült paneltömbök találhatóak. A tíz emeletes épületek egy számomra rendkívül érdekes belső parkot és kis, különleges világot zárnak közre. A panelépületek sávjai térfalakat képeznek, erődítményként állnak egy régi gyárépület körül. A Práter utca túloldalán a Corvin-negyed újonnan épült társasházai és irodaépületei találhatóak.

Beavatkozási területek
1 // Utcaszint: A panelek és bérházak között jelenleg is megtalálhatóak kis surranók és átjárók. Ezeket új megnyitásokkal egészítem ki, hogy a terület még hozzáférhetőbbé váljon. Az egyik megnyitás a Patyolaton keresztül történik. A régi mosoda károsanyag égető épületét elbontom, a kéményeket megtartom. A Szigony utcával párhuzamos panel alját bizonyos helyzetekben szintén megnyitom; direkt módon surranókon keresztül, vagy indirekt módon közösségi funkciók telepítésével. A tömbbelsőben található parkot tájépítészeti és kis léptékű építészeti beavatkozásokkal integrálom a működési struktúrámba.

2 // Kísérleti tömb: Építészetileg az előbb már említett panelépület földszintjével és tetejével foglalkoztam. Az volt a mondásom, hogy a lakások téri struktúrájába ebben az esetben nem nyúlok bele, csak a földszinti és tetőtéri tereket nyitom meg, és javaslok új használatokat. Az épület (É-D-i) tájolása kedvező arra, hogy a tetőn kialakított üvegházak egy részére napelemeket lehessen telepíteni, a régóta nem használt gépházakba pedig akkumulátorokat helyezni. Így lépcsőházanként egy-egy energiaközösség alakul ki. Ugyanez a tetőfelület esővízgyűjtőként is funkcionál, melynek vizét a földszinten található kert locsolásánál lehet használni.

3 // Kert: A Szigony utca két frontján húzódó panelépületek egy hatalmas parkolóterületet fognak közre. A mestermunka egyik kérdése az volt, hogy mit lehet azzal kezdeni, hogy az autók rengeteg területet foglalnak el a városi köztereinkből. Erre végül az a megoldás született, hogy a jelenlegi parkolóterület alá kerüljön egy vasbeton pillérvázas szerkezet, mely lényegében egy hatalmas földalatti tárolóként funkcionál. Ezalatt azt értem, hogy állhatnak itt autók, de adott esetben ezt a területet is be lehet vonni a termelésbe (pl. gombák), lehet egyes nyersanyagokat (pl.víz), energiát és információt is tárolni itt. Az új szerkezet fölött standard méretű (3x6m) fóliasátrak vázai találhatóak. A lehető legoptimálisabb térkihasználás mellett egyes egységek kihagyásával köztes terek jönnek létre. Így az intenzív termelésbe ékelve megjelenhetnek bizonyos városi és közösségi helyzetek is.

4 // Magtár: A panelek által körbezárva áll egy régi gyárépület. 1912-ben építették, eredetileg karosszéria, majd bútorgyárként funkcionált. A hetvenes években építették át a Budapesti Fővárosi Levéltár számára, mely jelenleg raktárként használja. A különös torzó egyszerre tanúja a józsefvárosi szanálásnak és lenyomata a különböző korok építészeti belenyúlásainak. Ebbe az épületbe helyeztem az oktatási és lakhatási funkcióimat. Oktatás alatt egyrészt értek civil edukációt, valamint egy speciális agrártudományi szakképzést is. A földszinten a köz számára is nyitott funkciók kapnak helyet, ahol a fogyasztás és feldolgozás egyes folyamatai zajlanak. Fentebb kutató, oktató és irodahelyiségek találhatóak. A harmadik emeletre kollégiumi szobákat terveztem, a kertet fenntartó és az oktatási programban résztvevő közösség számára. A tetőn található üvegházakban kutató jellegű termelés folyik. Az épület struktúrájába való beavatkozásaimra a bontás és a belsőépítészeti átalakítás jellemző. Az épület eredeti, vasbeton pillérvázas szerkezetét szerettem volna az új téri helyzetekkel kiemelni. Az eredeti struktúrától és anyaghasználattól az üvegház és az újonnan emelt közlekedőmag különül el. Mindkettő acélvázas, polikarbonáttal burkolt könnyed szerkezet. Utóbbi dimenzióiban ugyan hajaz a mellette álló lifttornyokra, de légiességével el is különül azoktól. Az épület energetikáján külső oldali hőszigeteléssel és új nyilászárókkal javítanék.

Gunther Júlia

Szerk.: Borenich Levente