Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Nézőpontok/Kritika

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete

1/20

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
?>
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
1/20

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete
Nézőpontok/Kritika

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete

2012.06.08. 08:17

Tamáska Máté szociológus, műemlékvédő új könyve a 2004-2009 között folytatott doktori munkájának összefoglalása, amelyben a hagyományos településformák felbomlását, átalakulását és a vidéki kulturális örökségalkotás folyamatát vizsgálja Nagykarácsony, Sukoró és Tiszafüred esettanulmányán keresztül.

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Részlet a könyv bevezetőjéből

A Műemlékvédelem táguló körei1

A népi műemlékek védelmét a huszonegyedik század elején magától értetődő kulturális feladatnak tekintjük. Ugyanezt a megállapítást nem írhattuk volna le hatvan, vagy akár negyven évvel ezelőtt sem.  A falusi és kisvárosi épületek védelmét először kimondó 1949-es törvényerejű rendelet születése kapcsán sokakban merült fel a kétely, miként lesz lehetséges a nagy építészeti alkotások számára létrehozott módszereket az országszerte százezrével található primitív paraszthajlékok megóvásának gyakorlatával összeegyeztetni (DERCSÉNYI 1980: 200).2 Holott a népi építészet felfedezése és elfogadása nem az utolsó állomása volt a szélesedő múlttiszteletnek.

 

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
1/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

 

 

Utána a szecesszió évtizedekig gipszarchitektúrának csúfolt alkotásai, leselejtezett ipari csarnokok és munkásbarakkok, a korai modern, sőt a hatvanas évek neomodern irodaházai kértek és kaptak bebocsátást a kulturális örökség intézményrendszerébe.3 De magán a vidéki értékvédelmen belül is szembeötlő a változás, a műfaji paletta szélesedése (lásd: SÁRI 2006).

A kulturális örökség térhódítása a 19. században megalkotott műemlékvédelmi intézményrendszert is válaszút elé állítja. Ahogy Françoise Choay fogalmazott, a műemléki értékek inflációjának korát éljük (CHOHAY 1998).4 A kihívásokra választ kereső szakemberek körében az utóbbi másfél évtizedben varázsszóként terjedt el egy új kifejezés, a „műemlékvédelem társadalmasodása". A meglehetősen diffúz fogalom röviden úgy jellemezhető, hogy a történeti értékek felfedezésében, kanonizálásában és megóvásában a korábbi, főként műszaki-művészettörténeti szemléletet egy szélesebb társadalmi párbeszéd váltja fel. Ennek az igénynek kíván jogi keretet nyújtani a „helyi értékvédelem", amely a listás ingatlanokkal szemben rugalmasabb keretet biztosít a lokális közösségeknek saját építészeti múltjuk megőrzéséhez (OROSZ 1998, 2002).

A vidék kulturális örökségalkotása azonban messze túlmutat a jog hatáskörén. Ha egy-egy településkép örökségét értelmezni kívánjuk, nem elégedhetünk meg a hivatalosan szereplő ingatlanok tanulmányozásával. Ezek gyakran elszigetelten állnak egy-egy teljesen arculatát vesztett község központjában. Akaratuk ellenére nemcsak a meghaladott múltat testesítik meg, de a műemlékes gondolkodás és a közízlés közötti különbséget is. Máshol kulturális értékként fel nem fedezve maradtak fenn történeti településképek. A kulturális örökség tehát komplexebb, a szélesen vett társadalmi környezetet figyelembe vevő szociológiai látásmódot igényel, olyan látásmódot, amely észrevenni képes a kulturális örökség intézményi keretein kívüli mozgásokat is.

 

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
2/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
3/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

 

 

A könyv felépítése

(1) A könyv mindenekelőtt arra a kérdésre keresi a választ, vajon a vidéki Magyarországon miként működik a kulturális örökségalkotás folyamata, és mindez milyen viszonyban áll az épített környezet alakulásának általános folyamataival?  A kérdésből adódóan több tudományterület eredményeit kellett összeegyeztetni, így a szociológiai mellett a történettudomány, a néprajz és az építészettörténet is helyet kapott. Mindenekelőtt az örökségalkotás folyamatának elméleti alapjait kellett tisztázni, azt a határt megkeresni, ahol a társadalom és az épített környezet spontán folyamataiba belép a kulturális örökségalkotás.   

(2) A formaképződés általános modellje: A fogalmi apparátus alapjául választott, Hajnal István megalkotta formaképődés nem tartozik a gyakran hivatkozott fogalmak közé. Annak ellenére, hogy léteznek a szociológia mai felfogásához közelebb álló fogalmak is, mint pl. a Durkheimnél felbukkanó morfológiai tény vagy a Simmel leírta térképződés, a kutatási kérdés megválaszolásához Hajnal személete bizonyult a leggyümölcsözőbbnek. Ő ugyanis nem egyszerűen a társadalmi jelenségek háttereként kezeli az anyagi formákat, hanem azok szerves részeként.

(3) A kulturális örökség: Hajnal István formaképződés-elmélete nem terjedt, nem terjedhetett ki a kulturális örökségalkotás folyamataira. Ennek oka, hogy a kulturális örökségalkotás éppen ott kezdődhet el, ahol a lassú századok folytonossága megszakad, és a tradíciók elveszítik szabályozó erejüket. Mindez akkor következik be, ha a változások olyan sebességet érnek el, amelyhez a korábbi településszövet csak jelentős roncsolódásokkal képes alkalmazkodni. Mindez az emlékezet radikális átformálódásához, végső soron a tradíció helyekbe költözéséhez vezet el (NORA 1989: 140).

 

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
4/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

 

 

(4) Útban egy elméleti modell felé: A kulturális örökségalkotás utóbbi évtizedekben megélénkülő diskurzusából és Hajnal István történetszociológiai munkáiból kiindulva a kutatás saját fogalmi keretet alkotott. A spontán formaképződés nagy vonalakban megfeleltethető a hajnaliánus modellnek, míg a kulturális örökségen belül további két forma, a nosztalgikus és a megőrző örökségalkotás volt elkülöníthető. A kutatás empirikus adatainak értelmezése, tehát maga az örökségalkotási modell, e fogalmi apparátusból építkezik, ezt gondolja tovább és fejti ki részletesen.

(5) A vidék történeti építészetének felbomlása: Noha a népi építészetről ma már igen széleskörű ismereteink vannak, viszonylag keveset tudunk annak felbomlásáról. Szükséges volt tehát főbb vonalakban áttekinteni, melyek voltak azok a településszerkezeti és építészeti változások, amelyek az elmúlt évtizedekben gyökeresen átformálták a vidéki települések zömét.

 

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
5/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
6/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

 

 

(6) Vizsgálati módszerek. A kiválasztott települések egymástól távol fekszenek, és igen különböző történeti szituációban fejlődtek. A terepi felmérések során egyrészt a történetileg meghatározott építészeti környezet feltárása, másrészt az ezen környezethez fűződő lakossági vélemények összegyűjtése volt a cél. Ennek érdekében térképeket, fejlesztési dokumentumokat, archív fotókat kellett összegyűjteni, dokumentált terepbejárások, interjúk, valamint egy kérdőíves adatfelvételre is sor került.

(7-9) Esettanulmányok: Nagykarácsony, Sukoró, Tiszafüred. Az esettanulmányok egységes felépítést követnek. Az első két rész a településformák-társadalomformák morfológiai együttjárásait rekonstruálja a török kortól napjainkig. A tág időhatárt az tette szükségessé, hogy a vizsgált három helyszínen a mai építészeti örökség alapvonásai egészen a 18. század kezdetéig nyúlnak vissza. Az áttekintésben kronológiai rendben haladva tárulkoznak fel a nagy társadalmi változások, azok kölcsönhatásai az építészeti formákkal. Mivel a szakirodalom az 1945-ös évet éles cezúraként kezeli, a morfológiai leírások is háború előtti és háború utáni részekre oszlanak. Az esettanulmányok harmadik egysége a kérdőívre adott válaszok főbb eloszlásait ismerteti.

 

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
7/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
8/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
9/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

 

 

(10) Az esettanulmányok összevetése. Az esettanulmányokban feltárt összefüggések összevetésekor a leírások nomotetikus törvényszerűségei bontakoznak ki. A kronologikus szemléletet megtartva, az empirikus ismeretek kínálta összehasonlítási szempontok mentén tekintettem át a három település társadalom- és építéstörténetét. A szerkezeti viszonyok történeti alakulását ezek szerint az expanzió, a központok differenciálódása, az utcásodás és a természeti elidegenedés folyamatai jellemzik. A lakóházak esetében pedig a falusi társadalom orientációjának változása került a középpontba. Így a korai rendies mintakövetést a huszadik században felváltja az urbanizációs törekvés, amelynek korai, háború előtti formái még megtartották a kapcsolatot a paraszti múlttal, míg szocialista változata teljesen szakított azzal.

(11) Az örökségalkotás modellje. Az örökségalkotás modellje a spontán formaképződésből indul ki. Összefüggésbe hozza azt a társadalmi változás dinamikájával, s ennek segítségével indokolja a települési örökség alakulásának sorsát. Miközben a lassan alakuló társadalmakban a formaszerkezeteknek elegendő ideje marad az alkalmazkodásra, addig a második világháború után felgyorsult világban a spontán folyamatok egyre kevésbé képesek fenntartani a településkép egységét. A falvakban is megjelenik a „történetiség" fogalma, amellyel párhuzamosan a kulturális örökségalkotási mechanizmusok nyernek több-kevesebb teret. A három helyszín ennek a múltértelmezési folyamatnak eltérő lépcsőfokait testesíti meg. Nagykarácsony konzervatív ízlésvilága a legutóbbi évekig képes volt az építészeti örökséget a maga történeti dinamikájában ápolni és fejleszteni. A gyors modernizációs pályára lépő Tiszafüreden a jelen kihívásai szinte teljesen maguk alá temették a történeti települést, különösen annak falusias hagyatékát. Végül Sukorón a posztmodern viszonyulás jelenléte mutatható ki, ahol az erős konjunkturális felfutás a megőrző és a nosztalgikus örökségalkotásnak is helyet biztosít.

 

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
10/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

 

 

Egyéb olvasatok

Az esettanulmányokban bemutatott anyag természeténél fogva más olvasatokat is megenged. Az írás része kíván lenni a szociológiai módszerek megújítását, kiegészítését célzó  törekvéseknek. Az adatgyűjtések terén ma még a kérdőívezés bír a legnagyobb presztízzsel. A kérdőívekből nyerhető válaszok hiányosságainak pótlására azonban az utóbbi évtizedekben egy sor alternatív metodológiai eljárás honosodott meg, mint pl. a fókuszcsoportos interjú, a mentális térképezés vagy a kapcsolatháló elemzés (LETENYEI 2006). A munka során ehhez az útkereséshez kapcsolódóan a terepi megfigyelés olyan kevésbé alkalmazott lehetőségei kerültek elő, mint a térképi források elemzése, a településszerkezeti analízis vagy a tárgyi kultúra leírása.

 

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
11/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
12/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
13/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
14/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
15/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
16/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
17/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
18/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
19/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig
20/20
Tamáska Máté: A vidéki tér emlékezete – Az építészeti formaképződéstől a kulturális örökségalkotásig

 

 

Másodikként említhető az írás társadalomtörténeti aspektusa. A társadalomtörténettel ma jobbára a történészek foglalkoznak, holott a szociológia időablakának kinyitása nem kevésbé érdekes eredményeket hozhatna (BENDA-SZEKERES 2007, HORVÁTH 2001). A könyvben olvasható esettanulmányok tág időkerete, de az összehasonlítás során felvázolt folyamatok történeti íve, nem utolsó sorban pedig a hajnaliánus szemlélet ezt a célt igyekszik szolgálni.

Végül érdeklődésre tarthat számot az írás a néprajz művelőinek körében is. Amennyire részletesen dokumentált a parasztház évszázados fejlődése, annyira elnagyoltak ismereteink a huszadik század második felének házfejlődéséről. A legtöbb szerző szóra sem méltatja, vagy ha igen, néhány sorban elintézi a Magyarország egyik legmeghatározóbb épülettípusát, a sátortetős kockaházat, holott a kockaház-jelenség része a paraszti kultúra történetének, még ha annak utolsó, felbomló szakaszát testesíti is meg. Újabban a néprajz művelőinek körében is megfigyelhető a közelmúlt felé fordulás (FEJŐS 2003). A könyv ezekhez a törekvésekhez kapcsolódóan a néprajz és a szociológia közeledését is szolgálhatja.

Kiadó: Martin Opitz Kiadó
Megjelenés: 2011
Formátum: 167 x 237 mm
Oldalszám: 202
ISBN: 978-963-9987-04-3


Tamáska Máté (1976, Budapest) szociológus, műemlékvédő, az építészmérnöki és a szociológia tudományok doktora, jelenleg az MTA Szociológiai Intézetének külső munkatársa. Fő kutatási területe a hagyományos települési kultúrák átalakulásával járó urbanisztikai kihívások feltárása. „A vidéki tér emlékezete" a 2004-2009 között folyó doktori munkájának összefoglalása, amelyben a hagyományos településformák felbomlását, átalakulását és részbeni örökségesítését vizsgálta.

Tamáska Máté az elmúlt években a hazai helyszínek mellett mindenekelőtt Dél-Szlovákiában, Erdélyben és Burgenlandban dolgozott. 2010/11-ben Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat nyert, főként ennek az időszaknak az eredményeit foglalja össze „Kassa vidék településképei" című könyve, amelyet a pozsonyi Kalligram kiadó jelentet meg, várhatóan idén szeptemberben.

Kutatási látásmódját mindenekelőtt a helyszíni megfigyelések határozzák meg, az elméleti iskolák merevségétől független érzékenysége a terep kínálta kérdések iránt. Írásai az építészetről szólnak, de nem az építészet, hanem a szociológia felől közelít. Munkáit olvasva a településképeket alakító társadalmi tényezőről tudhatunk meg többet. Tudományos tevékenysége mellett állandó szerzője a Magyar Földrajzi Társaság ismeretterjesztő magazinjának, a Földgömb-nek is [http://afoldgomb.hu/].


1: Hasonló címmel rendezett kiállítást az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 2000-ben (BAZSÓ-MADARÁSZ 2000).
2: Akkoriban keletkezett anekdota szerint egy nemtetszésének hangot adó szaktekintély gúnyosan megjegyezte, miszerint a tehéntrágyának és az árnyékszéknek nincs helye nemzeti ereklyéink között.
3: A műemlékvédelem időhatárának kitolódásában a hatvanas évek jelentette az áttörést, mikor az addig lenézett szecessziót rehabilitálta az építész szakma. A vitáról lásd (DÉRY 1995: 157). 
4: Az eredetileg francia munkáról a fordító, Kovács Kázmér írt magyar nyelvű recenziót (KOVÁCS 2000).

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk