Épületek/Középület

Tanuszoda, Pécsvárad

1/10

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

Tanuszoda, Pécsvárad
Épületek/Középület

Tanuszoda, Pécsvárad

2006.10.06. 11:13
MÉD

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Pelényi Margit

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

építész: Pelényi Margit

A település Pécstől 10 km-re keletre lévő, hétezer lelket számláló kisváros a Zengő hegy tövében. Településközpontjában az 1970–es évek elején felépült művelődési ház különlegessége, hogy máig pezsgő élet folyik benne, ami ma (sajnos) nem természetes jelenség. A kultúrház mögötti területre a '90-es évek elejének tornaterem építési lázában felépült városi sportcsarnokot mi terveztük. Annak idején nem volt pénz a befejezésre, így a nagy tömegek befogadására készült épület közösségi terek nélkül maradt.

Új helyzetet teremtett a város néhány éve megfogalmazódott igénye, hogy ugyanezen a területen egy tanuszoda létesüljön. A feladat lehetőséget kínált arra, hogy a korábban külön-külön működő kultúrház és sportcsarnok városi komplexummá, kulturális és szabadidő központtá alakuljon az új uszodával együtt megépülő közösségi terekkel. Mindez új minőséget jelent a város életében.

Az uszoda elhelyezésére rendelkezésre álló telekterület meglehetősen szűkös és behatárolt volt, mivel a sportcsarnok tervezésénél még nem merült fel a fürdőépület építésének igénye.
Az építésnek északi oldalról a kultúrház épülete, keletről a sportcsarnok, nyugatról egy patak szabott határt. A déli irányú terjeszkedést a telekhatár korlátozta.

Az új együttes fő tömegét képezi az uszoda épülete, amelyet a sportcsarnokkal párhuzamosan helyeztünk el. A művelődési ház és a két sportlétesímény közötti háromszög alakú területre terveztük az immár mindkét, ill. három funkciót szolgáló előcsarnokot, az öltözőket és a gépészetet magába foglaló épületrészt. A meglévő tornacsarnok és a fedett uszoda így közös bejárattal rendelkezik, amely egyben a gyalogos megközelítés iránya.

A művelődési ház hosszoldalán futó foyer szervezi egyetlen szabadidős központtá a három intézményt. A legújabb bővítés nem csupán megteremti a különböző funkciójú létesítmények összekötését a közösségi, társalgó terekkel, de egyúttal biztosítja azok külön történő, ellenőrizhető használatát is. Így nemcsak az együttes gazdagodik egy multifunkcionális térrel, hanem gazdaságosabb az üzemeltetés is, ráadásul a beruházás szintjén megtakarítás volt elérhető azzal, hogy az egymást átfedő funkciókat közösen lehetett megvalósítani.



1. A foyer

A művelődési ház előcsarnokát és az uszodai előcsarnokot köti össze. A létesitmények padlóvonala a természetes tereplejtésnek megfefelően alakult, így a két bejárat között 210 cm szintkülönbség van, amit a foyer lejtős ill. lépcsőzetes padozata küzd le. A lejtő az akadálymentes közlekedést biztosítja, a lépcsőzés aréna szerű kialakítása lehetőséget nyújt az előcsarnokban kisebb koncertek, előadások szervezésére. A művelődési ház nagyterme melletti kiszélesedő térben kávéház üzemel. Az épületrészt ívesen a terepre támaszkodó vasbeton lemez fedi, amelynek vonalvezetése finoman követi a kultúrház sziluettjét.

2. Az előcsarnok

Kétszintes, galériás monolit vasbeton vázas épületrész. Földszinti padlóvonala megegyezik a sportcsarnokéval. Ez a bejárati oldalon kb. 1 m-es bevágást jelent a meglévő terepbe. Az előcsarnok előtti burkolt tér a megérkezés hatását fokozza, és a városi élet, a találkozások tere, ahogy a középkori városokban a piac volt.
Ebben az épületrészben kapott helyet az uszodai öltöző, amely 20 férfi és 20 nő befogadására alkalmas. Az iskolai úszás oktatás esetére - két csoport váltásban történő öltözéséhez - a tornatermi öltözők egyikének átnyitásával viszonylag egyszerűen és olcsón kétszeresére bővült a kapacitás. Az előcsarnokból lépcső vezet a galériára, ahonnan a lelátók közelíthetők meg.

3. A fedett medencetér


A medence tere kettős légterű csarnok. A medencét L alakban alagsor veszi körül a vízgépészettel kapcsolatos berendezési tárgyak és a gépészeti vezetékek számára. Az úszómedence a legkisebb hitelesített versenymedence, tiszta belmérete 25 x 16 méter. Padozata a bejárati oldal felől egyenletesen mélyül.

Az uszoda teréhez a galériáról megközelíthető lelátó csatlakozik, amelyet a meglevő tornatermi öltözők tetején lehetett kialakítani. A lelátóról közvetlenül a szabadba lehet jutni. A csarnok nyugati hosszfala a szemmagasság sávjában végigfutó ablakot kapott. A déli végfal nagyrészt üvegfal, amelyet nyáron a csarnok mögötti zöldfelülettel össze lehet nyitni. Az uszoda szerkezetét ragasztott fatartók és acél trapézlemez képezi.



Tanuszoda, Pécsvárad

építészet: Pelényi Margit (Duplán Kft.)
statika: Benedek Dezső
épületgépészet: Kovács Sándor
villamos tervező: Lénárd Gábor
uszodatechnika: Tóth Mihály
közmű: Méhes Zsolt
kivitelező: ZÁÉV Zrt.

fotó: Pesti András

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk