/ 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS
Nézőpontok/Vélemény

Séta Tiszaújváros hatvanöt évén keresztül

1/21

Az újonnan épülő kisváros első vázlatain még főként kertvárosias utcák szerepeltek, a hatvanas évekre viszont már egy nagyvárosias település képe rajzolódott ki. Ekkorra már nemcsak a papíron, de az első, kész utcákon is.

Az akkor még Tiszaszederkény nevű község első utcája 1957-re készült el. Az egykori Május Elseje út kilenc épületének tervei az ÉM Debreceni Tervező Vállalatnál készültek.

A házsor végét lezáró magasház, a helyiek által Lordok házának nevezett épület, amelyben a Tiszai Vegyi Kombinát vezető beosztású dolgozói kaptak lakásokat.

A bejárat pillérsora mögött 1961-re készült el Pólya József kerámia muráliája.

Az új üzemeket és az ország keleti térségét is az ötvenes évek végétől látta el a város mellett megépült hőerőmű, amely 2011-ig működött. A helyszínen előregyártott vasbeton épület az ország akkori legnagyobb, 200MW teljesítményű gépészetét rejtette.

Szintén néhány évvel az erőmű átadása után, 1964-től áll a helyén, a főbejárat előtti parkban Ungvári Lajos Napozó nő című szobra.

Az 1966-ban városi rangot kapott település neve 1970-től Leninváros lett. Ekkorra már több ezer lakójának kiszolgálásához óvodák és iskolák is épültek. A képen mai református óvoda egyedi homlokzata.

A városról szóló szövegekben többször is előkerül a betonrengeteg és rokonértelmű kifejezései, pedig valójában a kor többi, tervezett városához hasonlóan itt is szellős és emberi léptékű beépítések valósultak meg.

1964-re készült el a város vízellátását biztosító, 800 köbméteres víztorony. A több hazai helyszínről is ismerős, 20 ágú csillag alaprajzú építmény itt 52 méter magas, és a Mélyépterv mérnöke, Szánthó István tervei szerint épült.

Az egykori Lorántffy Zsuzsanna (ma: Kazinczy Ferenc) Általános Iskola 1962-re készült el, és bő harminc évig állhatott eredeti formájában. Forrás: Fortepan/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ

Az épület felújításakor magastetőt és részben új homlokzatot kapott, amivel a városközpont egyik legkarakteresebb modern épülete veszett kárba.

A városközpont tavának partján 1980 óta áll a postahivatal jellegzetes épülete.

Az épület tervei 1976-ra készültek el, de kivitelezése bő három évet csúszott. Első átadása után 64 oldalon összefoglalt garanciális hibák sorát kellett kijavítania a 22-es számú Állami Építőipari Vállalatnak. 1981-es végleges átadása óta máig működik.

A posta melletti rendelőintézet épületének összetett formája minden irányból más arcát mutatja.

A városközpont az 1970-es évektől a már ismerős nagypaneles lakóházakkal, a rendelő pedig tíz évvel később kisebb, kétszintes kórház szárnnyal bővült.

A rendszerváltás után megkezdődhetett az addig hiányzó templomok építése. Első és legnagyobb képviselőjük az 1991 és 1993 között épült Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom.

Az épület terveit a Tiszaújvárosban született Rátkainé Kiss Róza és férje, Rátkai Attila építészmérnökök készítették. Előtte 2002 óta áll Józsa Lajos négy méter magas Szentháromság-szobra.

A 26 méter magas templomtorony legkülönlegesebb eleme a bejáratnál megjelenő tégla díszítés. A jó állapotú épület ma már helyi védelem alatt áll.

A templommal szemközt, szintén a rendszerváltás idején épült posztmodern háztömb jelzi a város terjeszkedésének irányát. Mögötte még újabb, már kertes házas utcák húzódnak.

A városközpont parkjában az ezredforduló idején nagyszabású munkák kezdődtek: mesterséges dombok és új útburkolatok mellett Szent István király szobra határozza meg a tér közepét, érdekes kontrasztot képezve a postahivatal épületével.

A kétezres évek üzletközpont-építési lázának jellegzetessége a Piramis Center. Az egykor országos hálózatot tervező beruházó végül csak ezen az egy helyszínen fejezte be az építkezést.

?>
Az újonnan épülő kisváros első vázlatain még főként kertvárosias utcák szerepeltek, a hatvanas évekre viszont már egy nagyvárosias település képe rajzolódott ki. Ekkorra már nemcsak a papíron, de az első, kész utcákon is.
?>
Az akkor még Tiszaszederkény nevű község első utcája 1957-re készült el. Az egykori Május Elseje út kilenc épületének tervei az ÉM Debreceni Tervező Vállalatnál készültek.
?>
A házsor végét lezáró magasház, a helyiek által Lordok házának nevezett épület, amelyben a Tiszai Vegyi Kombinát vezető beosztású dolgozói kaptak lakásokat.
?>
A bejárat pillérsora mögött 1961-re készült el Pólya József kerámia muráliája.
?>
Az új üzemeket és az ország keleti térségét is az ötvenes évek végétől látta el a város mellett megépült hőerőmű, amely 2011-ig működött. A helyszínen előregyártott vasbeton épület az ország akkori legnagyobb, 200MW teljesítményű gépészetét rejtette.
?>
Szintén néhány évvel az erőmű átadása után, 1964-től áll a helyén, a főbejárat előtti parkban Ungvári Lajos Napozó nő című szobra.
?>
Az 1966-ban városi rangot kapott település neve 1970-től Leninváros lett. Ekkorra már több ezer lakójának kiszolgálásához óvodák és iskolák is épültek. A képen mai református óvoda egyedi homlokzata.
?>
A városról szóló szövegekben többször is előkerül a betonrengeteg és rokonértelmű kifejezései, pedig valójában a kor többi, tervezett városához hasonlóan itt is szellős és emberi léptékű beépítések valósultak meg.
?>
1964-re készült el a város vízellátását biztosító, 800 köbméteres víztorony. A több hazai helyszínről is ismerős, 20 ágú csillag alaprajzú építmény itt 52 méter magas, és a Mélyépterv mérnöke, Szánthó István tervei szerint épült.
?>
Az egykori Lorántffy Zsuzsanna (ma: Kazinczy Ferenc) Általános Iskola 1962-re készült el, és bő harminc évig állhatott eredeti formájában. Forrás: Fortepan/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ
?>
Az épület felújításakor magastetőt és részben új homlokzatot kapott, amivel a városközpont egyik legkarakteresebb modern épülete veszett kárba.
?>
A városközpont tavának partján 1980 óta áll a postahivatal jellegzetes épülete.
?>
Az épület tervei 1976-ra készültek el, de kivitelezése bő három évet csúszott. Első átadása után 64 oldalon összefoglalt garanciális hibák sorát kellett kijavítania a 22-es számú Állami Építőipari Vállalatnak. 1981-es végleges átadása óta máig működik.
?>
A posta melletti rendelőintézet épületének összetett formája minden irányból más arcát mutatja.
?>
A városközpont az 1970-es évektől a már ismerős nagypaneles lakóházakkal, a rendelő pedig tíz évvel később kisebb, kétszintes kórház szárnnyal bővült.
?>
A rendszerváltás után megkezdődhetett az addig hiányzó templomok építése. Első és legnagyobb képviselőjük az 1991 és 1993 között épült Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom.
?>
Az épület terveit a Tiszaújvárosban született Rátkainé Kiss Róza és férje, Rátkai Attila építészmérnökök készítették. Előtte 2002 óta áll Józsa Lajos négy méter magas Szentháromság-szobra.
?>
A 26 méter magas templomtorony legkülönlegesebb eleme a bejáratnál megjelenő tégla díszítés. A jó állapotú épület ma már helyi védelem alatt áll.
?>
A templommal szemközt, szintén a rendszerváltás idején épült posztmodern háztömb jelzi a város terjeszkedésének irányát. Mögötte még újabb, már kertes házas utcák húzódnak.
?>
A városközpont parkjában az ezredforduló idején nagyszabású munkák kezdődtek: mesterséges dombok és új útburkolatok mellett Szent István király szobra határozza meg a tér közepét, érdekes kontrasztot képezve a postahivatal épületével.
?>
A kétezres évek üzletközpont-építési lázának jellegzetessége a Piramis Center. Az egykor országos hálózatot tervező beruházó végül csak ezen az egy helyszínen fejezte be az építkezést.
1/21

Az újonnan épülő kisváros első vázlatain még főként kertvárosias utcák szerepeltek, a hatvanas évekre viszont már egy nagyvárosias település képe rajzolódott ki. Ekkorra már nemcsak a papíron, de az első, kész utcákon is.

Az akkor még Tiszaszederkény nevű község első utcája 1957-re készült el. Az egykori Május Elseje út kilenc épületének tervei az ÉM Debreceni Tervező Vállalatnál készültek.

A házsor végét lezáró magasház, a helyiek által Lordok házának nevezett épület, amelyben a Tiszai Vegyi Kombinát vezető beosztású dolgozói kaptak lakásokat.

A bejárat pillérsora mögött 1961-re készült el Pólya József kerámia muráliája.

Az új üzemeket és az ország keleti térségét is az ötvenes évek végétől látta el a város mellett megépült hőerőmű, amely 2011-ig működött. A helyszínen előregyártott vasbeton épület az ország akkori legnagyobb, 200MW teljesítményű gépészetét rejtette.

Szintén néhány évvel az erőmű átadása után, 1964-től áll a helyén, a főbejárat előtti parkban Ungvári Lajos Napozó nő című szobra.

Az 1966-ban városi rangot kapott település neve 1970-től Leninváros lett. Ekkorra már több ezer lakójának kiszolgálásához óvodák és iskolák is épültek. A képen mai református óvoda egyedi homlokzata.

A városról szóló szövegekben többször is előkerül a betonrengeteg és rokonértelmű kifejezései, pedig valójában a kor többi, tervezett városához hasonlóan itt is szellős és emberi léptékű beépítések valósultak meg.

1964-re készült el a város vízellátását biztosító, 800 köbméteres víztorony. A több hazai helyszínről is ismerős, 20 ágú csillag alaprajzú építmény itt 52 méter magas, és a Mélyépterv mérnöke, Szánthó István tervei szerint épült.

Az egykori Lorántffy Zsuzsanna (ma: Kazinczy Ferenc) Általános Iskola 1962-re készült el, és bő harminc évig állhatott eredeti formájában. Forrás: Fortepan/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ

Az épület felújításakor magastetőt és részben új homlokzatot kapott, amivel a városközpont egyik legkarakteresebb modern épülete veszett kárba.

A városközpont tavának partján 1980 óta áll a postahivatal jellegzetes épülete.

Az épület tervei 1976-ra készültek el, de kivitelezése bő három évet csúszott. Első átadása után 64 oldalon összefoglalt garanciális hibák sorát kellett kijavítania a 22-es számú Állami Építőipari Vállalatnak. 1981-es végleges átadása óta máig működik.

A posta melletti rendelőintézet épületének összetett formája minden irányból más arcát mutatja.

A városközpont az 1970-es évektől a már ismerős nagypaneles lakóházakkal, a rendelő pedig tíz évvel később kisebb, kétszintes kórház szárnnyal bővült.

A rendszerváltás után megkezdődhetett az addig hiányzó templomok építése. Első és legnagyobb képviselőjük az 1991 és 1993 között épült Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom.

Az épület terveit a Tiszaújvárosban született Rátkainé Kiss Róza és férje, Rátkai Attila építészmérnökök készítették. Előtte 2002 óta áll Józsa Lajos négy méter magas Szentháromság-szobra.

A 26 méter magas templomtorony legkülönlegesebb eleme a bejáratnál megjelenő tégla díszítés. A jó állapotú épület ma már helyi védelem alatt áll.

A templommal szemközt, szintén a rendszerváltás idején épült posztmodern háztömb jelzi a város terjeszkedésének irányát. Mögötte még újabb, már kertes házas utcák húzódnak.

A városközpont parkjában az ezredforduló idején nagyszabású munkák kezdődtek: mesterséges dombok és új útburkolatok mellett Szent István király szobra határozza meg a tér közepét, érdekes kontrasztot képezve a postahivatal épületével.

A kétezres évek üzletközpont-építési lázának jellegzetessége a Piramis Center. Az egykor országos hálózatot tervező beruházó végül csak ezen az egy helyszínen fejezte be az építkezést.

Nézőpontok/Vélemény

Séta Tiszaújváros hatvanöt évén keresztül

2022.11.26. 10:31
1/21

Az újonnan épülő kisváros első vázlatain még főként kertvárosias utcák szerepeltek, a hatvanas évekre viszont már egy nagyvárosias település képe rajzolódott ki. Ekkorra már nemcsak a papíron, de az első, kész utcákon is.

Az akkor még Tiszaszederkény nevű község első utcája 1957-re készült el. Az egykori Május Elseje út kilenc épületének tervei az ÉM Debreceni Tervező Vállalatnál készültek.

A házsor végét lezáró magasház, a helyiek által Lordok házának nevezett épület, amelyben a Tiszai Vegyi Kombinát vezető beosztású dolgozói kaptak lakásokat.

A bejárat pillérsora mögött 1961-re készült el Pólya József kerámia muráliája.

Az új üzemeket és az ország keleti térségét is az ötvenes évek végétől látta el a város mellett megépült hőerőmű, amely 2011-ig működött. A helyszínen előregyártott vasbeton épület az ország akkori legnagyobb, 200MW teljesítményű gépészetét rejtette.

Szintén néhány évvel az erőmű átadása után, 1964-től áll a helyén, a főbejárat előtti parkban Ungvári Lajos Napozó nő című szobra.

Az 1966-ban városi rangot kapott település neve 1970-től Leninváros lett. Ekkorra már több ezer lakójának kiszolgálásához óvodák és iskolák is épültek. A képen mai református óvoda egyedi homlokzata.

A városról szóló szövegekben többször is előkerül a betonrengeteg és rokonértelmű kifejezései, pedig valójában a kor többi, tervezett városához hasonlóan itt is szellős és emberi léptékű beépítések valósultak meg.

1964-re készült el a város vízellátását biztosító, 800 köbméteres víztorony. A több hazai helyszínről is ismerős, 20 ágú csillag alaprajzú építmény itt 52 méter magas, és a Mélyépterv mérnöke, Szánthó István tervei szerint épült.

Az egykori Lorántffy Zsuzsanna (ma: Kazinczy Ferenc) Általános Iskola 1962-re készült el, és bő harminc évig állhatott eredeti formájában. Forrás: Fortepan/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ

Az épület felújításakor magastetőt és részben új homlokzatot kapott, amivel a városközpont egyik legkarakteresebb modern épülete veszett kárba.

A városközpont tavának partján 1980 óta áll a postahivatal jellegzetes épülete.

Az épület tervei 1976-ra készültek el, de kivitelezése bő három évet csúszott. Első átadása után 64 oldalon összefoglalt garanciális hibák sorát kellett kijavítania a 22-es számú Állami Építőipari Vállalatnak. 1981-es végleges átadása óta máig működik.

A posta melletti rendelőintézet épületének összetett formája minden irányból más arcát mutatja.

A városközpont az 1970-es évektől a már ismerős nagypaneles lakóházakkal, a rendelő pedig tíz évvel később kisebb, kétszintes kórház szárnnyal bővült.

A rendszerváltás után megkezdődhetett az addig hiányzó templomok építése. Első és legnagyobb képviselőjük az 1991 és 1993 között épült Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom.

Az épület terveit a Tiszaújvárosban született Rátkainé Kiss Róza és férje, Rátkai Attila építészmérnökök készítették. Előtte 2002 óta áll Józsa Lajos négy méter magas Szentháromság-szobra.

A 26 méter magas templomtorony legkülönlegesebb eleme a bejáratnál megjelenő tégla díszítés. A jó állapotú épület ma már helyi védelem alatt áll.

A templommal szemközt, szintén a rendszerváltás idején épült posztmodern háztömb jelzi a város terjeszkedésének irányát. Mögötte még újabb, már kertes házas utcák húzódnak.

A városközpont parkjában az ezredforduló idején nagyszabású munkák kezdődtek: mesterséges dombok és új útburkolatok mellett Szent István király szobra határozza meg a tér közepét, érdekes kontrasztot képezve a postahivatal épületével.

A kétezres évek üzletközpont-építési lázának jellegzetessége a Piramis Center. Az egykor országos hálózatot tervező beruházó végül csak ezen az egy helyszínen fejezte be az építkezést.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Tiszaújváros, Magyarország

Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.