Közélet, hírek

Széna vagy szalma?

1/5

Mészáros Attila

?>
Mészáros Attila
?>
?>
?>
?>
1/5

Mészáros Attila

Széna vagy szalma?
Közélet, hírek

Széna vagy szalma?

2007.05.11. 09:02

Elsőre bizarrnak tűnik, hogy tégla helyett szalmából legyen a házunk fala. A technika nagyjából százötven éves, fénykorát az Egyesült Államokban élte az 1920-as évekig. A Humusz Házban jártunk, ahol a szalmaházak bemutatására került sor.

A Humusz Házban jártunk, ahol a szalmaházak bemutatására került sor.

A Humusz Ház csodálatos környezetben fekszik Budán. Kertjében fű, fa, virág, sőt egy kis halastó is található. A szemléltetés céljából a kertben felállított szalmaház-modellt építészek, szakmához közeliek és érdeklődők állják körbe. Mészáros Attila pedig lelkesen magyaráz. Messziről érkezett az építészetbe, eredetileg fizikus.

Elsőre bizarrnak tűnik, hogy tégla helyett szalmából legyen a házunk fala. Miért is lenne szalmából? Mészáros Attila két, már megépült szalmaházon mutatta be, hogy mi ennek a technológiának az előnye. Még mielőtt bárki azt hinné, hogy valami olyasmiről van szó, amit mostanában fedeztek fel, gyorsan eloszlatnám a tévedést. A technika nagyjából százötven éves, fénykorát az Egyesült Államokban élte az 1920-as évekig. Néhány szalmából épült házzal még ma is találkozhatunk Nebraskában. Az 1970-es évekig, tehát nagyjából ötven évre elfelejtették a szalmát, de az olajválság okozta időszakban, ismét felfedezték. A megújuló energiák és a fenntartható környezet előtérbe kerülése okozta második virágkorát.

A jó hír, hogy 2000 óta nálunk is bárki építkezhet szalmából. Bár egy 2003-as rendelet némileg megnehezítheti az engedélyezést (terméknek és minősítettnek kell lennie, ami a szalma estében nem könnyű feladat), a legtöbb városban és településen semmi gondot nem okoz a szalma ilyetén elfogadtatása. A szalma jó tulajdonságai közé tartozik, hogy igen tartós. Legnagyobb előnye kétségkívül az, hogy rendkívül jó a hőszigetelő képessége és a hőtárolása is. Szabadon, szétterítve nem, de bálákban, betapasztva és a levegőt kipréselve magas a tűzállósága is. Amit viszont nem tűrhet, az a víz, ezért a furcsaság, hogy először a tető készül el és csak utána a falak. A falakat 50x35x80 cm-es mezőgazdasági szalmabálák adják, ezeket falazzák kötőanyag nélkül, fakarókkal illesztve egymáshoz és a faoszlopokhoz. A vakolásnál, a vályogházaknál ismert tapasztás javasolt.

 

A két fő probléma a szalmaházakkal a falak terhelhetősége és a már említett víz. Míg a téglánál nem kell előre végiggondolnunk, hogy melyik polcot, könyves szekrényt hova helyezzük, addig a szalmánál nagyon is. Még vakolás előtt, a megálmodott helyre faéket kell tenni, de például egy bojlert már az ék sem bírna el. Ebben az esetben közvetlenül az oszlopokhoz kell rögzíteni a nehezebb tárgyakat. A víz probléma leginkább a fürdőszoba tervezésekor jelentkezhet. Két módszert említett előadónk, az egyik a teknőszigetelés, a másik egy vendégfal felhúzása. Utóbbi esetében így hozzáférhetőek maradnak a csövek.

A szalmából épített ház, annak dacára, hogy olcsón beszerezhető az alapanyag, bármilyen gabona megfelel, összességében nem olcsóbb, mint egy könnyűszerkezetes ház. És a címben feltett kérdésre a válasz: építhetnénk akár szénából is, de inkább hagyjuk meg takarmánynak.

 

szöveg és képek: Biczó Gabriella 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk