Nézőpontok/Vélemény

Szép lesz-e újra az Andrássy út?

1/3

?>
?>
?>
1/3

Szép lesz-e újra az Andrássy út?
Nézőpontok/Vélemény

Szép lesz-e újra az Andrássy út?

2000.10.12. 22:00

Konferencia a Sugárút sorsáról.

Ez volt a fő kérdés az október 13-án a Postamúzeumban megrendezett konferencián. A Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Városfejlesztési Programirodája számos, a témában valamiképp érintett előadót hívott meg az eredetileg kerekasztal- beszélgetésnek tervezett találkozóra, mely - ahogy Tétényi Éva, Terézváros főépítésze elmondta - egy tervezett rendezvénysorozat nyitórendezvénye volt, s a fő cél: felhívni a figyelmet az Andrássy út sorsára, az építészettörténeti emlékekre, felkelteni az emberek érdeklődését és tettekre sarkallni őket.

Az összegyűlteket Farkas György polgármester köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy a sugárút mentén elhelyezkedő 100-120 éves épületek rendbetétele napjainkra halaszthatatlan feladattá lett, azonban az önkormányzat és a tulajdonosok anyagi lehetőségeit meghaladja. Így kettős indíttatásból javasolják a Duna-parti belvárosi világörökség területét az Andrássy út építészeti együttesével a Hősök terének Milleniumi emlékművével bezárólag a Világörökség részévé nyilvánítani.

 

3/3

 

E törekvés legitimitását dr. Visy Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára megerősítette: az ország főútjának is nevezett Andrássy út "vitte be a Puszták népét a művelt Európába", egész Magyarországot, XIX. századi kibontakozását, Európához való felzárkózását jelképezi. S bár a sugárút épületei nem világcsodák, számunkra fontosak, a történelemről beszélnek, művészeti, tradicionális, szellemi töltetük van. A műemlékvédelmi kötelezettség tehát megkérdőjelezhetetlen. A világörökségi nevezések, egyeztetések jelenleg is folynak. Az ausztráliai bizottság állásfoglalása alapján meghatározandóak az érdemesen nevezhető helyszínek, s nagyon is valószínű Budapest műemléki területének kiterjesztése.

A Világörökség részévé való nyilvánítás pedig több felelősséget is von maga után, együtt jár az út felújításával, rendbehozatalával, aminek anyagi kötelezettségei megoszlanak. Többek között Jelen János nagykövet is felhívta a figyelmet a közös szerepvállalás szükségességére. A kormányok, önkormányzatok számára fontos az egyensúly megtalálása. Nem lehet egész országrészeket, országokat a Világörökség részévé nyilvánítani, hiszen már így is felmerül a kérdés, hogy nem túlreprezentált-e Európa. A beruházók, köztük az egyik legsúlyosabb, a Világbank is komoly szerepet vállal amellett , hogy az örökségvédelmet persze saját arculatának javítására is felhasználhatja. A városvédők, műemlékvédők egyre nagyobb szerepet kapnak a nemzetközi charták által, a helyi érdekek összegződnek. Végül pedig a nem eléggé tőkeerős helyi lakók csoportja teljesíti ki az integrált városvédelem négyesét. Nemzetközi szinten elvárt ezen felek egyetértése, hiszen a megfoghatón kívül egyre kevésbé mellőzhető a megfoghatatlan, a szellemi háttér.

A jelenlegi Világörökség listáján 630 helyszín szerepel, s a képviselt 117 város polgármestere kormányoktól független civil szervezetet hozott létre Kanadában. Nemzetközi megfigyelések alapján a felvett helyeken általában 15-szörösére növekszik a turizmus, néhol azonban százszorosra is.

 

1/3

 

Az év eleje óta fennáló Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága titkárságának vezetője, Németh Ferenc hangsúlyozta Magyarország mint régiónk egyedüli képviselőjének kiemelt felelősségét, és a 2003-ig fennálló Világörökség bizottsági tagság jegyében hazánk meghatározó szerepét.

Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke beszámolt az Andrássy út szebbé tételéért folytatott tevékenységükről (nincs reklámplakát, kandelábersor létesítése, telefonfülkék üzembe helyezése, a Hajós utca gyalogosutcává tétele, stb.), valamint dr. Fejérdi Tamással (OMVH elnökhelyettese, ICOMOS Nemzeti Bizottság elnöke) és Bor Ferenccel (Hild Ybl Alapítvány munkatársa) összhangban felvázolta az Andrássy út történetét, s mindannyian kiemelték ezen városképet alakító urbanisztikai egység megfelelő színvonalú felújításának szükségességét (meg kell akadályozni a lakások irodává alakítását, el kell gondolkodni egy esetleges sortatarozás kivitelezhetőségén).

Mindenekelőtt az ezúttal napirendre került rendezési terv további alakulását és majdani kivitelezését kell elősegíteni, Tétényi Éva elképzelése alapján a különböző módon érintett csoportoknak szervezett fórumok s eredményeik egyeztetése révén - útvonalakra, társasházakra lebontva. A megvalósítás feltételének teljesüléséig, a szükséges pénzösszeg összegyűjtéséig azonban egyelőre még kérdés marad, hogy szép lesz-e újra az Andrássy út.

 

2/3

 

Az Andrássy út története

Kossuth már 1848-ban felvetette, hogy meg kell építeni a belvárost a Városligettel összekötő sugárutat, fasorral szegélyezve. 1868-ban meghozták a rendezést segítő kisajátítási törvényt (ennek alapján később 219 ingatlant sajátítottak ki), és biztosították az új építkezések adómentességét (ez a későbbiekben többeket késztetett spekulációs célzatú házépítésre). 1870-ben jött létre a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT), melynek elnöke sokáig a miniszterelnök, Andrássy Gyula volt.

A tervek az új sugárutakat a régiekkel párhuzamosan vezető párizsi mintát követték, a megvalósítást először magánvállalkozásra bízták, 1876-ban azonban a Közmunkatanács vette kezelésébe az utat, mivel a vállalkozók tönkrementek. Az építés 1872-ben kezdődött, s 1876-ban megnyitották az útvonalat. A beépítésre váró telkeken gyors építkezés folyt a hároméves házépítési határidő miatt. Az épületek stiláris egységet mutatnak, bár a neoreneszánsz mellett historizáló, későreneszánsz, barokk és szecessziós nyomok is felfedezhetők. Házépítéskor két követelményt kellett teljesíteni: az építési tőke gyors megtérülését és a reprezentativitást.

A második világháborút, majd az államosításokat megsínylett lakások építészeti értéke a hatvanas évektől kezdett felértékelődni. A legértékesebb épületek egyedi védettséget kaptak, 1977-től az útvonal egészét városképi védettség óvja, 1990-ben pedig a Nemzeti Örökség részévé nyilvánították az Andrássy utat, ez azonban nem akadályozhatja meg a nem kívánt mértékű átalakítást.

Csordás Izabella

A Budapesti Negyed összeállítása az Andrássy útról
(I. évf. 1. szám, 1993 Nyár)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A SZENTENDREI SKANZEN // Egy hely + Építészfórum

2023.06.07. 10:51
9

Az ország második leglátogatottabb közművelődési intézménye Szentendre szabadtéri múzeuma, ahol nem csupán megismerhetjük a "kiállított tárgyakat", de magába a miliőbe élhetjük bele magunkat – egy másik világ részesévé válhatunk látogatása során. A Skanzenben nemrég adták át az Erdély épületegyüttes első épületcsoportját is, melyben Torma Tamás és az Egy hely csapata vezet körbe minket.

Az ország második leglátogatottabb közművelődési intézménye Szentendre szabadtéri múzeuma, ahol nem csupán megismerhetjük a "kiállított tárgyakat", de magába a miliőbe élhetjük bele magunkat – egy másik világ részesévé válhatunk látogatása során. A Skanzenben nemrég adták át az Erdély épületegyüttes első épületcsoportját is, melyben Torma Tamás és az Egy hely csapata vezet körbe minket.

Nézőpontok/Történet

GANZ-MÁVAG KOLÓNIA// Egy hely + Építészfórum

2023.05.23. 15:51
9

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk