| CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Programok

„Építészet a Művészetek Völgyében” - 2012

1/0
Hirdetés
1/0
Programok

„Építészet a Művészetek Völgyében” - 2012

2012.07.27. 09:01

Eseményinfó

Építészek, alkotók:
Eleőd Ákos, Kerner Gábor

Földrajzi hely:
Kapolcs, Magyarország

Esemény kezdete:
2012.07.27. 08:00
Esemény vége:
2012.08.05. 18:00

Letölthető dokumentumok:

Az „Építészet a Művészetek Völgyében" programsorozat - amelynek házigazdája és kurátora Eleőd Ákos építész - idén különleges kiállítással várja a Kapolcsra látogatókat. Az interaktív tárlaton Kerner Gábor Facebook-os üzenőfalán zajló, napi frissítésű műemléki játékának kimerevített "szalagjai" szerepelnek, ráirányítva a figyelmet az Építészet szerepére a kortárs kultúra egyéb eseményei között.

„Építészet a Művészetek Völgyében"

A sorozat házigazdája: Eleőd Ákos építész

„ az múltnak emlékei ... lájkolva valának " - interaktív kiállítás
helyszín: Kapolcs, Kastély
időpont: 2012. július 27-augusztus 5.

Kapcsolódó program:

Hogyan találkozik régmúlt korok kultúrtörténete - modern korok online szokásaival? - beszélgetés

Eleőd Ákos vendége Kerner Gábor műemlékvédő
helyszín: Kapolcs, Kastély
időpont: 2012. július 28. szombat 16.00

Az „Építészet a Művészetek Völgyében" - programról

Az építészeti állandó sorozat története nem kifejezetten egyidős a Völgy történetével - hogy néhány éve felkérést kaptam a program gondozására, az a szervezők ma még sajnos egyedi válasza a talányos kérdésre - egy ilyen összművészeti rendezvény esetében hogyan lehet az, hogy az Építészet kizárólag lokális programokban van jelen és nincs állandó, természetes helye a program-sorban?! SŐT! Vonatkoztassunk el a Völgytől, vegyünk egy fiktív összművészeti rendezvényt, s vegyünk egy fiktív résztvevőt, akár a szervezők, akár a látogatók közül; kérdezzük meg, hogy szerinte milyen művészeti ágak alkotják a programot? A válasz megjósolható: zene, irodalom…színház, film…képző/iparművészet…de az építészet nem fog eszébe jutni! Sajnálatos tény, hogy a mai magyar közvélemény (sőt, azon belül a kulturális események iránt érdeklődő, művészetekre nyitott kultúr-közvélemény) nem gondol az építészetre a kortárs művészeti témák között.

Hogy a kialakult helyzethez milyen okok vezettek, azt hosszan lehet (s kell) elemezni; s természetesen nem önmagában, hanem csakis a pozitív változás lehetőségeinek szemszögéből érdemes. Itt és most ebbe persze bele sem kezdek, csak egyetlen vonatkozó gondolat: a legfontosabb mindenekelőtt annak a tévhitnek az eloszlatása, hogy sokan azt hiszik: a (mindenkori) kortárs építészet témaköre az adott időszakban épült házakat jelenti, és kész. Ez óriási tévedés, az építészet ennél sokkal több! Eleve, a házak sohasem önmagukban értelmezendők, létrehozásuk hátterében roppant összetett szempont-rendszerű történet áll,  amely többek közt arról is mesél, hogy az illető épület a pusztán „építési tevékenység"-től az egyedi „művészet alkotás"-ig tartó vonulat mely szakaszáig jutott, - és miért?! De az adott korok jelenidejű építészete egyben mindig magában foglalja a múlt értékeinek, az építészeti örökségnek tiszteletét csakúgy, mint a jövő tervezését, a települések fejlődésének átgondolt jövőképét; az építészet szól vizuális kultúráról és a tér tudatos, érzékeny kezeléséről, szól önbecsülésről és közösségi értékekről - egyszerűen értelmezhetetlen és elfogadhatatlan, hogy az építészet ne legyen szerves része, fontos eleme a mindenkori kortárs kulturális közgondolkodásnak!

 

 

 

Az első lépés tehát, hogy az építészet legyen jelen a kortárs kultúra eseményein – legyen természetes, hogy ott van! -, most például a Művészetek Völgyében. A második lépés persze az, hogy mivel, milyen anyaggal képviselteti magát - kurátori koncepciómat megfogalmazva mindenképpen arra helyeztem a hangsúlyt, hogy komplex témákat válogassak, amelyek az építészet árnyalt gondolati hátterébe engednek bepillantást. (tavaly a posztumusz Ybl-díjasokról szólt a kiállítás és a beszélgetés; s nem csak a 17 kiváló kolléga életművét mutatta be, hanem a díj történetét, gondolatvilágát is. „A díj adósságot törleszt, - s egyben hitet tesz; jelképe építészeti hagyományaink, értékeink és alkotóink iránt érzett tiszteletnek és megbecsülésnek." - írtam az ismertetőben; s pontosan ezért, üzenetének szellemisége miatt választottam (bővebben erről a HAP Galéria honlapján).

A 2012-es kiállítás:

Kerner Gábor saját Facebook-os üzenőfalán gondozott, napi frissítésű műemléki játéka

Idén pedig Kerner Gábor sorozatát ismerhetik meg a VölgyLátogatók – de nem csak képernyőn! Kiválasztottam épületeket a vonatkozó hozzászólásokkal együtt, s jókorára nagyított zászlónyi csíkokban a megfejtés teljes menete követhető és tanulmányozható lesz  a kapolcsi kastély falán. Szokatlan, s ezért bizonnyal figyelemfelkeltő érdekességű lesz a látogatóknak teljesen más szituációban találkozni a Facebook üzenőfalával: egy ismert, megszokott látvány (amelyet ráadásul a saját, személyes képernyőjükről ismernek) más helyszínen, más dimenzióban. A figyelemfelkeltő látvány lényege pedig, természetesen: figyelemfelkeltés, „figyelem-ráirányítás": A TARTALOMRA. 

A tartalom, Kerner Gábor sorozata ugyanis kiváló, mégpedig több okból is. Régóta követem, s egy ideje már motoszkált bennem a gondolat, hogy jó lenne bemutatni valahol – oly sok pozitívuma van!  Ami először feltűnt, az a korszakok fölötti könnyed íve, ahogy a régmúlt korok emlékei iránt érdeklődőket a modern kor kommunikációs technológiájával szervezi együttműködő „munka-közösségbe".

(ab ovo rokonszenves, hogy a sorozat már puszta létével rácáfol tévhitekre: divatos sóhajtozás, hogy jajj, az internet, jajj, mennyi értéktelen információt tol be az internetezők mindennapjaiba, jajj, a közösségi háló, jajj, mennyi mindent rákényszerít a felhasználókra… Nos, Kerner Gábor sorozata bemutatja, hogyan lehet értelmesen élni az internet felkínálta lehetőséggel; értelmes tartalmat közkinccsé tenni, köré értelmes, élvezetes játékot katalizálni, közösséget építeni; - s ráadásul ez a pompás kezdeményezés, amit korábban nem lehetett volna máshogy megoldani, csak egy zárt kör számára, pontosan a közösségi háló segítségével: nyitott, nyílt, minden érdeklődő számára elérhető!)

S ez még mindig csak a struktúra!, jöjjön a lényeg, a tematika. A fő érdem természetesen Gáboré, először is azért, mert a játékot elindította; másodszor pedig azért, mert lelkiismeretesen gondozza is - pontosan érzékelhető, hogy egy naponta új és új feladványt adó sorozat mögött komoly sorozat-tervezői, sorozat-szerkesztői munka áll. Harmadszori főérdem, hogy a feladványok érdekesek és változatosak, mind a műemlék-típusok, mind a tájegységek tekintetében - s végül, Gábor negyedszeri főérdeme a játék-moderátori tevékenykedése; nem beszéli túl, nem sajátítja ki, viszont érzékelhetően rajta tartja a szemét, jótékonyan bele-beledörmög: ha kérdés merül fel, segít, ha tévutat észlel, nem engedi túl hosszan kanyarogni. S kiegészít, s összefoglal, s eredményt hirdet , - s mindennap együtt örül a megfejtőkkel!

Kerner Gábor vitathatatlan főérdemei mellett - szokatlan módon - még egy főérdem regisztrálható: a mindenkori munkálkodóké! Mert hiába rakosgatná naponta Gáborunk mégoly értékes feladványait – ha nem lenne, aki reagál, nem tehetne mást, mint búsan üldögélne. S búsan üldögélne akkor is, ha lennének ugyan hozzászólók, de gyorsan tönkre is tennék az egészet - agyonbeszéléssel, mindentjobbantudással, veszekedéssel, ide nem illő témák erőszakos behurcolásával (sajnos ismert jelenség mind, megannyi jobb sorsra érdemes kezdeményezés ellehetetlenítői). Ehelyett itt: a játékhoz illő, finom, cserkésző téma-megközelítések, jó ritmusú, konstruktív téma-feltárás, s rengeteg részlet… a sorozat külön erénye, hogy mindez nem Megszállott-Műemlék-Mániákusok belügye Szigorú-Szakmai-Szlengben – a műemléki témakörön belül nemcsak épületekről szól, hanem kultúrtörténetről, szakmai érdekességekről, idős mesterekről, személyes emlék-puzzle-darabkákról…a műemléki témakörök mentén pedig még tarpai pálinkáról és kairói hajszárításról, szőlőkötözés sortávolságáról és betyárnótáról …

Summa summarum: a sorozat látszólag egy-egy műemlék kitalálásáról szóló játék, de beleolvasva hamar kiderül, hogy igazából a szeretetről szól: az épített örökség szeretetéről, a hivatás szeretetéről, az értékorientált gondolkodás, az értékorientált közösség szeretetéről. Ezért választottam az „Építészet a Művészetek Völgyében" idei képviselőjének, mert - bár, természetesen naivság lenne azt hinni, hogy egy művészeti fesztivál esemény-sorozatában egy építészeti program ottléte óriási fordulatot eredményezne a közgondolkodás terén - ugyanakkor meggyőződésem, ha a derék VölgyLátogatók értő szemmel olvassák, akkor felsejlik bennük: csuda dolog lehet az, aminek környékén ennyi szeretet, humánum, érdekesség és tudás csoportosul … amit úgy hívnak: Építészet.

Eleőd Ákos

 

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.