Stukkódíszes római házat találtak Óbudán

A Vörösvári úthoz közel eső területen fűtött, stukkókkal és falfestménnyel díszített terrazzopadlós lakóhelyiségek kerültek elő egy római lakóházból. Egy vörös tunikás férfialak figuráját sikerült a megtalált töredékekből összeállítani.

A Budapesti Történeti Múzeum 2007. október 24. és 2008. november 3. között megelőző feltárást végzett Óbudán a III. kerületi Hunor u. 24 - 26 és a Vörösvári út 95. alatti összevont ingatlanokon, mintegy 3400 m²-es felületen. A telkek az egykori aquincumi legiotábort körülvevő katonaváros északnyugati negyedében találhatók. Az egykori terepszint itt jelentősen lejtett észak-északnyugati irányba. A közeli forrásnak és a hegyekből érkező patakok vizének köszönhetően a vidék a római foglalást megelőzően és a kora római időszakban mocsaras terület volt.

A mocsár lecsapolását követően a katonaváros ezen részén ipari negyedet létesítettek, fazekaskemencékkel és kutakkal. Valószínűleg az itteni műhelyeket láthatta el vízzel a terület középső részén megtalált két kút, amelyek közül az egyikből fatöredékek, feltehetően hordóbélés maradványai kerültek elő.

A 3. század elején, a Severus kor folyamán, a katonaváros colonia rangra történő emelését követően a terület beépült, utakat és az útra tájolt épületeket létesítettek. Az épületeket a 3. század folyamán és 4. század elején többször átépítették, ennek következtében a terület keleti felén megfigyelt északnyugat-délkeleti irányú út összeszűkült.

A házak egy részében ipari tevékenységet folytattak és kisebb műhelyek működtek, más részük lakóhelyiségként funkcionált, amire a falfestmények és a kiépített padlófűtés is utalt. A területen katonasággal kapcsolatba hozható lelet nem került elő, sokkal inkább gazdasági tevékenység nyersanyagai, félkész- és késztermékei, amely alapján feltételezhető, hogy kereskedők és csontmegmunkálással foglalkozó iparosok lakóházai álltak itt.

 

 

A telek középső részén feltárt, 6-8 alkalommal átépített épületegyüttes fűtött, stukkókkal és falfestménnyel díszített terrazzopadlós lakóhelyiségei a római ízlés szerint készültek, de kivitelezésükben elmaradtak a katonaváros 3. századi fényűző mozaikpadlós lakóházaitól. A nagy mennyiségben előkerült falfestménytöredékek díszítései között egyaránt megtalálható az egyszerűbb fehér vakolat és a változatos szín-összeállítású falfelületek. Ezek talán falra erősített szövött- vagy gyékénymintát utánoztak. A falfestmények összeállítását követően pontosabb képet nyerhetünk a díszítést illetően és talán a helyiségek funkciójára vonatkozóan is. A falfreskók és a stukkódíszek egy része már látható a múzeum kiállításán.

Az épületeket a késő római időszakra teljesen kiürítették, a helyiségekből a falfestményeken kívül minimális leletanyag került elő. Az épületromok között előkerült öt, eltérő tájolású későrómai temetkezés valószínűleg a telek közelében feltárt cella trichora körüli temető szélét jelezheti.

Kirchhof Anita ásatásvezető régész

A beszámolót a Budapest Történet Múzeum régészeti oldala - Kincsek a város alatt bocsátotta rendelkezésünkre.