Épülettervek/Hallgatói terv

Új köztereket a lakótelepekre - diplomaterv a miskolci Komlóstetőre

1/25

Komlóstető elhelyezkedése, forrás: Google Earth

?>
Komlóstető elhelyezkedése, forrás: Google Earth
?>
A lakótelep elhelyezkedése, forrás: Google Earth
?>
Jelenlegi állapot - Szeder utcai hátsókertek, fotó: Osgyáni Réka
?>
Jelenlegi állapot - Nagy lejtő, fotó: Osgyáni Réka
?>
Jelenlegi állapot - Belső utcaterek, fotó: Osgyáni Réka
?>
Jelenlegi állapot - Központi plató, fotó: Osgyáni Réka
?>
Beépítés és épületállomány
?>
Rálátás
?>
Megközelíthetőség
?>
Átmeneti terek
?>
Szabadterek mérete
?>
Funkció és felszereltség
?>
Árnyékoltság
?>
A hely szelleme
?>
Szabadtér-kategóriák
?>
Kezelési terv (részlet)
?>
A lakótelep funkciósémája
?>
Útrendszer
?>
Kiemelt tervezési terület - funkcióséma
?>
Kiemelt tervezési terület - kertépítészeti terv
?>
Modell - felülnézeti kép, fotó: Osgyáni Réka
?>
Modell - délnyugatról, fotó: Osgyáni Réka
?>
Modell - északkeletről, fotó: Osgyáni Réka
?>
Modell - terepplasztika, fotó: Osgyáni Réka
?>
Osgyáni Réka, fotó: Kép-S Fotó Stúdió
1/25

Komlóstető elhelyezkedése, forrás: Google Earth

Új köztereket a lakótelepekre - diplomaterv a miskolci Komlóstetőre
Épülettervek/Hallgatói terv

Új köztereket a lakótelepekre - diplomaterv a miskolci Komlóstetőre

2014.06.02. 09:19

Projektinfó

Földrajzi hely:
Miskolc, Magyarország

Építészek, alkotók:
Osgyáni Réka

A miskolci komlóstetői lakótelep zöldfelületi rehabilitációja

Tervezés éve:
2013

Stáblista

Konzulens: dr. Balogh Péter István

A lakótelepek általában nem számítanak vonzó lakókörnyezetnek, amihez nagymértékben hozzájárul az épületek és a szabadterek rossz állapota. Pedig zöldfelületi szempontból a lakótelepek igen értékesek. Bemutatjuk Osgyáni Rékának, a Budapesti Corvinus Egyetem tájépítészmérnök MSc szakán készített diplomatervét.

Magyarországon számos, a szocializmus korában épült lakótelep van, amelyek a lakosság jelentős részének adnak otthont. A funkcionalizmus elvei szerint a házak körül normák által meghatározott, megfelelő nagyságú zöldfelületeket alakítottak ki. Az ültetett faállomány ma, több évtizeddel a telepítés után elérte maximális ökológiai értékét, kondicionáló, árnyékoló hatása megfelelő, és kialakult térszerkezetet biztosít. Ugyanakkor szembetűnő a parkolóhelyek kevés száma, a közterületek elhanyagoltsága és funkcionális elégtelensége (a tizenéveseknek és a felnőtt korosztálynak szinte egyáltalán nem terveztek szabadidő-eltöltési lehetőségeket). A lakótelepek komplex rehabilitációjával, benne a szabadterek kiemelt szerepével, sokat lehet tenni azért, hogy a lakók magukénak érezzék a közterületeket, odafigyeljenek rá, és használják azt.

Jelenlegi állapot - Szeder utcai hátsókertek, fotó: Osgyáni Réka
3/25
Jelenlegi állapot - Szeder utcai hátsókertek, fotó: Osgyáni Réka

A helyszín bemutatása

A miskolci komlóstetői lakótelep nagyjából 1975 és 1989 között épült Miskolc délnyugati részén. Ekkor, a második tizenöt éves terv idején a minőségi lakáshiány enyhítése került előtérbe, így egyre jobb minőségű, a városképbe jobban illeszkedő, alacsonyabb szintszámú lakótelepek épültek. A komlóstetői lakótelep négy megépült üteméből háromnál nem panel, hanem alagútzsalus technológiát használtak demonstrációs céllal. A 3-4 emeletes épületek hegyoldalon, közvetlenül a Bükk erdeje mellett épültek, mert a könnyebben beépíthető síkvidéki területek ekkorra már „elfogytak".

Beépítés szempontjából a telep szuperblokkot alkot, ennek belsejében azonban megjelennek sávházas-kiszolgálóutas együttesek. Az építés korából adódóan fontos szempont volt a gyalogos és autóforgalom elválasztása és nyugodt, egybefüggő zöldfelületek kialakítása. A beépítés kelet felé, ahol a komlóstetői gyűjtőút húzódik, zártabb, míg az erdő felé fellazul, kihasználva ezzel a kilátást.

A lakótelep az egyik legkedveltebbnek számít Miskolcon, ez annak köszönhető, hogy „emberi léptékű", mind a házak szintszámában, mind a beépítés volumenében. A csaknem 750 db lakás első beköltözői jellemzően magas társadalmi státusú családok voltak, és ez ma is kihat a lakóösszetételre és a telep megítélésére. A lakótelepen más telepekkel összehasonlítva kevesebb példa van a vandalizmusra, erős a lakóközösség: egy lakó szerint Komlóstető olyan, mint egy falu; mindenki ismeri egymást és a helyiek kötődnek a lakóhelyükhöz.

A hegyoldali elhelyezkedésből szabadtér-építészeti szempontból sok előny származik: pl. a kilátás, a szabadterek változatossága, a házak zegzugossága. Ugyanakkor az építkezés hirtelen lezárása miatt jellemző a befejezetlenség, amely bizonyos közlekedési kapcsolatok hiányában, a tervezett ötödik ütem helyének (a továbbiakban központi plató) sivárságában mutatkozik meg. A rendszerváltás utáni esetleges, nem egy kidolgozott koncepcióba illeszkedő fejlesztések ezt csak még szembetűnőbbé teszik. A burkolatok és berendezések sok helyen rossz állapotúak, amelynek részben a felújítás hiánya, részben a rossz tervezésből vagy demográfiai változásokból eredő kihasználatlanság és az emiatt teret nyerő vandalizmus az oka – pl. a házak hátsó frontjánál lévő mélyárnyékos pihenőhelyeken.

Beépítés és épületállomány
7/25
Beépítés és épületállomány

A helyszín vizsgálata a közösségi élet szempontjából

A lakótelep jó adottságait figyelembe véve diplomatervemet a közösségi élet fejlesztésére hegyeztem ki szabadtér-építészeti eszközök segítségével. Az ihletet Jan Gehl dán városépítész könyve: Life Between Buildings adta. A könyv alapfelvetése, hogy a városi szabadterek a legalkalmasabb terei a közösségi élet kialakulásának, kapcsolatok kialakításának és fenntartásának, mert itt az épületekkel, intézményekkel összehasonlítva nagyobb a spontán találkozások esélye. A lakóhelyi szabadtereknek ebben különös jelentősége van, hiszen a közelben lakókkal a legegyszerűbb a kapcsolattartás, ezért felmérések szerint a lakóhelyi barátságok tartósabbak. Az emberek között létrejövő interakciók (akár egyoldalú is, pl. megfigyelés) pedig annál gyakoribbak, minél több ember tartózkodik minél több ideig egy helyen. Az ehhez szükséges körülmények megteremtése a közösségi életet ösztönző szabadtértervezés lényege.

A Gehl által megfogalmazott általános várostervezési és (szabadtér-)építészeti elvek léptékükben jóval túlmutatnak a tájépítészeti feladatokon, így jórészt alkalmatlanok arra, hogy akár meglévő szabadterek vizsgálatánál, akár a tervezés során átemelhetők legyenek. Ezért megfogalmaztam egy egyéni szempontrendszert, amely ezeket az elveket „fordítja le" hét különböző, térben jól vizsgálható szempontra: ezek egyrészt az emberek „kicsalogatását", másrészt a kellemes kint-tartózkodást segítik elő:

Vonzó tényezők

  1. rálátás (a házakból és a fő közlekedési útvonalakról)
    „A látványkapcsolatok fontosak. Ha az emberek nem látják a teret, nem is fogják használni azt." (Whyte in Gehl 2001, 99.o., saját fordítás)
  2. megközelíthetőség
    Fizikai és pszichikai akadályok megléte a főbb elérési útvonalakon. Ide tartoznak pl. meredekség, leküzdendő lépcsők, kiépített gyalogút hiánya a „fűre-lépni-tilos"-érzés miatt.
  3. átmeneti terek
    Kísérletek szerint a privát és a közösségi terek közötti sokszínű átmenet segíti a szabadterek benépesülését. Ennek magyarázata, hogy a szabadtérhasználók hamarabb kimerészkednek egy fél-privát vagy egy csoporttérre, pl. a házhoz tartozó előkertbe, egy otthonos teraszra, ahonnan megfigyelőként részt vehetnek a közösségi téren (pl. utcán) folyó életben, mielőtt aktívan bekapcsolódnának a „történésekbe". Fontos az átmeneti terek között látványkapcsolat és könnyű átjárhatóság biztosítása, valamint a megfelelő időtöltési lehetőség, funkció.
  4. szabadterek mérete
    Ez a szempont az akusztikus, de főleg a vizuális érzékelés határai miatt fontos: arcvonásokat 30 m-ről vagyunk képesek felismerni, emberi alakokat pedig 70-100 m-ről. Így ez utóbbi távolságot vettem irányadónak az egybefüggő, ill. egybelátható szabadterek vizsgálatánál és tervezésénél.

Megtartó tényezők

  1. funkció és felszereltség
    A funkciók megléte, illetve megfelelő koncentrációja, egymással való keverése biztosítja, hogy a szabadban való tartózkodás ne váljon unalmassá. Pl. ilyenek lehetnek különböző sportolási lehetőségek egymás mellett vagy időseknek szóló fitneszeszközök a játszóterek közelében.
  2. árnyékoltság
    A félárnyékos területeken a legkellemesebb a tartózkodás, sem a mélyárnyék, sem a túlzott kitettség nem kedvező.
  3. „a hely szelleme"
    Egyéni szempontrendszeremben ezt a fogalmat olyan tényezőkre használtam, amelyek különleges, a lakótelepekre nem jellemző hangulatot kölcsönöznek az adott térnek – pl. különleges kilátás, vadonjelleg, utcajelleg –, és ezzel gazdagítják a szabadtéri élményt.

A felsorolt szempontok alapján vizsgálati tervlapokat készítettem az egész lakótelep területére. A tényezők térbeli összehasonlításából meg tudtam határozni tizenkét olyan szabadtér-kategóriát, amelyekbe a közösségi élet szempontjából hasonló jellemzőjű területek tartoznak, így hasonló kezelést igényelnek.

Ezenkívül a vizsgálati tervlapokat összevetettem a legnépszerűbb, illetve a legelhagyatottabb területekkel és útvonalakkal a lakótelepen. Eszerint a komlóstetői lakótelepen az intenzív használat kialakulásában a legmeghatározóbb a megfelelő funkció volt, amely még az egyéb szempontból kevésbé jó adottságú terek benépesülését is segítette. A kihalt szabadtereket ezzel szemben leginkább a rálátás hiánya, a kedvezőtlen megközelíthetőség és több esetben kedvezőtlen mikroklimatikus viszonyok jellemzik.

Rálátás
8/25
Rálátás

Az átmeneti téri helyzet az egyes térrészek népszerűségére nem volt hatással. Ugyanakkor Gehl elmélete szerint az átmeneti terek megléte és megfelelő kiépítettsége az egész benépesülését segíti elő. A vizsgálati tervlapok alapján a szabadterek mérete sem befolyásolta a népszerűséget, azonban megfigyelhető volt, hogy a csaknem 200 m széles, egybefüggő központi platón automatikusan összelátható távolságra alakultak ki a kedvelt pontok.

Tervezési munkarész

Mivel a komlóstetői lakótelep szabadtérrendszere nagy részben kialakult térszerkezettel rendelkező, a lakók által használt zöldfelület, ezért a rehabilitációnak nem lehet célja a szabadtérrendszer felülírása. Így a tervezés során a meglévő előnyök kihasználására, a hiányosságok és problémák kiküszöbölésére koncentráltam. 

A vizsgálati tervlapok alapján meghatározott szabadtér-kategóriákra differenciált kezelési javaslatot adtam, amelyben figyelembe vettem a metodika vizsgálati eredményeit, a szabadterek állapotát, illetve a szabadtérrendszerben betöltött szerepét (ld. mellékelt táblázat). A lakótelep egész területére kidolgoztam egy funkciósémát és a közlekedési rendszert, amely a meglévő adottságokra épül. Továbbá részletes vázlattervet készítettem a lakótelep szívében elhelyezkedő, közösségi téri helyzetben lévő központi platóra, amelynek nagy része ma sivár gyepfelület.

A javaslatok és tervek elkészítése során az alábbi célokat követtem:

  1. térszerkezet-javítás
    A szabadtér-kategóriák egy részén a meglévő funkciók megfelelnek a terület lakótelepi helyzetének és a használati igényeknek. Ezeken a területeken a cél a térszerkezet javítása elsősorban növénytelepítéssel.
  2. kapcsolat az épületekkel és a környezettel
    A lakótelep területén tapasztalható esetlegességek megszüntetése, a hiányzó kapcsolatok kiépítése, a rálátás és a megközelíthetőség javítása. A szabadterek integrálása a környezetbe kapcsolódási pontok (ld. funkcióséma, „kapu-terek") hangsúlyozásával.
  3. funkciók rendezése
    A meglévő funkciók jobb elhelyezése a közösségi élet támogatása érdekében. Funkcionális anomáliák és hiányok megszüntetése. A lakótelep szabadterei kínálta szabadidős lehetőségek bővítése a demográfiai változások (csökkenő gyerekszám, idősek arányának növekedése) figyelembe vételével.
  4. logikus közlekedési rendszer
    Olyan gyalogos úthálózat kialakítása, amely el tudja látni a lakótelep egyes részeinek megközelítését, a rekreációs funkciót és az akadálymentes megközelítést. Kapcsolat kiépítése a jelenleg leszakadó területek felé is.
  5. egységes arculat
    A lakótelep elhúzódó építéséből adódó heterogenitás csökkentése tájépítészeti eszközökkel. A lakótelep területén az anyaghasználat, berendezési tárgyak által a különböző funkciók számára egységes keret, a lakótelepnek harmonikus arculat kialakítása. Az egyes szabadtér-kategóriák közötti hangulati különbségek megteremtése a növényhasználat differenciálásával.

Funkciók és útrendszer

A lakótelepen két koncentrált fejlesztési területet jelöltem ki: a központi platóra intenzív kialakítás, közparki funkciók jellemzőek, míg a külső plató és a vadonköz az extenzív funkciók gyűjtőhelye, melyek nagyobb teret és kisebb kiépítettséget igényelnek, pl. kutyajátszótér, gyepes sportpálya. A két közösségi tér mellett a házak közelében megjelennek átmeneti terek otthonos hangulatú pihenők formájában, ahol az ülőbútorok mellett a legkisebb gyerekek számára egy-egy mászószobrot is terveztem, felváltva ezzel a korábbi, házközeli játszótereket. Nyugat-Európában jellemző tendencia a lakótelepeken a földszinti lakásokhoz kapcsolódó kertek létesítése, amelyek szélesítik a lakáskínálatot. Ilyen funkcióra Komlóstetőn a házak hátsó frontján van lehetőség. A környezettel való kommunikáció helyszínei a lakótelep újonnan létrehozott kapu-terei a buszmegállók közelében illetve az erdő felé.

Szabadterek mérete
11/25
Szabadterek mérete

A funkciósémát kiegészítve háromszintű gyalogúthálózatot határoztam meg a lakótelep egészére, a negyedik szint a házak közvetlen elérését biztosító járdák, bejárati lépcsők, amelyek csak felújításra szorulnak. Az autóút-hálózatban minimális változtatást javaslok, meglévő, ám kihasználatlan parkolók megszüntetésével, átcsoportosításával. A gyalogos fő- és mellékutak biztosítják a lakótelep legfontosabb gyalogos kapcsolatait, a lakóházak, intézmények, boltok és a buszmegállók megközelítését. A harmadik szintű úthálózat, a sétautak, ezt a rendszert egészítik ki. Ezek feladata:

  • a fő-, és mellékutak közötti területek feltárása,
  • az átmeneti terek bekapcsolása az úthálózatba,
  • kiteresedések, funkciók befoglalása,
  • akadálymentes alternatív útvonalak biztosítása.

Növényalkalmazás és arculat

A növényalkalmazásban a termőhelynek megfelelő, strapabíró, kevés gondozást igénylő fajokat javasoltam, amelyek többsége már megtalálható a lakótelepen. Domináns fafajokként nagynövésű parkfákat választottam, pl. hegyi juhar, kislevelű hárs, magas kőris, illetve kisebb díszgyümölcsfákat, pl. kereklevelű berkenye, májusfa, valamint örökzöldek közül a Bükkben vadon növő erdei fenyőt. Az egyes szabadtér-kategóriák hangulatát „személyre szabott" karakterfajok alkalmazásával erősítem, pl. a vadonközbe saspáfrányt, somot javaslok, az erdő felé kapcsolódási pontot jelentő Szeder utcai közökbe gyertyánt, nyírt és duglászfenyőt.

Az anyagválasztásban háttérbe húzódó, ám a lakótelepeken tipikus anyagokat választottam. Pl. burkolatként kétféle színű aszfaltot az első- és második szintű úthálózat megkülönböztetéséhez, a sétautakon pedig stabilizált gyöngykavics burkolatot.

Vázlatterv a kiválasztott részterületre

A központi plató, illetve a vele határos Szeder utcai hátsókertek területe jól reprezentálja az egész lakótelepet: a házak hátsó bejáratai egy lakótelepi jelentőségű főútra nyílnak, amelyre a központi, közösségi téri helyzetű parkkal határos csoport- és félcsoportterek vannak felfűzve. A terek közötti hiányzó látvány-, és közlekedési kapcsolatokat a rézsű meredekségének csökkentésével biztosítottam.

A központi platón több használati egységet jelöltem ki, ilyen pl. az idősek és a vele határos gyerekek tere, illetve a sporttér. A részfunkciók, pl. a kültéri fitneszeszközök, sakkasztalok az időseknek; a pingpongasztalok, streetball-pálya vagy a rajzolásra alkalmas aszfaltkörök a korosztályoknak megfelelő aktív szabadidő-eltöltést szolgálják. A park központi eleme a terepplasztika, amely a „hely szellemét" adó kilátásra épül, és több funkciója van:

  • megosztja 200 m széles teret, így belátható, 50-90 m széles részterületek jönnek létre,
  • alkalmas pihenésre, napozásra, lelátónak, szánkózásra,
  • az alatta elhelyezkedő, mérnöki jellegű vízműdombot „beilleszti a terepbe",
  • a szintkülönbségek áthidalásával megszünteti a központi platót hosszában kettéosztó, egyenesvonalú rézsűt.

A kiemelt tervezési területen a háromszintű úthálózat mindegyik eleme megjelenik. A főúthálózat nem kapcsolódik be a központi park téralakításába, elvezeti az átmenő forgalmat a tér szélén, és a Szeder utcai hátsókertek gerincét adja. A másodrendű úthálózat elemei vezetik be a Szeder utcai hátsókertek használóit a központi parkba, és biztosítják annak leglényegesebb belső kapcsolatait és körbejárhatóságát. A mellékutak kiteresedéseinél jönnek létre a fogadóterek is. A harmadrendű sétaúthálózat változatos feladatokat lát el a kiemelt tervezési területen: a Szeder utcai hátsókertekben a terepben kialakított „fülkékben" csoport- és félcsoporttereket alkot. A központi platón feltárja és összeköti a park egyes használati egységeit és az élelmiszerbolt előtti fogadóteret, kiteresedéseiben pedig a használati egységek részfunkciói jelennek meg.

Modell - felülnézeti kép, fotó: Osgyáni Réka
21/25
Modell - felülnézeti kép, fotó: Osgyáni Réka

A funkciósémán látható kiemelt pontokat különböző elemekkel tettem reprezentatívvá: A fogadótereket és a fő megközelítési pontokat, egy-egy szoliter jelöli „iránytűként". A domb déli oldalán, a streetballpálya lelátójára rímelve ülőfalakat terveztem. Ezek ülő- vagy fekvőbútorként, napozásra, de akár lelátónak is használhatóak kisebb produkciókhoz, és önmagukban is dekoratívak, hangsúlyozzák a terepjátékot. Az ülőfalak ellenpontja a gyepfelület másik végén a „póznák" területe. A 3-6 m magas acélrudak kiválnak a hátteret adó lombtömegből, látványpontként szolgálnak, ugyanakkor funkciót is elláthatnak: függőágyakat és -székeket, slackline-t, napvitorlát lehet rájuk kifeszíteni.

Összefoglalás

Diplomatervem helyszínéül egy olyan lakótelepet választottam, amely a szabadterek sokfélesége és a lakók kötődése miatt különösen alkalmas annak vizsgálatára, hogy a szabadterek egyes jellemzői hogyan befolyásolják a közösségi életet. A vizsgálati munkarészben a helyszín általános bemutatásán túl külön fejezetet szenteltem a használat intenzitását befolyásoló tényezők feltárására. Ennek eredményeként nem csak a szabadtérrendszer szerkezetét sikerült feltárnom, hanem a tervezés során hasznosítható fejlesztési elveket is meg tudtam fogalmazni, pl. az átmenetitér-hálózat kiépítését vagy a megközelíthetőség és rálátás javítását. A nagyobb léptékű tervezés során a vizsgálatra épülő, megalapozott kezelési javaslatot adtam az egyes szabadtér-kategóriákra, a kiemelt terület tervezésénél pedig bemutattam, hogy hogyan lehet a vizsgálati szempontokat átültetni a gyakorlatba. Bízom benne, hogy diplomatervem egyszer hozzájárulhat, hogy a miskolci komlóstetői lakótelep szabadterei esztétikusabbá és jobban használhatóvá váljanak. A komplex, a zöldfelületeket is előtérbe helyező és a konkrét helyszín adottságainak megfelelő rehabilitációs programok elterjedése pedig elősegítheti, hogy a lakótelepekkel kapcsolatos, lenéző szemlélet és a sivár, elhanyagolt, néptelen lakókörnyezetről élő kép megváltozzon.

Legfontosabb források

Könyvek, tudományos munkák

Dobrossy István (2002): Várostervezési koncepciók, a város építészeti karaktere az ezredfordulón : történeti áttekintés. – In: Miskolc az ezredfordulón. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc. p. 9-49.

Gehl, Jan (2001): Life Between Buildings. Arkitekten Forl., Koppenhága, saját fordítás

Karlócainé Bakay Eszter (2012): Lakótelepek szabadtérépítészete 1945-1990 között Budapest példáján. BCE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola, Budapest, doktori értekezés

Körner Zsuzsa (2006): Az európai és magyar telepszerű lakásépítés története 1945-től napjainkig. Terc, Budapest

Meggyesi Tamás (2004): A külső tér. Műegyetemi Kiadó, Budapest

Studio Metropolitana (2005): A nagy lakótelepek – a holnap attraktív városrészei. Studio Metropolitana, Budapest.

Szóbeli források

Heinemann Pál
Miskolc megyei jogú Város Polgármesteri Hivatal, Főépítészi Főosztály, a lakótelep zöldfelületeinek építésvezetője, 2011. július 12.

Soltész Jánosné
egykor a Borsodterv tájépítész tervezője, jelenleg a Provincia Kft. településtervezője, 2012. május 18.

Osgyáni Réka

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk