Építészkereső
Emberek
Nézőpontok
Közélet, hírek
Programok
Fenntarthatóság
Épületek
Helyek
Design
Épülettervek
Technológia
Szűrés Szűrés Szűrés
Videó Videó Archívum Archívum Térkép Térkép
Keresés Keresés
Eseménynaptár Pályázatok Állás Térkép
Dossziék Videók Jogsegély Impresszum
MÉD –
Média Építészeti Díja
Videó Archívum Térkép

Emberek

Nézőpontok

Közélet, hírek

Programok

Fenntarthatóság

Épületek

Helyek

Design

Épülettervek

Technológia

Eseménynaptár Pályázatok Állás
Térkép Jogsegély MÉD

Támogass!

Egyszeri/havi támogatás:
Támogatás összege:
Ft
Kérjük, minimum 500 forinttal
támogasd az Építészfórumot.
Oké, de miért támogassam?
TÁMOGATÁS BANKI ÁTUTALÁSSAL

Számlatulajdonos neve:
Építészfórum Kft.

Bankszámlaszám:
16200106-11528744

IBAN:
HU79162001061152874400000000

SWIFT:
HBWEHUHB

Euró utalás

Számlatulajdonos neve:
Építészfórum Kft.

IBAN:
BE60 9670 0946 7970

Swift kód:
TRWIBEB1XXX

Impresszum Kapcsolat Épület tervek beküldése Média ajánlat Adatkezelés Szerzői jogok Partnerek/
Támogatók

HU ISSN 1586-409X

Alapítók:
Vargha Mihály és
Pásztor Erika Katalina

© 2000-2023
Építészfórum

Webdesign: SUBMACHINE

Webfejlesztés: Leogroup

Nézőpontok/Vélemény

Várpalota, a legfiatalabb reformkori város

1/22

Várpalota modern várossá válásának legfontosabb mérföldköve a hőerőmű és alumíniumkohó 1951-52-es megépítése volt. Előbbit az INOTA - hőerőmű és művelődési ház cikkünkben is bemutattuk.

Hirdetés
?>
Várpalota modern várossá válásának legfontosabb mérföldköve a hőerőmű és alumíniumkohó 1951-52-es megépítése volt. Előbbit az INOTA - hőerőmű és művelődési ház cikkünkben is bemutattuk.
?>
Várpalota (1870-ig csak Palota) évszázadok óta létezik. A terep adottságai, majd a bányászat nem kedvezett a város szétterülésének, így a város történetét meghatározó Thury-vár a mai település központjában áll.
?>
Az egykori mezőváros lakossága az 1950-es évek iparosodása nyomán megduplázódott, ami Tiszaújvároshoz, vagy Kazincbarcikához hasonlóan itt is modern, tervezett városközpont építésével járt.
?>
A városközpont legrégebbi épülete az egykori Palota szálló, amelynek évszázados alapjaira a földszinti homlokzat is utal, a felső szintek, a látványos sarokerkéllyel azonban már az 1950-es években épültek.
?>
Historizáló korlát a ma is Szabadság Tér nevű buszmegálló mögött.
?>
A megújuló főtér legnagyobb épülete az egykori vájárintézet. Vakolatának élénk színe már utólagos, a megkopó homlokzati díszek közt csak a központi címer eltűnése nem véletlen.
?>
Az épület egyedi karakterét Rimanóczy Gyula álmodta meg, akinek neve többek közt a budapesti pasaréti templom vagy a BME téglaburkolatú “R” épülete miatt lehet ismerős.
?>
Az épület oldalsó bejáratának kialakítása teljesen egyedi kiképzést kapott.
?>
A városi galéria és rendezvénytér megjelenését kevésbé formálta az 1950-es évek építészete, hiszen ez egy valóban reformkori épület: az egykori zsinagóga. 180 éves falai a világháborúban súlyosan sérültek, de több ütemben, új funkcióval helyreállították.
?>
A képtárral szemben, az egykor a városközpontot átszelő Veszprém-Székesfehérvár főúttól kissé távolabb és magasabban épült lakóház. Előtte 1962 óta áll ifj. Szabó István bányász-szobra.
?>
A Tési-fennsík tövébe felkúszó utcák házai nem magasabbak 2-4 emeletnél, az egyes házsorok épületei pedig színükben is eltérnek. Az utcák között a Dunaújvárosból is ismerős félprivát terek, udvarok.
?>
A főutca belső szakaszának legnagyobb épülete az 1958-ra elkészült művelődési ház.
?>
A T alakú alaprajzú épület utcai homlokzata is gazdagon díszített. Tervezője a vár műemléki helyreállításában is közreműködő Károlyi Antal, aki országszerte számos hasonló középületet tervezett.
?>
A város keleti szélének modernebb lakóházainak egyikét is impozáns dombormű díszíti. A témája alapján viszont talán már sejthető, hogy nem az épületekkel egyidős: a Szent István királyt ábrázoló jelenet 2011-ben került a helyére.
?>
A város legkülönlegesebb szobrának témája viszont egy macska, helybéli nevén Kőci. Csak jóval a terület beépítése után, 1981-ben került a helyére, az akkor 32 éves Gyulavári Pál műhelyéből, aki később még megannyi köztéri szobrot alkotott.
?>
A hivatalosan Játszó macska elnevezésű alkotás hátulról. A közösségi élet itteni legfontosabb pontja mégsem a park, hanem a szemközti utcasarok remek érzékkel kialakított kis tere.
?>
A város főtere 2021-re nyerte el mai arcát. Az egykori Skála Áruház előtt a 1960-as években lebontott, majd tavaly helyreállított Mária-kút szoborcsoportja, és a téren megmaradt autóforgalmat terelő betongömbök.
?>
A város fejlesztésének régi adóssága volt a modern Palota Áruház, amely végül csak 1980-ra készült el. Egyedi homlokzata szerencsére ma is jó állapotban van.
?>
Részlet a homlokzat térrel ellentétes, keleti oldaláról. Az épület ma is áruház, társaihoz hasonlóan már jóval kisebb forgalommal.
?>
A vár előtti főtér mintegy ötezer négyzetméternyi gránitburkolattal vált univerzális rendezvénytérré, a tájépítészeti átalakítás persze jóval nagyobb területet érintett. A Thury-vár hétfő kivételével 10 és 18 óra között tart nyitva.
?>
A főtér karakteres házsora, az előtérben az ezredforduló táján bővített kereskedelmi egységekkel. Utóbbi hullámos homlokzata érdekes ellentétben áll a házsor gondosan karbantartott sormintájával.
?>
A város bővítésének következő ütemében Várpalota szélén is nagypaneles lakóházak épültek. Kilátás a Tési-fennsík oldaláról, háttérben a pétfürdői Nitrogénművek telephelye.
1/22

Várpalota modern várossá válásának legfontosabb mérföldköve a hőerőmű és alumíniumkohó 1951-52-es megépítése volt. Előbbit az INOTA - hőerőmű és művelődési ház cikkünkben is bemutattuk.

Nézőpontok/Vélemény

Várpalota, a legfiatalabb reformkori város

2022.08.13. 15:16
1/22

Várpalota modern várossá válásának legfontosabb mérföldköve a hőerőmű és alumíniumkohó 1951-52-es megépítése volt. Előbbit az INOTA - hőerőmű és művelődési ház cikkünkben is bemutattuk.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Várpalota

Nézőpontok/Történet

A SZENTENDREI SKANZEN // Egy hely + Építészfórum

2023.06.07. 10:51
9

Az ország második leglátogatottabb közművelődési intézménye Szentendre szabadtéri múzeuma, ahol nem csupán megismerhetjük a "kiállított tárgyakat", de magába a miliőbe élhetjük bele magunkat – egy másik világ részesévé válhatunk látogatása során. A Skanzenben nemrég adták át az Erdély épületegyüttes első épületcsoportját is, melyben Torma Tamás és az Egy hely csapata vezet körbe minket.

Az ország második leglátogatottabb közművelődési intézménye Szentendre szabadtéri múzeuma, ahol nem csupán megismerhetjük a "kiállított tárgyakat", de magába a miliőbe élhetjük bele magunkat – egy másik világ részesévé válhatunk látogatása során. A Skanzenben nemrég adták át az Erdély épületegyüttes első épületcsoportját is, melyben Torma Tamás és az Egy hely csapata vezet körbe minket.

Nézőpontok/Történet

GANZ-MÁVAG KOLÓNIA// Egy hely + Építészfórum

2023.05.23. 15:51
9

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk