| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Volt mit megbeszélni Szimbiózisban

1/6

Gantner B. Eszter, Schönberger Ádám, Seres Attila, Lantos Péter, Molnár Péter, Szalai-Szabó István

Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor, Fiáth Titanilla

Lányi András, Várady Tibor,Bihari László, Niedermüller Péter, Csillag Gábor

?>
Gantner B. Eszter, Schönberger Ádám, Seres Attila, Lantos Péter, Molnár Péter, Szalai-Szabó István
?>
?>
Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor, Fiáth Titanilla
?>
?>
Lányi András, Várady Tibor,Bihari László, Niedermüller Péter, Csillag Gábor
?>
1/6

Gantner B. Eszter, Schönberger Ádám, Seres Attila, Lantos Péter, Molnár Péter, Szalai-Szabó István

Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor, Fiáth Titanilla

Lányi András, Várady Tibor,Bihari László, Niedermüller Péter, Csillag Gábor

Volt mit megbeszélni Szimbiózisban
Közélet, hírek

Volt mit megbeszélni Szimbiózisban

2007.05.15. 11:38

Ismerősöm kicsit aggódott, hogy a tavalyi Kultiplex helyett, idén a KÉK-ben rendezik meg a második Szimbiózis Napok fesztivált. Aggodalma feleslegesnek bizonyult. Nem csupán a programok sokfélesége, a meghívott előadók presztízse, hanem maga a helyszín megválasztása is telitalálatnak bizonyult.

Ismerősöm kicsit aggódott, hogy a tavalyi Kultiplex helyett, idén a KÉK-ben rendezik meg a második Szimbiózis Napok fesztivált. Aggodalma feleslegesnek bizonyult. Nem csupán a programok sokfélesége, a meghívott előadók presztízse, hanem maga a helyszín megválasztása is telitalálatnak bizonyult.
 

Rögtön a nyitónapon egy nagyon ütős kerekasztal-beszélgetésbe csöppenhetett, aki kettőre képes volt befutni a KÉK-be. A „Zsidónegyed, mint konstruált tér" címet viselő beszélgetés egyetlen nagy hibája, hogy mindössze hatvan percet kapott a szervezőktől. A beszélgetés résztvevői arra keresték a választ Gantner B. Eszter moderálásában, hogy mi is az a zsidónegyed, mitől kultikus hely, kik vagy mik határozzák meg a negyed kulturális tartalmát. Jó szokás szerint ahhoz, hogy a közbeszéd részét képezze a régi pesti zsidónegyed, természetesen botrány kellett. 2004-től, részben az ÓVÁS!-nak köszönhetően, az addig senkit nem különösebben érdekelt városrész sorsa, hirtelen rávilágított számos problémára.
A zsidónegyed, mint kifejezés, azonnal tisztázásra szorul. Gantner B. Eszter is ezzel kezdte meg kérdései sorát. Európai értelemben ugyanis, Budapesten soha nem létezett gettó, természetesen az 1944-es évet kivéve. Pest tulajdonképpen az egymás mellett élés szép példája, szemben számtalan európai nagyvárosban tapasztalt elkülönítéssel. Ilyen értelemben nem nevezhetjük zsidónegyednek a területet. A beszélgetés résztvevői, a megfejtést inkább szakrális jellegében látják. A három zsinagóga (Dohány, Rumbach, Kazinczy utcai) határozza meg a negyedet. Seres Attila, a Sófár képviseletében úgy gondolja, hogy inkább e három zsinagóga által határolt részt, az ún. zsidó háromszöget kellene védelem alá helyezni.
A beszélgetés talán legizgalmasabb pontja volt, hogy létezik e generációs különbség a zsidó identitásban, mi az oka a fiatalok nosztalgikus érzéseinek a negyed kapcsán. Ez a jelenség nem csupán Pesten, hanem más európai országban is jól megfigyelhető- tudtuk meg Gantner B. Esztertől, aki évek óta a téma kutatásával foglalkozik. A Király utca és környéke, akár nevezhetjük zsidónegyednek is, többé nem csupán a múltat jelenti, azt a múltat, amiről nagyszüleink inkább nem is beszéltek (érthető okokból), hanem a zsidó és nem zsidó fiatalok találkozási pontját, a hagyományok és a kulturális élet fontos, kultikus terepét (lásd: Sirály)
 

 

A Kapitány házaspár az előzőnél jóval játékosabb, mondhatni lazább témával rukkolt elő: a terek és identitások, intimitás a közintézményekben vizsgálatukat mutatták be. A polgári társadalmak megjelenésével egy időben jelentkezik az intimitás igénye. Az otthon és a munkahely szétválása ugyanakkor, finoman szólva nem kedvez ennek az intimitásnak. Egy 1985-ös, longitudinális vizsgálat bő 20 évvel későbbi megismétléséről láthattunk fotókat, a 20 ezerből mintegy százat. A közintézményekre oly jellemző személytelen hodályok, kihasználatlan terek és csarnokok, a totális, mindenkire kiterjedő ellenőrzés eszközei. A munkahelyi intimitást ezekben a terekben, az ún. beszélgető sarkok létrehozása jelenti. A kuckó, mint privát tér már gyerekkorban is meghatározza az intim környezetünket, az óvodákban jól megfigyelhető a szeparált sarkok mellett, a körbeülés kultúrája. A tér belakásakor az óvodák még arra is hangsúlyt fektetnek, hogy a mennyezetek lezáró jellegét megszüntessék. A plafonról lelógó dekorációk, a galériák építése, a baldachinok alkalmazása, mind azt a célt szolgálja, hogy otthonosabb, barátságosabb, azaz intimebb környezetet hozzon létre a gyerekeknek. A munkahely és otthon határai bizonyos esetekben összemosódnak, gondoljunk arra, hogy sokaknak az otthon a munkahely színtere, míg mások a munkahelyükön akár napi tizenkét órát is eltöltenek. Utóbbiak számára, főleg az irodában dolgozókra gondolhatunk, rendkívül fontos az otthonukra emlékeztető környezet. A humor, mint az intimitás eszköze, az infantilizmus és az érzelmi túltelítettség egyaránt tapasztalható: vicces képernyővédők, családi fotók, kabalák lepik el a sivár irodákat.

Maradva a terek és intimitásnál, Fiáth Titanilla, a börtönök (nem létező) intimitásáról beszélt. Közhely számba megy, hogy a cellák túlzsúfoltsága, a szegényes és ingerszegény környezet nem kedvez az intimitásnak, még olyan, számunkra, akik kint vagyunk, alapvető szükségletekben sem, mint a tisztálkodás vagy a WC használat. Sem a börtönben kialakuló párkapcsolatoknak, vagy akár a látogató családtagok és az elítélt viszonyának. Nem hogy intim szobáról nem beszélhetünk, de a látogatások is egy nagy közös teremben történnek, a személyes tér nem létező fogalom.

Szombaton folytatódtak a filmvetítések, koncertek és kerekasztal-beszélgetések A „Kritikai városszövegek" címet viselő beszélgetés azonban csalódást okozott. Martinkó József sajnos nem érkezett meg, így Jávor Benedekre és Wesselényi-Garay Andorra maradt a feladat, hogy Polyák Levente moderálásában valami izgalmassal rukkoljanak elő. Sajnos ez nem sikerült, és még csak azt sem mondhatjuk, hogy közhelyek vagy humortalan monologizálások sorát hallhattuk volna. A hiba talán abban rejlik, hogy nem volt ebben a témában annyi, mint amire a szervezők gondoltak és a beszélgetés megakadt, a miért olyan rosszak az épületkritikák, esztétikai kérdés-e egy épület megítélése, hozzunk, vagy ne hozzunk sztárépítészeket Magyarországra, felnőttek e annyira az emberek, hogy a vasbetonról ne a lakótelep jusson egyből az eszükbe.

 

A fesztivál méltó zárása volt a Csillag Gábor moderálásában zajlott beszélgetés, a civil önszerveződésről, a kulturált város fogalmáról, városvédelemről, közlekedésről. Mindegyik témáról, külön-külön oldalakat tölthetnék meg, összefoglalásként talán annyit a beszélgetés lényegéről, hogy mindaddig amíg a városlakók az elmenekülést, vagy a teljes passzivitást választják, a politikától várva minden megoldást, addig nem lesz élhetőbb Pest. És itt nem csupán az épületek védelmére, az új beruházásokra vagy a közlekedésre kell gondolnunk, hanem akár azt a kérdést is feltehetjük magunknak, hogy mitől lenne kulturált egy olyan város, ahol emberek fagynak meg évről- évre. Ez nem csak a a politikai döntéshozók felelőssége, hanem mindannyiunké.

 

szöveg és fotók: Biczó Gabriella 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.