| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Örökség

Svájci villa a Hűvösvölgyben

1/10

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

Svájci villa a Hűvösvölgyben
Épületek/Örökség

Svájci villa a Hűvösvölgyben

2007.03.28. 12:29

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Bolberitz Henrik

2000-ben az új tulajdonos észrevette a valaha szebb napokat látott épületben és a szervesen hozzá tartozó nagy parkban rejlő értéket, és nem kis áldozatot vállalva, végigjárva a bürokrácia útvesztőit, végül is egyben tartotta a parkot és az épületet, és nekiláthatott az újjáépítésnek. Építész: Bolberitz Henrik

Bartholy Eszter írja a "Svájci nyaralók a budai zöldövezetben" című, 1979-ben készített szakdolgozatában:

"A múlt századi 'svájci ház', a svájci stílusú nyárilak eredete a 18. század utolsó harmadának preromantikus korszakára vezethető vissza. Létrejöttük ugyanazon az asszociációs elven alapul, melyet N. Pevsner elemez a romantikáról szólva: 'Az épület azért ölti fel valamely sajátos stílus köntösét, hogy annak megfelelő asszociációkat keltsen a szemlélőben.' Ez az elv egyfajta hangulat-építészetet eredményez, s ez abban az esztétikai tájfelfogásban gyökerezik, mely a természetet színpadként és az építészetet díszletként fogja fel."
 

E díszlet-építészet - amit a természet és a fizikai munka iránt érzett romantikus nosztalgia váltott ki - előbb arisztokrata körökben dívott és a parkokban pihenés, mulatozás céljából épített pavilonok formájában valósult meg. A 19. század első felében viszont már nem korlátozódott a nagy kastélyparkok mulató-épületeire, hanem megjelent a városlakó polgárok városkörnyéki nyaralóinak kiegészítő, hangulatteremtő elemeként is. Nem volt ez másképpen Magyarországon sem, ahol is a 19. század harmincas-negyvenes éveiben Pest poros, homokos, gondozatlan belvárosában nyáron szinte elviselhetetlen volt az élet, ezért a polgár - utánozva a főurak szokását, akik a nyarat vidéki birtokukon töltötték - városszéli zöldövezetben igyekezett nyári tartózkodóhelyet, nyaralót építeni.

 

 
 

Az itt svájci villaként bemutatott épület is eredetileg földszintes, szimmetrikus, egytraktusos nyaralónak épült az 1840-es években, klasszicista stílusban. A Széher-család birtokába került nyaralót később bővítették: két-oszlopos portikuszát beépítették, emeletet építettek rá. Ezzel egyidejűleg a bővített épület elé, a romantika jegyében (a fent leírt hangulati elemként) favázas építményt helyeztek el, amely a svájci "chalet"-kat idéző, lombfűrészes ornamentikájú, kétszintes toldalék. A földszinti szobához zárt, üvegezett verandaként, az emeleti részhez tágas teraszként kapcsolódott. Egy további bővítéssel, a már mai formáját mutató épület a klasszicista rendet őrző, de historikus elemeket alkalmazó homlokzati kialakítást nyert a 19. század végére. Ebben a formájában maradt fenn több tulajdonosváltás és két világháború után, egészen az 1950-es évek végéig, amikor is többlakásos kényszerlakhellyé történő átalakítása majdnem megadta a kegyelemdöfést az épületnek.

 

2000-ben az új tulajdonos észrevette a valaha szebb napokat látott épületben és a szervesen hozzá tartozó nagy parkban rejlő értéket, és nem kis áldozatot vállalva, végigjárva a bürokrácia útvesztőit, végül is egyben tartotta a parkot és az épületet, és nekiláthatott az újjáépítésnek.

 

 

Első lépésként - tervezői tanácsra - elfogadta a védetté-nyilvánítás gondolatát, így az épület és a hozzá tartozó park is védetté vált, amelynek következményeként az engedélyező hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal lett. A tervezési program szerint értékmegőrző módon kialakított, lakás céljára szolgáló villa-épületté kellett átalakítani a lelakott, háromlakásos "társasház"-at, továbbá egy melléképület tervezése volt a feladat. Hála az építtető hagyományőrző és értéktisztelő gondolkodásának és Lampert Rózsa műemléki felügyelő értő és segítőkész együttműködésének, mára - néhány kisebb, még javításra váró "műemlékes" hibától eltekintve - a család részére minden igényt kielégítő módon elkészült a fő- és a melléképület is.

 

A főépületen szerkezetileg csak a szükséges beavatkozásokat végeztük el (födém-megerősítések, utólagos falszigetelés, új terasz-födém, új fedélszék). Az eredeti fa veranda elemenkénti szétszedéssel, darabonként lett újra legyártva. Az egyetlen módosítás a földszinti kazettás üvegfal-betétekben történt, ahol is - mivel a verandát a tulajdonos a lakás teljesértékű részeként kívánja használni - hőszigetelésű üvegezést kellett alkalmazni. A ház "főbejárat"-át, az idők folyamán praktikus szempontok alapján kialakult helyén hagytuk, csupán egy favázas előtető-építményt tettünk elé. Az épületnek csak a 19. század végén épült bővítménye van alápincézve, ahol is az egyik helyiségben kazánházat, a boltozott másik részben borospincét alakítottunk ki.

 

 

A földszinten találhatók a család közösségi helyiségei: családi konyha, szalon, könyvtár, veranda. Az emeleten hall, nappali, hálószobák és két fürdőszoba kapott elhelyezést, valamint a hallból nyílik a faragott fa tornác.
Az épület belső értékét kétségkívül a klasszicista nyaraló-épület portikuszos bejáratának két egykori oszlopa (amely jelenleg pilaszterként jelenik meg), valamint a kőkeretes bejárati ajtó (amely jelenleg átjáró belső ajtó a földszinti nappali és a veranda között) jelenti.

A melléképület a terep lejtéséhez illeszkedően lépcsős kialakítású, hosszanti épület. Két gépkocsi-beálló, kenyérsütő-helyiség, kerti kamrák és egy szolgálati lakás található benne. Az épület teljesen újonnan épült, hangvételében alkalmazkodik a főépülethez.

Az őspark-jellegű nagy kert építése még nem kezdődött el, csak az idős fák gyógyítása történt meg.

 
 

Remélhető, hogy a közelben lévő Hild József által tervezett "Csendilla"-ház, a "Kochmeister"-villa (amely szintén svájci ház típus) és a néhány felújított villamos-megálló pavilon folytatásaként rendbehozott "Széher"-villának nevezett ház jó példával szolgál az e területen építeni szándékozó tulajdonosoknak, ingatlanfejlesztőknek. Úgy legyen!

Bolberitz Henrik


Tervezők
építész: Bolberitz Henrik
statikus: Zámbó Ernő
gépész: Molnár István
elektromos: Hegedűs Jenő

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.