Programok

Wójcik: Hullám panel

1/2

Wójcik: Hullám panel

?>
 Wójcik: Hullám panel
?>
1/2

Wójcik: Hullám panel

Wójcik: Hullám panel
Programok

Wójcik: Hullám panel

2012.05.30. 08:38

Eseményinfó

Szerzők:
Szemerey Samu

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Julita Wójcik

Esemény kezdete:
2012.05.31. 17:00
Esemény vége:
2012.08.31. 17:00

A "Hullám panel" – Lengyelország leghosszabb, a gdański Przymorze negyedben 1970-73 között épített, 700 méter hosszú, 11 emeletes, és 5500 lakosú lakótömbjének modellje, melyet Julita Wójcik lengyel képzőművész hat hosszú téli hónap alatt horgolt 2005 – 2006 fordulóján. A kiállítás megnyitója 2012. május 31. (csütörtök), 19 óra. A kiállítást megnyitja Szemerey Samu, építész.

A "Hullám panel" – Lengyelország leghosszabb, a gdański Przymorze negyedben 1970-73 között épített, 700 méter hosszú, 11 emeletes, és 5500 lakosú lakótömbjének modellje, melyet Julita Wójcik lengyel képzőművész hat hosszú téli hónap alatt horgolt 2005 – 2006 fordulóján. A művésznő ebben az épületben nőtt fel, a modell elkészítéséhez több kiló fehér és rózsaszín fonalat használt fel, amit az egyik panelben található textilüzletben vásárolt.

 

 Wójcik: Hullám panel
1/2
Wójcik: Hullám panel

 

 

Julita Wójcik közvetlen környezetéből merít ihletet. Jóindulattal tekint a „ronda panelekre", figyelemmel kíséri a panelház életét, a lakók privát terek kialakítását célzó igyekezetét, személyes történeteit és értékeli a modernista építészeti gondolkodás előnyeit. A Przymorze lakótelep megálmodója és építésze, Tadeusz Różański olyan urbanisztikai létesítményt tervezett, ami kétségkívül nagy hatással van a külső szemlélőre: látványa csodálattal vegyes borzadályt kelt. Az építésznek több mint tíz évet kellett várni a kivitelezésre. Julita Wójcik a panelház lakóinak mindennapi fáradozására, az egyéni ízlés (a hagyományos polgári vagy vidéki) és a modern építészet nyersségének küzdelmére reflektál. Mindkét homlokzat magán viseli a lakók kézjegyét, a személyes tér kialakításának vágyát és igyekezetét. A lakók közül volt, aki az eredeti, egyszerű ajtót díszesebbre cserélte (olyanra, mely egyúttal jobban is szigetel – így nem csupán esztétikai, de az épület funkcionalitását növelő beavatkozásról is beszélhetünk), az erkélyeket ormótlanul beépítették, növelve ezzel a lakótereket. Az egységesített paneltömbök individualizálása a lakótelep adminisztrációjában is megnyilvánul, mely szerint a szóban forgó lakótömb homlokzatát nemrég infantilis, rózsaszín sávokkal díszítették. Ezeket az újításokat a művész hűen ábrázolta modelljén. Wójcik horgolt valósága egyfelől empatikus, hisz azt mutatja be, hogy a lakók törekvése, hogy személyesebbé tegyék életterüket érthető, másrészről kritikus, hisz segít láthatóvá tenni, hogy az egységes szemlélet hiánya, a stíluskavalkád esztétikai szempontból sokszor igen káros.

Julita Wójcik (1971) szobrász, akcióművész. A nemzetközi színtéren leginkább, mint a vidéki otthon esztétikumának hírnöke ismert. Munkáiban, a hétköznapi tevékenységek művészeti szintre emelése következtében, a valóság és a művészet közötti határ elmosódik. Akcióit a sokféleség és a cselekvés hiánya jellemzi, mint például a krumplihámozás egy galériában (Krumplihámozás, 2001), vagy absztrakt fogalmak felolvasása legelő teheneknek (Unista tájkép, 2007), vagy egy meglehetősen női foglalatosság eredményeképp született kötött és horgolt munkái, a kommunista időkben épített panelházakat ábrázoló rajzai és szobrai. A horgolás, söprögetés, kertgondozás, köztéri halastavak, madáretetők építése, vagy sárkányeregetés olyan tevékenységek, melyek közvetlenül nem kapcsolódnak a művészethez, sokkal inkább a mindennapi élethez, olyan tennivalókhoz, amik egy letűnt kor emlékét idézik. Wójcik koncepciója a mindennapok cselekvéseit a művészet rangjára emeli, másrészt megfosztja a művészet fogalmát elitista jellegétől.

A Hullám panel a varsói Zacheta Nemzeti Galéria tulajdona.

Galéria – Budapest, VI. Andrássy út 32.
Megnyitó: 2012. május 31. (csütörtök), 19 óra       
A kiállítást megnyitja: Szemerey Samu, építész
Megtekinthető 2012. augusztus 31-ig, keddtől péntekig 11.00 -19.00 óra között.

További információk a Lengyel Intézet honlapján.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk