Helyek/Köztér

Az emlékeztetés és a felfoghatatlan ábrázolásának esélye

1/11

A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre

?>
A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre
?>
A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre
?>
A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre
?>
A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre
?>
A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre
?>
A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre
?>
A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre
?>
A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre
?>
A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre
?>
A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre
?>
A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre
1/11

A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre

Az emlékeztetés és a felfoghatatlan ábrázolásának esélye
Helyek/Köztér

Az emlékeztetés és a felfoghatatlan ábrázolásának esélye

2022.02.28. 16:55

Projektinfó

Klauzál tér – Gettó emlékhely

URL:
Hetedik Műterem

Tervezés éve:
2021

Stáblista

Felelős tervezők:

Biri Balázs

Szabó Levente

Munkatársak: 

Breuer Anna

Surján Borbála

Szilágyi Szabolcs

Letölthető dokumentumok:

A napokban számoltunk be arról, hogy a Hetedik Műterem munkája lett a győztes az erzsébetvárosi önkormányzat által kiírt Klauzál téri gettó-emlékhely pályázaton. Cikkünkből most részletesen is megismerhető a pályamű, amely pontszerű beavatkozás helyett a kontextus vizualizációjára törekszik. 

Javaslat a kontextus emlékhelyére

Az egykori pesti gettó területén, illetve annak közvetlen környezetében több emlékmű is található, melyek különböző eszközökkel kísérlik meg kifejezni a kifejezhetetlent. A meglévő emlékművekben közös, hogy vagy pontszerűen jelölnek meg, magyaráznak egy-egy helyet, vagy mint a legfőbb emlékhely, temetőkertként őrzik az áldozatok emlékét.

A Klauzál tér a gettónak nemcsak központi tere, de az ide behurcoltak átvizsgálásának és kifosztásának éppúgy helyszíne volt, mint az egykori tömegsíroknak.

Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy az egyre halványabb emlékű traumatikus múltat egyetlen, helyhez kötött objektumban megfogalmazni igazán hatásosan nem lehetséges, így tervünkben egy olyan emlékhely kialakítását javasoljuk, mely – a pályázati kiírástól némiképp eltérően – nem pontszerű beavatkozásban gondolkozik, hanem egy kontextus vizualizációjára törekszik. Nagyszabású, nagykiterjedésű elgondolásra, amely mégis apró, és alig észrevehető. Elgondolásunk szerint ez a kettősség az esélye az emlékeztetésnek és a felfoghatatlan ábrázolásának is.

A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre
1/11
A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre



A Klauzál tér már megtervezett állapotához igazodó bármilyen helyzet megjelölése, szükségképpen egy mai térrekonstrukció egyik elemének kiemelésével és az arra vonatkozó jelentésadással járna. Az egyetlen egykor valós, s ezért megjelölhető fizikai valóság a gettó határa, melynek „előhívása" – párban a Klauzál térre javasolt pontszerű beavatkozással – egyben ábrázolja, fejezi ki a gettóba érkezés, lakásokba beosztás folyamatát, a bezártság megélését, a bekövetkezett személyes és közösségi tragédiát.

A koncepciónak két, egymással szorosan összefüggő eleme és helyszíne van. Az egyik magának az egykori gettónak a közterületi lehatárolása, annak ma érzékelhetetlen határvonala. A másik a gettó egykori legnagyobb tere, központja. A terület be- és kilépési pontjainál azonos anyagú apró, alig észrevehető jelek hálózata jelenik meg, a Klauzál tér egykori mértani középpontjában pedig egy jól látható jelet javaslunk, aminek lényege egyszerre a hely, a teljes tér szimbolikus megjelölése és a hálózatos emlékhely kontextualizálása.

A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre
2/11
A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre



Az egykori határhelyzetek megjelölése

Az 1944. november 29-én kiadott rendelet alapján az 1944. december 10-én lezárt gettót az 1945. január 17-i felszabadításig egy erős határ vette körül. A gettó határa legtöbbször egymáshoz kapcsolódó tűzfalakból állt, pár helyen a meglévő kerítést esetleg felhasználó, belső udvart elválasztó falként jelent meg, az utcákon pedig fa palánkokként. Egykor a közterületről e palánkok voltak mind kívülről, mind belülről érzékelhetők.

Mindösszesen 16 utcán ment keresztül az egykori határ, melyek pozíciói ma is azonosíthatók, ugyanakkor e határhelyzetek megjelenése ma egymáshoz képest is nagyon eltérő: aszfaltozott, kiskockakővel vagy beton térkővel burkolt járdák és utcával síkba burkolt felületek vegyes minőségben.

Ma az egykori határra – a Dohány utcai zsinagógánál elhelyezett táblán kívül – semmi nem utal, észrevétlenül sétálunk át rajtuk nap mint nap. Javaslatunkban ezeket a helyzeteket jelölnénk meg finom, alig észrevehető elemekkel. A pontszerű jelek egyedi, sorszámozott bronz szegek lennének, melyek egyenként alig észrevehetően, de sokaságuk miatt mégis láthatóan jelölik az egykori határt és a határ irányát is, hiszen a hajdani gettó belseje felé ritkulva, majd elfogyva jelzik az áthaladónak az egykori helyzetet. A kb. 3000 egyedi szeg utalás az egykori temetetlen áldozatok számára.

A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre
3/11
A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre



A szegekkel megjelölt, nagyon különböző köztéri határhelyzetek akár egyben, akár külön ütemekben (utcánként) elkészíthetők és lehetőséget adnak arra, hogy az egyes szegek „örökbefogadásával" és azok eseményszerű elhelyezésével közösségformáló, egyéni, személyes emlékezésre is alkalmas helyekké váljanak.

Emlékhely-részlet a gettó egykori határainál

Az egykori határhelyzetekben javasolt beavatkozások a mindennapi életet nem gátolják, nem tolakodnak előtérbe, alig észrevehetők, és műszakilag egyszerűen kivitelezhető jelek sorozatából állnak. Az 1x3 cm-es egyedi szegek az aszfalt kopórétegébe vagy éppen a térkőbe kialakított furatokba beragasztással helyezendők el. Az építés elképzelhető egy ütemben, de akár úgy is, hogy az egyes utcák egykori palánkfalának nyomvonalát kijelölő jelek eltérő időben, akár évente készülnek el, kihasználva az emlékhely állítás folyamatszerűségében meglévő emlékezetalakítási lehetőséget.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a határt kijelölő szegek beépítése nem garantálja megmaradásukat az idők végezetéig. Az utcák felújításával, átalakulásával együttjáró részleges vagy teljes jövőbeni eltűnésük mégsem ellentétes koncepciónkkal. Az emlékezet időben változó, és kiszámíthatatlan alakulása, változása természetes folyamat, így a gettó egykori határát kijelölő szegeinek esetleges eltűnése egyes utcákból e folyamat tárgyiasulása, vizualizációja lenne akaratlanul is a jövőben.

A tér megjelölése annak egykori középpontjában

Maga a Klauzál tér, mint városi tér, s nem a kijelölt tervezési zóna a traumatikus hely, ezért javaslatunk módosítja az emlékműállításra kijelölt területet. E tér valóban a gettó szimbolikus és nagyon is valóságos tere volt: egyszerre a gettóba való belépés és kifosztás egykori helye, a gettó területének egyetlen nagy köztere és az egykori tömegsírok helyszíne. Olyan arányos beavatkozásra van szükség, ami olvashatóvá teszi a helynek a traumatikus múltját, de nem nap mint nap szembeötlő, nem az emlékezést sulykoló módon.

A központi, pontszerű elem elhelyezésénél az 1944-es állapotot – erőteljes központ köré koncentrikusan ültetett fákkal alakított teret – vettük alapul. A központi elem pozíciójának az egykori tér központját javasoljuk, mely a tervezett köztérépítészeti kialakítás egyik zöldfelületébe esik. Ez a pozíció így egyben a tér időbeli értelmezésére is kísérletet tesz, utal a traumatikus múlt valós téri környezetére, halvány emléknyomként megjelenítve annak egykori centrumát.

A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre
5/11
A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre



„Sajnos nincs meg a keskenyfilm arról, ahogy, mint egy kis Chaplin ott bukdácsolok görkorcsolyámon, továbbá – miután akkoriban sarkoktól sarkokig két egymást keresztező, tehát átlós járda volt csupán – hosszú évekig krumplipürét csak úgy voltam hajlandó enni, ha előtte belehúztam kanalammal a két Klauzál térire hajazó átlót... Na ezt a kisfiút öt évvel később sok kis társával együtt a tévesen asylumnak gondolt Zsidó Árvaházból a Duna partra vitték a nyilasok, majd a hirtelen kitört heves orosz rakétatámadástól rémülten szertefutottak, mi gyerekek meg el onnan, így életben maradva."Kemény György, 2014.

A Klauzál téri emlékhely részlete


A központi elem egy 4 m2 alapterületű, 1 cm vastag bronz korong, melyben lenyomatként jelenik meg a gettó határain elhelyezett 3000 db acél szeg, pontosabban azok hiánya. A 4 m2 kifejezi és átélhetővé teszi a túlzsúfolt gettóban az egy emberre jutó átlagos terület nagyságát. A 3000 db acél szeg pedig a felszabadításkor talált temetetlen áldozatokra utal, mely szám természetesen pontosítható a rendelkezésre álló adatok alapján.

A bronz korong egy beton peremre fekszik, mely a lyukaknak mélységet biztosít és lehetőséget teremt a belső, rejtett világítás kialakítására is.

A javasolt központi elem így a kerítéssel körülvett tér belsejébe kerül, annak zárása után nem látogatható. Ezt a helyzetet javaslatunkkal mégsem korlátozásként éljük meg, sokkal inkább az emlékezés mai leképeződésének újabb rétegeként. Ugyanakkor a korong alatt kialakítható egy olyan tér, amelyben elhelyezett világítótestek éjszaka derengő fénypontokká változtatják a 3000 apró szeg helyén lévő lyukat, így alakítva át az emlékhely éjszakai megjelenését.

A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre
6/11
A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre



Az emlékjel peremén körben magyar és angol nyelven a teljes koncepciót röviden összefoglaló alábbi szöveg olvasható, a körbejárás aktivitásával, s ezáltal a befogadó emlékeztető bevonásával:

„A pesti gettó kijáratait 1944-45 fordulóján 16 utcán átfutó deszkapalánk vette körül. Az ide bezártak mindegyikére fejenként 4 m2 terület jutott, éppen akkora, mint ennek a korongnak a területe. A 3000 temetetlen áldozat emlékét hordozza itt az emlékszegek hiánya, amelyeket az egykori területhatáron az utcák járdájába építve talál a mai járókelő."

„The 16 streets leading out of the Budapest Ghetto were closed by a wall of wooden planks in 1944-45. The people imprisoned were crowded together on an area of 4 m2 per person, which corresponds to the area of this circle. The 3000 missing nails of remembrance can be found on the former borders of the Ghetto, hammered into the ground. They are awaking the memory of the unburied victims in this area."


A központi elem

A Klauzál téri emlékjel felszíne sajátos reliefként, absztrakt felületként jelenik meg az egykori tér fókuszában. Noha a szegek lenyomatának koncepciója érzékelhetővé válik, e tudás mégsem feltétlen adott az emlékezéshez. Az önmagában míves dombormű különös, szokatlan, megfejteni, megérteni való tárgyként jelenne meg a téren, de felületi formájáról megszerzett, hallott, véletlen vagy szándékoltan elsajátított tudás az emlékezés újabb, egyre mélyebb rétegéhez segítheti hozzá az emlékezőt.

A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre
8/11
A Hetedik Műterem terve a Klauzál téri gettó-emlékhelyre



A bejárással átélhető emlékezet-kontextus elemei

Az emlékmű a terület körüljárásával, egy-egy elemének hétköznapi, egyszeri vagy ismételt bejárásával válhatna befogadhatóvá. Az emlékezés munkával jár, a nagy kiterjedés kontextusának megéléséhez szükséges szellemi és a bejáráshoz kellő fizikai munka esélyt teremthet az emlékmunkához is, egyénileg éppúgy, mint a legkülönfélébb kis- és nagyobb közösségek számára. Így javaslatunk és annak elemei éppúgy alkalmasak az egyéni kontemplációra, mint a reprezentatív, rituális emlékezés megrendezésére, ahogy alkalmas városi séták helyszínéül, ill. osztályok edukációs alkalmainak szervezésére is.

Az elhelyezett szegek megjelölik az egykori határvonalat, olyan szétdarabolt, mégis egybefüggő jelet hozva létre, amit fizikailag át kell lépni, amire ráléphetünk, azaz amivel szükségképp viszonyba kell kerüljünk. A szegek hiányát ábrázoló központi emlékhely szimbolikus térmegjelölő fókuszpont és a teljes, gettóléptékű emlékművet kontextualizáló emlékhely egyszerre.

Szabó Levente 




Szerk.: Nemes D. Nikolett

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk