| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek

„Teret adni a játéknak” - nem csak famegmunkáló műhely Kapolcson

1/31

Ilona Malom a kezdetekkor

Fűzépítés Takács Edvárd terve alapján

A dobai Takács birtok

kenyértermés Dobán

Kesselyák Noémi

Takács Edvárd gyermekével

Az új generáció

Akislődi Sobri Jóska Kalandpark tervének részlete

A kalandpark építés közben

A kalandpark egy részlete

Kölyökdzsungel, építés közben

Kölyökdzsungel, béka

Jánosi Dóra - festőkaláka

Bambuszerdő

Kézműves burkolat

Játszóvár

Csúszda

lábnyomok

Kölyökdzsungel

függőhíd

kalitka

árnyék

Kölyökdzsungel

Sámlik

Névjegy

Kölyökdzsungel

Kölyökdzsungel

Kölyökdzsungel, déligyümölcsök

Kölyökdzsungel, kirakó

?>
Ilona Malom a kezdetekkor
?>
?>
Fűzépítés Takács Edvárd terve alapján
?>
A dobai Takács birtok
?>
kenyértermés Dobán
?>
Kesselyák Noémi
?>
Takács Edvárd gyermekével
?>
Az új generáció
?>
Akislődi Sobri Jóska Kalandpark tervének részlete
?>
A kalandpark építés közben
?>
A kalandpark egy részlete
?>
Kölyökdzsungel, építés közben
?>
Kölyökdzsungel, béka
?>
Jánosi Dóra -  festőkaláka
?>
Bambuszerdő
?>
Kézműves burkolat
?>
Játszóvár
?>
Csúszda
?>
lábnyomok
?>
Kölyökdzsungel
?>
függőhíd
?>
kalitka
?>
árnyék
?>
Kölyökdzsungel
?>
Sámlik
?>
Névjegy
?>
Kölyökdzsungel
?>
Kölyökdzsungel
?>
Kölyökdzsungel, déligyümölcsök
?>
Kölyökdzsungel, kirakó
?>
1/31

Ilona Malom a kezdetekkor

Fűzépítés Takács Edvárd terve alapján

A dobai Takács birtok

kenyértermés Dobán

Kesselyák Noémi

Takács Edvárd gyermekével

Az új generáció

Akislődi Sobri Jóska Kalandpark tervének részlete

A kalandpark építés közben

A kalandpark egy részlete

Kölyökdzsungel, építés közben

Kölyökdzsungel, béka

Jánosi Dóra - festőkaláka

Bambuszerdő

Kézműves burkolat

Játszóvár

Csúszda

lábnyomok

Kölyökdzsungel

függőhíd

kalitka

árnyék

Kölyökdzsungel

Sámlik

Névjegy

Kölyökdzsungel

Kölyökdzsungel

Kölyökdzsungel, déligyümölcsök

Kölyökdzsungel, kirakó

„Teret adni a játéknak” - nem csak famegmunkáló műhely Kapolcson
Helyek

„Teret adni a játéknak” - nem csak famegmunkáló műhely Kapolcson

2010.04.28. 14:41

Cikkinfó

Szerzők:
Bardóczi Sándor

Földrajzi hely:
Kapolcs, Magyarország

Manapság divat szidni a globalizációs trendeket, de valójában nagyon kevesen cselekszenek ellenük. A kapolcsi Ilona malom lakói a '90-es évek második felétől dolgoznak a lokális innováció jegyében. Bardóczi Sándor riportja.

Néhány tapolcai srác a rendszerváltozás hajnalán nyári népfőiskolákat szervezett a saját maga gyönyörűségére, ahol táncházat, irodalmi színpadot, fotós és népi fafaragó szakkört működtettek, illetve sűrűn utazgattak ki Erdélybe tapasztalatokat, ismereteket szerezni. Ezzel párhuzamosan, de a népfőiskolai tevékenységtől elkülönülten pedig azokba a nyugat-európai (dél-francia, osztrák, svájci és német) területekre látogattak el, ahol még léteztek működő falusi, tanyasi közösségek, vagy újra létrejöttek azok kommunák formájában. A népfőiskolai rendezvényeik egyikén, amikor 1991-92-ben egy falusi iskolaépületben szerettek volna tánctábort szervezni, az iskola vezetése előállt azzal az ötlettel, hogy az épület bérleti díja helyett a fafaragó szakkör készítsen inkább egy játszóteret az iskolának. Franta Dezső fa restaurátor, aki akkoriban a szakkört vezette, már rendelkezett némi játszószer-készítői tapasztalattal, így esett, hogy az általa vezetett ifjak bevállalták a feladatot. A sikeres projekt hírére a szomszéd falu is megkereste a szakkört, majd szépen lassan, évi 2-3 munkával elindulva a szakkörből egy műhely lett. Erdész, asztalos, néprajzos tagjai pedig feltették maguknak a kérdést, hogy hogyan tovább.

 

 

Ilona Malom a kezdetekkor
1/31
Ilona Malom a kezdetekkor

 

Ökotanyát akartak, malom lett belőle
A kezdetek kezdetén, az akkor Magyarországon erőteljesen berobbanó ökofalu utópiát kergetve, a működő funkcióhoz (játszószer készítés) kezdték keresni a helyszínt és a formát. Mivel a térségben nem jellemző a tanyás településforma, így a kültelken álló Ilona malomra esett a választás a Tapolcát és Veszprémet összekötő országút mentén. Az akkor még egyáltalán nem felkapott Kapolcson leltek rá ugyanis erre a romos malomra, amelyen egy „eladó" tábla fityegett, majd 1998-ban itt alakítottak ki a volt gabonatárolóból egy asztalosműhelyt. A kis közösség az első – ma már saját bevallásuk szerint is naiv – elképzelései szerint ugyanis teljesen önellátó módon képzelték el a működést, aminek fő pillérei az ökogazdálkodás, a faművesség és a szellemi tevékenység lettek volna. Hamar kiderült azonban, hogy amennyiben cégszerűen, és a magyar adózási, működési, számviteli feltételeknek megfelelően – azaz jogkövetően akarnak működni, úgy mindennek megvalósítására sem idő, sem pénz, sem az energia nem elég.

2000-ben így alakult meg az Ilona Malom Műhely Bt., amely főképpen egyedi fa játszószer gyártással foglalkozik. Időközben a kezdeti csapatból többen elköltöztek – volt, akit a közösségi életforma tántorított el, volt, akinek egyedi életútja alakult másként. Néhány új csatlakozó is akadt: jelen pillanatban 6 felnőtt és 4 gyerek lakja a malmot, többen pedig a malomból ugyan kiköltöztek, de csak egy karnyújtásnyira (Kapolcsra) és továbbra is a közösség aktív tagjaihoz tartoznak. Ahogy ők mondják: reményeik szerint ez a felállás most hosszú távra is stabil állapotot hozott. Szép lassan szerezték meg a Malom körüli földeket, ahol már a korai fázisban birkatartással és gyógynövény termesztéssel kezdtek el foglalkozni. Jelenleg egy, a malomból Kapolcsra költözött család viszi a juhászatot és a juhsajt készítést (több mint száz haszonállattal), amit egy szintén környékbeli kezdeményezés keretében, a káptalantóti ökopiacon szoktak értékesíteni.

Kérdésemre, hogy nem szeretnék-e az áramot – a malom adottságait kihasználva – a patak vizéből nyerni – a válasz nevetős igen. „Nagyon sok tervünk van, szeretnénk egy fedett színt építeni a műhelynek, kiépíteni a még most sem lakott malomrészt, de a kezdeti nagy lendület a megszületett gyerekek miatt lelassult. Most, hogy a gyerekek már cseperednek, lassan már ők is tudnak segíteni abban, hogy a terveinket valóra váltsuk." – mondja Kocsis Csaba, az egyik malom-lakó.

 

2/31

 

 

A játszószer szabványok árnyékában
Az uniós csatlakozásunk – többek között – játszóterek és játszószerek kérdésében is készületlenül érte mind a településeket, mind pedig a hazai játszószer gyártókat. 2003-ban vált az országban először ismertté, hogy az uniós csatlakozás egyben a játszószer szabványok alkalmazását is kötelezővé fogja tenni. Az ország ekkor még haladékot kapott, ám akik készültek is rá és át is rágták magukat a mintegy 10 kötetes európai szabványon – mint ahogyan az Ilona-malmiak tették – azokat is váratlanul érte, hogy a Magyarországon is kötelmeket bevezető miniszteri rendelet idejére az európai szabvány időközben megváltozott 2008 november 1-én. Így esett, hogy a magyar játszószer-gyártók zöme óriási versenyhátrányt szenvedett el a nagy nyugati játszószer gyártó cégek piacfoglalása közepette. Különösen az egyedi játszószerek piacát tarolta le a szabványosítási kötelezettség: a magyar piacon hirtelen szinte egyeduralkodóvá vált az előre gyártott (többnyire műanyagból és préselt faanyagból szerelt) játszószer szortiment, míg a természetes faanyagból építkező magyar játszószer-gyártók egy része nyugat-európai nagy cégek beszállítóivá fejlődött vissza. Némiképpen ironikus, de ma több Pest megyei és nyírségi gyártó nagynevű nyugati márkáknak szállít be akác félkész terméket, hogy abból a német, finn, holland gyárakban állítsanak elő olyan játszószereket, amit – nyugat-európai áron – terítenek vissza a közép-kelet-európai piacokra. Az outsourcing tehát működik, ha számunkra nem is a legelőnyösebb módon.

 

Fűzépítés Takács Edvárd terve alapján
3/31
Fűzépítés Takács Edvárd terve alapján

 

 

Nos ebben a közegben él, létezik és próbál gyökeret ereszteni a kis Ilona malmi manufaktúra, amely végül szívós munkával kijárta és ma már rutinszerűen vizsgáztatja, minősítteti a zömében szijjács-mart akácból készülő egyedi termékeit. Kérdésemre, hogy versenyképesek tudnak-e maradni a sorozatgyártott, külön egyedi bevizsgálást nem igénylő termékek mellett a játszószer piacon, az a válasz, hogy „szerencsére" a nyugat-európai termékekre tekintélyes kereskedői haszonkulcs rakódik, illetve az árba épülő nyugati munkaerő bérei miatt jelenleg még van mit keresgélniük. Még akkor is, ha ők az egyedi gyártásra, a helyhez illeszkedő kialakításra esküsznek. Újabban pedig nemcsak magukat a játszószereket állítják elő, hanem abban a pályázat-előkészítői, tervezői munkában is segítenek a kis településeknek, ami a későbbi játszótér-létesítés anyagi feltételeit teremti meg. De dolgoznak már együtt Kő Boldizsár képzőművésszel is, akivel a Millenáris park ipari és formatervezési nívódíját megkapó Zöld Péter játszóteret építették, vagy akivel a most Visegrádon létesítés alatt álló Mátyás király játszóteret készítik. A Millenáris parki munka kapcsán szoros barátságot kötöttek Gernsternkorn Román és Kotormán László szobrászművészekkel, akik ma a műhely figurális védjegyének, egyedi arculatának meghatározó személyiségei. Kotormán László közülük sokáig maga is a malom lakója volt, a műhelynek pedig ma is oszlopos tagja. De számos tájépítésszel és építésszel (zömmel a Kós Károly Egyesülés és a Vándoriskola környékén mozgó alkotókkal) nagyon jó a malom-lakók munkakapcsolata.

 

A dobai Takács birtok
4/31
A dobai Takács birtok

kenyértermés Dobán
5/31
kenyértermés Dobán

Kesselyák Noémi
6/31
Kesselyák Noémi

 

Takács Edvárd gyermekével
7/31
Takács Edvárd gyermekével

Az új generáció
8/31
Az új generáció

 

 

A Kapolcs-Doba-Magyarpolány háromszög
A tavaly létesített kislődi Sobri Jóska Kalandpark kapcsán (vezető tervező: Vicze Attila – Pagony) már dolgozott együtt a Dobán letelepedett Takács Edvárd – a Pagony Tájépítész Iroda „fakönyvese" és az Ilona Malom csapata. A vajdasági születésű fiatal tájépítész családjával maga is nagy terveket dédelget Dobán, ehhez pedig egy romos parasztházat és egy aprócska falut szemeltek ki élettérnek a Somló-hegy tövében. „Isten ottfelejtett kalapjának" árnyékában erősen hiszik és vallják, hogy az országot nem a jogászok, ügyvédek, számítástechnikusok, hanem a föld szeretete, a tájjal együtt lélegző ember, és az erre nevelt-oktatott, ám versenyképes tudással rendelkező vidéki népesség fogja megváltani. Budapesti születésű – szintén tájépítész – feleségével és gyermekeivel együtt ezért választották a vidéki életformát, és mivel a környéken nincs megfelelő iskola, így gondoltak egyet, és maguk kezdtek iskola-alapításba. Somlói Hollófészek Iskola néven már benn van a Búzaszem Alapítvánnyal közösen elkészített pályázat a Nemzeti Civil Alapprogramnál, hogy reményeik szerint 2011-től alapítványi keretek között kezdjék meg az új generáció – közöttük saját gyerekeik – nevelését, amelyben komoly szerepet szánnak a biokertészetnek, szőlészetnek, méhészetnek, néprajznak, helyismeretnek, népzenének, népművészetnek, gyógynövény ismeretnek, borászatnak. (Ez irányú eltökéltségük az Ilona-malmiak elmondása szerint  az ő fejükbe is szöget ütött, lévén a malmi közösségben több pedagógus is van.) „Magabiztos embereket szeretnénk látni az út végén, akik nem az épp aktuális szellemi és politikai áramlat által sodródva alkotnak véleményt, hanem a saját, egyéni útjukat járják. Gyerekeinket nem túlélésre, hanem az ÉLETre szeretnénk megtanítani." – írja Edvárd felesége - Kesselyák Noémi -az iskolaalapítás gondolatvázlataiban.

 

Akislődi Sobri Jóska Kalandpark tervének részlete
9/31
Akislődi Sobri Jóska Kalandpark tervének részlete

A kalandpark építés közben
10/31
A kalandpark építés közben

A kalandpark egy részlete
11/31
A kalandpark egy részlete

 

 

A Magyarországon majdhogynem egyedülálló mentori rendszert meghonosító – a végzős tájépítész diákokat nagy számban két gyakorlati évig alkalmazó, nevelő, oktató és képző Pagony iroda tehát úgy tűnik, hatékonyan szórja magvait a Pannon-tájba. A Pagonyt elhagyó – a cégben meghonosított hagyomány szerint búcsúajándékként egy-egy fakönyvet készítő -egykori gyakornokok közé tartozik például az a Kauker Szilvia is, akinek magyarpolányi cementlap manufaktúrájáról a lokális innováció fókusztémájában már született írás Biczó Gabriella tollából. Hogy neve ismét előkerül egy említés erejéig, azt egy közös projekt, a Veszprémi Állatkert új fejlesztése indokolja.

 

Kölyökdzsungel, építés közben
12/31
Kölyökdzsungel, építés közben

Kölyökdzsungel, béka
13/31
Kölyökdzsungel, béka

Jánosi Dóra -  festőkaláka
14/31
Jánosi Dóra - festőkaláka

Bambuszerdő
15/31
Bambuszerdő

Kézműves burkolat
16/31
Kézműves burkolat

Játszóvár
17/31
Játszóvár

Csúszda
18/31
Csúszda

lábnyomok
19/31
lábnyomok

Kölyökdzsungel
20/31
Kölyökdzsungel

függőhíd
21/31
függőhíd

kalitka
22/31
kalitka

árnyék
23/31
árnyék

 

 

Kölyökdzsungel
A Veszprémi Állatkertbe az Ilona Malom műhelyéből korábban már került ki két kisebb játszótéri egység, az igazán nagy dobást azonban a közelmúltban, március 4-én átadott Kölyökdzsungel jelenti az Ilona-malmiak és a „Pagony-apostolok" számára. Az  állatkert új igazgatója – akinek tetszettek az Ilona Malom által korábban létrehozott játszószerek – a Közép-Dunántúli Operatív Program keretében 2008-ban nyújtott be pályázatot „A mi Állatkertünk: közös értékünk, közös élményünk" - Tematikus turisztikai fejlesztések Veszprémben címmel a Közép-Dunántúli Fejlesztési Ügynökséghez. Török László igazgató már a pályázat tervezéséhez kérte az Ilona-malmiak segítségét, akik a kezdeteknél bevonták Takács Edvárdot is a tervezésbe. Edvárd tájépítészeti koncepcióját jól kiegészítette a műhely addigra már kimunkált gyakorlati tapasztalata a megvalósíthatóságban és az egyedi játszószerek minősítésében. Az egykori trópusi ház 300 m2-es területén egy olyan beltéri gyerekparadicsomot álmodtak meg, ami nem külön játszótéri elemekből áll, hanem egy egybefüggő, bonyolult mesevilágot teremt meg a gyerekek számára.

 

Kölyökdzsungel
24/31
Kölyökdzsungel

Sámlik
25/31
Sámlik

Névjegy
26/31
Névjegy

 

 

A pályázat nyert, de a város eleinte a „szokásos módon", vagyis moduláris, sorozatgyártott, ragasztott műanyag játszószer elemekből kívánta a beruházást megvalósítani. Csak az állatkert igazgatójának elszántságát dicséri, hogy kiállt a korábbi tervek mellett. A huzavona következménye viszont az lett, hogy a hosszú ideig tartó helyben toporgás miatt a kivitelezésre mindössze két hónap maradt. Így mind az Ilona-malmiak, mind Takács Edvárd szinte beköltözött az állatkertbe a munkálatok idejére, sőt az állatszobrok festéséhez további „Pagony-apostolokat", többek között Kauker Szilviát és Jánosi Dórát, László Viktort, Tikk Dórát, Ungor Beát is meghívták, hogy a határidőt tartani tudják. Óriási kihívás és munkaszervezési bravúr volt a kivitelezésen ügyködő 6-8 játszószer-készítő, az építtető 5-10 munkása mellett a játszószereket festő 10-15 ember kalákája a februári hidegben. Egyszerre kellett ácsolni, festeni, ütéscsillapító mulcsot teríteni, betonozni, több száz méter kötélzetet és molinókat felszerelni, amihez még – a friss beton fölött lebegve – alpin-technikát is bevetettek. Az alacsony belmagasságú csarnokban szinteltolásokkal is variáltak. A gyerekek az így kialakított térben a különböző térszíneken kialakított játszóberendezések segítségével betekintést nyerhetnek az esőerdők élővilágának titkaiba úgy, hogy a különböző állatokat interaktívan (kúszva, mászva, függeszkedve, stb.) szinte testközelből szemlélhetik meg, miközben azok a számukra kialakított bemutatóhelyeken a mindennapi tevékenységeiket folytatják. A rohamtempót jól mutatja, hogy február 22-i (hétfői) műszaki átadásra a csapat még csak elektronikus úton tudta prezentálni a február 19-i egyedi minősítés pozitív eredményét.

 

Kölyökdzsungel
27/31
Kölyökdzsungel

Kölyökdzsungel
28/31
Kölyökdzsungel

Kölyökdzsungel, déligyümölcsök
29/31
Kölyökdzsungel, déligyümölcsök

Kölyökdzsungel, kirakó
30/31
Kölyökdzsungel, kirakó

 

 

Van jövője?
Hogy van-e jövője ezeknek az apró kis műhelyeknek, csíráknak, szellemi műhelyeknek, egyediességnek a nagy homogenizálás (értsd: globalizáció) erős áramlatai között? Van-e esély a vidék felemelésére abban a közegben, ahol a kalákát (a csinálva tanulás egyik legfontosabb fórumát) egyenesen büntetik, ahol a házi készítésű rétest, disznótorost, fűszernövényt tilos (de chips-et, gyrost, pizzát, fémzárolt csomagolású fűszereket szabad) árusítani a piacon, ahol bezárják az iskolát, az óvodát, a templomot, a boltot, majd leges-legvégül a kocsmát is? Döntse el mindenki maga. Amit ezek az utolsó mohikánok hittel és lendülettel csinálnak – az viszont mindenképpen tiszteletet érdemel. Az Ilona malmi műhely idealista hozzáállása a kézműves, egyedi gyártáshoz a sorozatgyártás áradatával szemben, Takács Edvárdék iskolaalapító szándéka az oktatás színvonalesése elleni aktív tiltakozás gyanánt a mai világban eléggé meg nem becsült értékeink közé tartoznak. Példájuk azt mutatja: ma is lehet egyedi játszószereket és önálló gondolatokra képes embereket „készíteni" rentábilisan, csak hit, elszántság és akarat kell hozzá.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.