
Szerencsés csillagállás: Csillagászati élményközpont a nagyváradi várban – Lovas-Kondor Zalán diplomaterve
Hogyan lehet egy mára letűnt kornak, szellemnek méltó emléket állítani, harmonikusan visszaépíteni oda, ahonnan az hosszú évszázadok után elhomályosult és kiszorult? Ez a kérdés foglalkoztatta Lovas-Kondor Zalánt diplomamunkája elkészítése közben mindvégig, miután kutatómunkája készítése során megtudta, hogy a tervezési helyszín, a Nagyváradi vár jelentős csillagászati múlttal rendelkezik.
Csillagászati vonatkozás
Nagyvárad a 15. század éveiben impozáns fejlődésen esett át a kultúra és a tudományok terén. A kibontakozó és Európa-szerte terjedő olasz humanizmus ide is elért. (Zdrenai) Vitéz János (1408-1472) a virágzó tudományok és a kultúra bőkezű helyi mecénása volt. Szenvedélye volt a csillagászat is, udvarában számos tudós megfordult. 1455-ben egy csillagvizsgálót épített, az akkori Püspöki Palotához közel, mely több mint 200 évig működött, feltehetőleg 1464 és 1667 között.
Itt jelölték meg a kezdő 0. hosszúsági kört, az úgynevezett "Váradi délkört", amely az obszervatórium felett haladt át. (Délkör=hosszúsági kör, lényege, hogy ezen a vonalon haladva, mindenhol ugyan abban az időben van dél. Köztudottan ma már a világ minden pontján, a londoni Greenwichhez viszonyítják a 0. hosszúsági kört.) Ebből kiindulva nagy pontossággal vizsgálhatták a Hold és a csillagok helyzetét, meg tudták állapítani a hold- és napfogyatkozások időpontjait, Johannes Müller ezeket pedig az elhíresült "Váradi táblázatokban" (Tabula Varadiensis) közölte, Regiomontanus név alatt publikálva. A táblázatok a korban az egyik legpontosabb gyűjteménynek számítottak, jelentőségét jól példázza, hogy Kolumbusz Kristóf Amerika felé tartó hajójának fedélzetén is találtak belőle egy példányt.
Az egykori kezdőmeridián feltérképezése
Az széles körben ismeretes, hogy a kezdő délkör a mai Királyfia bástyánál haladt el, ám a tényleges elhelyezkedéséről keveset lehet tudni, az viszont meglehetősen valószínű, hogy az obszervatórium helye az akkori Püspöki Palota közelében állt. Tovább nehezíti a problémát a nem egységes, pontatlan térképek használata. A nagyváradi Lions önkéntes tevékenységű egyesület 2022-ben egy emlékmű felállítását kezdeményezte a váradi 0. meridián gyanánt. Az általuk felvázolt installációhoz a kezdőmeridiánt is meghatározták. Így a tervezési feladatban is az ehhez igazodó elvi hosszúsági kört tekintettem alapvetésnek.
Ez a vonal pedig áthalad a Királyfia-bástya Nyugati kazamatája felett, melyet 2024-ben kezdtek el feltárni, és az egész bástyára kiterjedő restaurációt készítenek elő. Így ez izgalmas és szerencsés, "együttes csillagállás" a helyzet aktualitását is tekintve egyértelműen indokolta a kazamatát, mint helyszínválasztást.
Helyszín
Így a váron belül a végleges helyszín a Királyfia bástya lett, mely külön is izgalmas, tavaly kezdődött rekonstrukciós munkálatai révén. A nagyváradi önkormányzat terve szerint a földet az aljzatig letisztítják, hogy kiemeljék a vár belső falait, különösen a bástya vonalán található peronszerű, egykori járőr utat, amely, ahogyan azt a régi térképek is mutatják, támpilléreken és oszlopokon nyugszik. Ilyen szerkezeti elemeket eddig más bástyákban nem lehetett látni, mivel ezeket a bástyákat még nem tárták fel ilyen mélységig, és ezek a váron belül egyedül csak itt lesznek láthatóak. Emellett a lőállásokat és a falak külső oldalát is restaurálják.
Programalkotás
A felújított vár meglehetősen nagy múzeumi tárlattal rendelkezik, annak gazdag történelmi hagyatékára alapozva, egy-egy témakört jellemzően bőségesen lefedve. Nagyvárad meghatározó, reneszánsz kori csillagászati mivoltáról azonban kiábrándítóan keveset találhatunk a kiállítótermek közt barangolva, a belső vár falai közt. Ennek hiányát a múzeumi dolgozók is megerősítették.
Az így kialakult hiátust igyekezne befoltozni a készítendő diplomatervem is, melynek célja egy tudományos élményközpont megalkotása – a csillagászat tematikáján összpontosulva – hiánypótló kiállítóterek, ezekhez kapcsolódó workshop termek egy planetárium köré fűzve, az egykori meridián axisára illesztve. A hagyományos kiállítóterek szerepét az alakíthatóság és rugalmasság elve mentén egy immerzív tér venné át. Ebből azonban felmerülhet a kérdés, hogy valóban szükség van-e egy planetáriumra, mivel az immerzív tér is hasonló élményszerű vetítést tesz lehetővé. Ugyanakkor figyelembe véve, hogy a kazamatába tervezett tér multifunkciós, és időszakos igényeket is elláthat, így az élményközpont állandó működése miatt meghagytam ezt a funkciót az épület méretbeli korlátaihoz igazítva.
Szerkezet
Mivel a kazamata alapterülete nem túl nagy (~150 m²), így az épület vertikális irányba terjeszkedik, egy várfal fölé magasodó faszerkezet formájában, amely próbál lépést tartani a vár többi részével. A faszerkezet mellett való döntés elsősorban tartószerkezeti megfontolásokból következett, miszerint, ha a meglévő kazamatára építünk, az lehetőleg egy könnyedebb, filigrán szerkezet kell legyen, melyet a vaskos, de az idő múlásával megtépázott kőfalak elbírnak. Így körvonalazódott egy rétegelt-ragasztott fából épített vázszerkezet, a kazamata falainak a várfalak síkjáig feltöltött, szintkiegyenlítő vasbeton rétegére felfektetve.
A fatalpakra állított 4 oldalú "keretrendszer" előregyártott mérnöki szerkezetként telepíthető a kazamata felé, ebbe utólag pedig beépíthetőek a belső terekhez szükséges gerendák. A faszerkezet megjelenését a várban fellelhető, illetve a vár középkori rekonstrukciójában feltűnő részletek inspiráltak.
Kazamata - Immerzív tér
Mivel a kazamata egy közös történelmi érték, így az alsó immerzív tér minden várlátogató számára ingyenesen elérhető lenne, akárcsak az afelett elérhető kiszolgáló szint is, mely egy kávézóból és közösségi térből állna. Csak a felső 2 szint tartozna az élményközpont közvetlen ellenőrzése alá. A raszterrendszerre szerkesztett alaprajzból felsejlik a 3 különböző egységre való tagoltság, melyek eltérő térszervezési elveket és építészeti karaktereket hordoznak magukban.
Belső terek
A kazamata ürege feletti rész egy nagy egybefüggő tér, a használathoz szükséges minimális fényviszonyokkal, sötétített üvegek használatával, és szerényebb homlokzati megnyitással. Az alján a kávézó fogyasztó- és közösségi tere kap helyet, e felett helyezkedik el a befüggesztett planetárium, melynek acél tartóvázát egy finom vászonnal fedik be, amelyre projektorok segítségével rá lehet vetíteni bármit, hasonlóan az alatta lévő immerzív tér működéséhez, melyet egy sötétített, hangszigetelő üvegfödém választ a felső tértől. Itt a burkolat megválasztása szándékosan lett égetett fa, hogy a fényjátékok jól látszódhassanak. Mindhárom egymás felé tornyosuló térben a fény és a sötétség kontrasztos játéka jellemző, intenzív vizuális kapcsolatokkal integrálva.
Planetárium
A planetárium vetítő szerkezete egy 8 méter átmérőjű korszerű, előregyártott LED dóm-konstrukció lenne, melyet kívülről a formához illő, geodézikus acél vázszerkezet vesz körbe, ezt pedig acél szelvényekkel erősítik a felső RRFA-tartószerkezethez.
A középső 2 egységnyi széles közlekedősávban egy csigalépcső és akadálymentes üveglift kap helyet. E mögött helyezkedik el a tömb másik "fele", ahol főként kiszolgáló terek kaptak helyet: kávézó, recepció, mosdóblokkok, iroda, öltöző, de itt találhatóak az oktatótermek is. Ezek a másik "féllel" szemben kisebb, világosabb terek, ez jól nyomon követhető a jóval nyitottabb homlokzaton is. A legfelső szinten, pedig egy kilátó kapna helyet, ahonnan napközben a várat lehet megtekinteni, éjszaka pedig csillagnézésre, távcsöves programok lebonyolítására alkalmas.
Küldetés
Az épület tervezésénél kiemelt hangsúlyt kapott a használhatóság és az elérhetőség. Egy olyan beavatkozást szerettem volna létrehozni a váron belül, amely nem csak kihasít egy szeletet abból, hanem érdemleges pontjává válik minden látogatónak és használónak. Izgalmas, érdekes célpont a várat és bőséges történelmét felfedező turistáknak, de a helyiek számára is nyújt valamit multifunkcionális kialakítása révén, flexibilis lehetőségekkel, újabb és újabb kulturális programoknak otthont adva.
Összességében egy olyan helyet szerettem volna létrehozni, ami bekapcsolódik a vár és a város kulturális vérkeringésébe, gazdag történelmi értékeinek reprezentálásába, úgy, hogy az közben valamilyen módon mindenkié.
Lovas-Kondor Zalán