| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek

Várkert váró

1/11

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

?>
Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig   Lajos.
?>
Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig   Lajos.
?>
Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.
?>
Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig   Lajos.
?>
Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig   Lajos.
?>
Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.
?>
Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig   Lajos.
?>
Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.
?>
Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig   Lajos.
?>
Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.
?>
1/11

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkert váró
Helyek

Várkert váró

2011.01.18. 10:56

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Hartvig Lajos DLA

Gyalogoshíd, de honnan hova? Sokan úgy gondolják, hogy a felújított Várkert Bazárhoz éppen jó helyre vinne. Amit viszont rendbe kellene hozni, de miből és hogyan? Mi történt az elmúlt években ez ügyben? Egy 2005-ös cikk folytatása, Hartvig Lajos építész gondolatai egy 31 éve húzódó ügy fejleményei kapcsán.

Gyalogoshíd, de honnan hova? Sokan úgy gondolják, hogy a felújított Várkert Bazárhoz éppen jó helyre vinne. Amit viszont rendbe kellene hozni, de miből és hogyan? Mi történt az elmúlt években ez ügyben? Egy 2005-ös cikk folytatása, Hartvig Lajos építész gondolatai egy 31 éve húzódó ügy fejleményei kapcsán. 

1873-ban Reitter Ferenc Szlávy József miniszterelnöknek a Várbazár koncepciójáról szóló levelében negyvenhat üzlet kialakítását javasolta a Dunához ereszkedő domb aljában:

melynek kettős czélja: a királyi kert mentébeni utczarészt élénkíteni, és jövedelmük által a tervezett átalakítások költségét nagy részben fedezni".

Hogy milyen élmény hatására írta le a két főnévi igenevet: „élénkíteni" és „fedezni", nem tudjuk. Tény azonban, hogy a Várbazár sorsát alapjaiban meghatározó két tényező már ekkor, Reitter tollából papírra került.

 

Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig   Lajos.
1/11
Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig   Lajos.
2/11
Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.
3/11
Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

 

 

A földszintes bazársortól tehát azt várták, hogy a rohamosan fejlődő, élénkülő pesti Duna-part pezsgő életét a budai oldalon is meghonosítsa, sőt, hatékonyan tehermentesítse az építkezés költségvetését. A két várakozásból a Várbazár máig tartó fennállása alatt pontosan kettő nem teljesült. A primer használati értékek hiányát kedvezőtlen városszerkezeti változások súlyosbították. Élő és közvetlen kapcsolatát a Dunával a forgalom növekedése megszakította, keskeny járda maradt csak mára a bazárok előtt az erre ritkán járó gyalogosok számára, a Vízhordók lépcsője helyett elkészülte után szívesebben használták a pestiek és a budaiak a siklót. A bazárokban az üzletek sohasem működtek igazán, először műkereskedők költöztek be a helyiségekbe, aztán, a pezsgő élet megteremtésére irányuló minden törekvés kegyelemdöféseként szobrászok és festők rendezhették be műteremnek.

A vitalitás, az érdeklődés elszivárgása komor következményekkel járt. Az épület igazi használat, illetve használó híján sohasem kapta meg azt a gondoskodást, ami építészeti értékeit eredeti fényében megőrizhette volna. Százharminc év különféle színű kormányai bámulatos kreativitással felállított indokrendszerekre hivatkozva nem költöttek pénzt a fenntartására.

1996-ban született meg az a kormányhatározat, mely szerint – belátva, hogy a tetemes felújítási költségeket az állam nem tudja vállalni – privát tőke bevonásával kell a Várkert Bazárt hasznosítani. 2001-ben több, érdektelenség miatt eredménytelen pályázati forduló után végre sikerült is egy kanadai fejlesztőt találni, akinek volt elképzelése, szándéka, ereje és pénze a terület hasznosítására. A tulajdonos állam képviselőivel és a hatóságokkal egyeztetett vázlatterv alapján a cég a további tervek kidolgozásával irodánkat, a Bánáti+Hartvig Építész Stúdiót bízta meg. Az alapos előtanulmányok után elkészült tervezési program leginkább a párizsi Carrousel du Louvre funkciómixére rímelt, vendéglátással, kultúrával, turistáknak szóló információs irodákkal, minőségi, legfőképpen művészeti kereskedelemmel. A tervben az utcaszint és a felső terasz között három közönségforgalmi, az utcaszint alatt két parkoló szintet helyeztünk el.

 

Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig   Lajos.
4/11
Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig   Lajos.
5/11
Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.
6/11
Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

 

 

Legfontosabb törekvésünk az Ybl által tervezett egyedi városképi megjelenés kompromisszumok nélküli visszaállítása volt, a műemlékvédelmi szempontok maradéktalan figyelembe vételével. Ezért a létesítmény föld alatti, több tízezer négyzetméter, kívülről teljesen láthatatlan tereket foglal el, csak a bevilágítást szolgáló, a teraszon elhelyezett üvegprizmák engednek következtetni rájuk. Visszaadtuk a part és a Vár gyalogos összekötését a vízhordó lépcsővel, megoldottuk a földalatti parkoló megközelítését az Ybl Miklós tér felől. A terveket a médiában és két kiállításon is széles körben ismertettük.

2004 decemberében elképzelhetetlenül hosszas és alapos egyeztetések, zsűrizések után jogerős építési engedély született a műemléki épületrészek felújítására. A munkálatok elkezdődhettek volna, ha a végleges hasznosítási szerződést aláírják. Újabb huzavona után a Budavári Önkormányzat határozatban rögzítette egyet nem értését a megújuló együttes hasznosításával kapcsolatban, magát a felújítást 2005-ben állami feladatnak minősítette, s ezzel visszaérkeztünk az ügy 1996-os állapotához.

Öt év telt el azóta. S a Várkert Bazár 1979-es bezárásától a mai napig összesen 31 év. A legfiatalabb nagykorú, aki akkoriban csápolt az Ifiparkban, ma 49 éves. Egy egész generáció nőtt fel Budapesten úgy, hogy be se tehette a lábát ide, soha és semmiféle okból. Öt éve kezdődött a csodavárás, hogy valamelyik mélyen érző államférfi, belátva, hogy valóban állami feladatról van szó, a zsebébe nyúl, és az asztalra gyűri azt a tízmilliárdot, ami a felújításhoz szükséges. Közben aztán e helyett megérkezett a világválság.

Mint a Várgondnokság akkori igazgatónője ezt szellemesen megfogalmazta, az előrelépés legfontosabb két akadálya a modern időkben elsősorban: a mítosz és a pátosz. A privát tőke bevonásával kialakított hasznosítási koncepció elleni lényegi ellenvetés az volt, hogy a Várkert alá több ezer négyzetméternyi (kívülről láthatatlan) hasznos terület épül be. Kritika érte továbbá az elhelyezni kívánt funkciók körét, annak kereskedelmi-vendéglátó elemei miatt. A leggyakoribb támadás azonban, érzelmileg alaposan átfűtve, a privát (különösen, hogy külföldi) tőke bevonását érte.

Egy műemlék akkor van biztonságban, ha folyamatosan rendelkezésre áll, lehetőleg működéséből származik a karbantartására, felújítására fordítandó összeg. Ennek forrása lehet ugyan az adófizetők zsebe is (a nemzetközi gyakorlatban egyre kevésbé), de jóval célravezetőbb, ha ez a használat során kitermelt bevétel. A Várbazár használható, bérbe adható alapterülete mostani állapotában olyan kicsi, hogy a várható bérleti díjakból kalkulálható összeg a rendszeresen szükségessé váló felújítások költségeit sem tudja fedezni. Ha most fel is újítanák állami pénzen, akkor sem lenne vége a történetnek, a jövőben újból és újból a költségvetés színe elé kellene járulni ahhoz, hogy vállalható állapotban találják a fényképező japán turisták.

A megoldás egy olyan értelmes funkcióegyüttes kitalálása, amely illik a városnak erre a helyére, ami hozzáad értékeihez, vitalizálja a területet, és területbővítés révén megfelelő összegű bérleti díjat tud kitermelni. Szemforgatás azt gondolni, hogy ezek a pénzek az épület szépségének, királyi fenségességének okán majd a kövek közül maguktól kicsorognak.

 

Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig   Lajos.
7/11
Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.
8/11
Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

 

 

1961-ben, miután a Budapesti KISZ Bizottság megkapta a Fővárosi Tanácstól a Várbazár épületét, megnyílt a következő két és fél évtized legnépszerűbb ifjúsági szórakozóhelye. Itt működött kezdetben a magyar dzsessz bölcsője, a Dália, a nyílt teraszon Beatrice-re táncoltak a fiatalok. Felléphettek a második nyilvánosság kultikus zenekarai: Tűzkerék, Kex, Sakk-Matt, HBB, Kontroll, Beatrice. 1969-ben 307 ezer belépőjegyet adtak el.

A bazárban a kereskedők hamar tönkrementek, a király pedig - a sors fintora - sohasem költözött a Várba. Az épület történetének egyetlen olyan korszaka, amikor szerves része volt Budapest életének, a kényszerűen kreált Ifipark 23 éve. Története szervesen beleépült a Várbazár történelmébe. Kár volna átmeneti időszakként kezelni, sokkal inkább egy lehetséges jövő kiinduló pontjaként. A folytatás lehetősége adott. A megújuló Ifipark Budapest kulturális életében páratlan adottságai és gyökerei folytán igazán minőségi programoknak adhatna helyt, hozzáértő kezekben villámgyorsan megtalálná helyét a budai Duna part ma is nagyon vonzó kínálatában. Az Öntőház udvar kiváló helyszíne lehetne az új Ifiparknak: három oldalról fallal határolt, a negyedik oldala a Dunára néző terasz.

A jövőről való töprengés másik fontos támpontja a Vízhordó lépcső és a Cortina fal kínálta városszerkezeti kapcsolat megteremtésének lehetősége a Vár, az Ybl Miklós tér és a pesti Duna part között. Kihasználásával a Várkert, megfelelő létesítmények és parkolók megépítése után, kiinduló- és végpontja lehetne a Várba irányuló turizmusnak, illetve egy megfelelő összeköttetés segítségével, a pesti oldallal is intenzív kapcsolatot indukálhatna. Az ötvenes években újjáépített déli Cortina fal remek lehetőséget kínál egy új sikló megépítésére. Segítségével a Budavári Palota szintjére lehetne érkezni a Várkert teraszáról, egy dunai komp pedig a Vigadó térrel létesíthetne kapcsolatot. A Budavári Palota ily módon nem a vári forgalom zsákutcája volna, hanem a folyamatos, Dunán átívelő városi szövet egyik fontos állomása. Összeköttetése az Ybl Miklós térrel egy új „városnéző" siklóval és a Cortina fal tetején futó lépcsővel igazán élményszerű lehetne.

 

Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig   Lajos.
9/11
Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

Várkertbazár   rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.
10/11
Várkertbazár rekonstrukció. Vezető tervezők: Bánáti Béla, Hartvig Lajos.

 

 

Amennyiben sikerül ésszerű állami szerepvállalásra forrást találni, nem szükséges a projekt méretét akkorára növelni, amely fedezi a beruházás költségeit. A mostani alapterület növelése mindamellett lehetséges és megalapozott, kiváló helyszín lehet egy olyan funkció számára, amely szorosan együttműködve a volt lakóépületekben elhelyezhető adminisztratív egységekkel, kulturális jellegű kommunikációs felületet nyit a hellyel összefüggésben lévő valamilyen témában. Ez lehet maga a Vár és környéke, annak történelme, turistáknak és budapestieknek egyaránt ajánlva, korszerű, interaktív eszközökkel, sok kapcsolódó rendezvénnyel.

Megfontolandó volna a Várkert esetleges hasznosítása a Duna Stratégia keretén belül. Kitüntetett elhelyezkedése, nemzetközi szintű építészeti színvonala, a Dunával való közvetlen kapcsolata, megépítésének körülményei folytán az épület eleve a Duna régió emblematikus létesítménye. Alkalmas arra, hogy a térség országai bemutathassák azokat az értékeket, ami összeköti őket, a közös jövő vízióit, egy ilyen intézmény pedig a régió középpontjává emelhetné Budapestet.

Ybl eredetileg árkádsorosra tervezte a Duna-parti homlokzatot. Az remélte, hogy ott forgalom, jövés-menés, társas élet zajlik majd, akárcsak a pesti oldalon. A célok változatlanok. Csak nem kellene minduntalan megijedni karakteres tervektől, progresszív döntések meghozatalától, négyzetméterektől. A bazár lenyűgöző, a kilátás gyönyörű, ha a kávé is finom lesz a teraszon, nem lesz nehéz egyszer végre nem vissza-, hanem odaadni a budapestieknek.

Hartvig Lajos DLA
Építész


Anélkül, hogy elviccelni akarnánk a dolgot, íme még egy video, így  zajlott egy korabeli tehetségkutató verseny a hatvanas évek  Ifiparkjában. Hát igen. Vannak dolgok, amik sohasem változnak.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.