Épülettervek/Hallgatói terv

Római Part 2100 - a hallgatói ötletpályázat első helyezett terve

1/13

Mobilgát kérdése - elemzés

?>
Mobilgát kérdése - elemzés
?>
Funkcióelemzés
?>
Analízis
?>
Kérdőív elemzés
?>
Látogatóelemzés
?>
Ütemezés - finanszírozás
?>
Ütemezés
?>
Ütemezés - koncepció
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
1/13

Mobilgát kérdése - elemzés

Római Part 2100 - a hallgatói ötletpályázat első helyezett terve
Épülettervek/Hallgatói terv

Római Part 2100 - a hallgatói ötletpályázat első helyezett terve

2013.11.22. 14:55

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Horváth Bettina, Hrabák Luca, Városy Dóra, Papp Márton

Vélemények:
3

Római Part hallgatói ötletpályázat

Tervezés éve:
2013

Stáblista

csapattagok: Horváth Bettina, Hrabák Luca, Városy Dóra, Papp Márton

Dosszié:

Bemutatjuk a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítész Karának első éves Master hallgatóinak tervét. Horváth Bettina, Hrabák Luca, Városy Dóra és Papp Márton koncepciója a civil kezdeményezésként 2700 fő bevonásával készült kérdőíven alapul, és az adottságok és funkciók harmóniáját célozza.

Elsődleges célunk a nagymértékű, egy gesztussal végigvezetett beavatkozás helyett kisebb, ütemezett átalakítás és megújítás, mely a terület 'akupunktúrás' környezetalakítási és építészeti elemeire koncentrál. Ezek alapján a Római-part funkcióját és jövőjét tekintve fő szempontnak találtuk a III. kerületben – és vonzáskörzetében - képviselt zöldfelületi, valamint rekreációs szerepének a megtartását, megújítását. Elengedhetetlennek tartjuk a fővárosi Duna szakasz mentén betöltött egyedi zöldfelületi jellegének megerősítését, hogy a kialakult funkciókkal és közösségi téralakítással közelebb hozzuk a városlakókat a folyóhoz, kihasználva és védve annak potenciáljait.

Ütemezés - koncepció
8/13
Ütemezés - koncepció

Az újraértelmezett Római-part, a kerület célközönségének igényeit figyelembe véve, illetve a hagyományok életben tartását erősítve biztosít pihenési és sportolási lehetőséget a helyi szereplők bevonásával és mozgósításával, egy olyan folyamatosan fejlődő partszakaszon, mely árvíz ellen védett. Fontos hogy megőrizzük az eddigi laza beépítettségét és vonzó természeti környezetét. Az üdülőövezetben kialakult lakófunkciók tisztázásával, a természetvédelmi értékek szem előtt tartásával olyan zöldfelületi területnövekedést és megújulást, illetve fejlődést biztosít a terv, mely a kihasználható adottságok és az igényelt funkciók harmóniájában biztosít egy önfenntartó partszakaszt.

Funkcióelemzés
2/13
Funkcióelemzés

I. ÜTEM:
A terület megújulásának és fejleszthetőségének alapja a hullámtér és a III. kerület árvíz elleni védelme, így elsődleges a terület fellendülését megalapozó mobilgát megépülése. A tervezett mobilgát legfontosabb ismertetője, hogy megváltoztatott nyomvonalával úgy védi a környező területet, hogy a természeti értékeket és a Római-part hangulatát meghatározó partképet nem változtatja meg. A telekhatár vonalába építve a kialakult sétány mellett húzódik, így árvíz idején a beépíthető elemekkel és a kerítésvonal mögötti szerviz út meglétével biztosítja az árvízmentességet.

Ütemezés - finanszírozás
6/13
Ütemezés - finanszírozás

A sétány mellett futó gát megépítéséhez és ennek használatához kötött szervizúthoz szükséges kb. 5 métert a sétány melletti telkektől sajátítaná el közérdekű, természetvédelmi célok megvalósításának érdekében. (2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról) E rendezett és védett közegbe integrálva kívánjuk erősíteni a lakó funkció szerepét, mely lehetőséget nyújt az ingatlanfejlesztés térnyerésére, konkretizálva: lakóépületek létesítésére. A Pünkösdfürdőtől északra húzódó, jelenleg üdülőövezeti terület kisvárosias lakóterület besorolást kap, így lehetőség nyílik további lakóhelyek építésére és beépítések térnyerésére az üdülési adó vonzata nélkül.

Látványterv
12/13
Látványterv

A mobilgát tervezett nyomvonalában szükséges közműrendezés során, a parton lévő szabadvégű csövek becsatlakoztathatóak a csatornarendszerbe, így megalapozva a későbbi ütemeket és segítve a Duna vizének tisztulását. A mobilgát mellett rendezett sétány és bicikliút, BKV hajóállomás illetve BuBi pontok létrehozása és a Graphisoft épületeivel egy összekötő, híd alatt futó panoráma sétány kiépítése az infrastruktúra fejlődését és a terület megközelíthetőségét segíti.

II.ÜTEM
Az első ütemben biztosított árvízvédelem és beépítés - ez által lakók és látogatók számának növekedése - lehetővé teszi a terület rekreációs jellegének fejlesztését és erősítését. A part mellett húzódó üdülési övezet beépítése foghíjas, így az üres telkek teret biztosítanak különböző funkciók megtelepedésének. Mivel a partszakaszon található termálvíz jelentős potenciált rejt magában, ide egy termálfürdőt terveztünk. A meglévő tenisz centrum fejlesztésével és kiépítésével központi szerephez jut a jelenleg elhanyagolt teniszcsarnok, mely meglévő nemzetközi szerepét tovább erősítheti.

Látványterv
13/13
Látványterv

Emellett, a Római-parton húzódik a Nemzetközi Dunatúra evezős útvonala, mely a terület hagyományőrző sportágaként fejlesztendő Evezős klub létrehozásával illetve a sólyapályák felújításával. Az ideális vízre szállást a partszakaszok kavicsteraszt képző 1:10 illetve 1:12 lejtésének megtartása biztosítja. A területen elhelyezkedő sajtház felújításával új, kulturális helyként funkcionáló, rendezvények és események befogadására alkalmas terület alakul ki. A további fennmaradó üres telkek a természetes környezet kiterjedésére adnak teret, melyeken közösségi zöldterületek alakulnak.

III.ÜTEM
Az I. ütemes közmű rendezés miatt a III. ütemre a Duna vizének megfelelő tisztasága várható, így - illetve a korábbi fejlesztések következtében - lehetőség nyílik a partszakasz rendezésére és fürdőzhetővé tételére. A part mentén kialakult funkciók és kiszolgáló egységek nagyfokú látogatottsága és bevétele anyagi alapot biztosít a további infrastruktúra és rekreációs fejlesztéseknek. Az előző ütemek alapján nő a látogatók és lakók, ezáltal az igények és befogadók száma is. A parton végigfutó- galériaerdőben kígyózó szalagszerű objektum kiépítésével, a termálfürdő vízen úszó kávézó teraszának bővítésével vonzó és változatos partszakasz kialakítása adja a projekt végkimenetelét. 

Látványterv
10/13
Látványterv

A területet három nagy egységre osztottuk fel, melyek nem különülnek el egymástól élesen, viszont használatuk és kiépítettségük mértékét tekintve különbözőek. A részekről egyaránt elmondható, hogy a kialakított funkciók nem terhelik túlságosan a környezetet, illetve a használók igényeit figyelembe véve öltöző- és mosdópavilonokat is elhelyeztünk a terület egészén. A legdélebbi terület - mint a Római-part kapuja - a leginkább kiépített rész. Innen észak felé haladva, a legaktívabb – rekreációs funkciókkal ellátott természetes partkialakítású zóna terül el. Az eredeti hangulatot megőrizve egy olyan fürdőrészt alakítottunk ki, ahol a városlakók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a folyóval. A 3. egység a legnyugodtabb, lakóövezeti besorolású terület, melyen a lakóterületi hangulat és a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó rekreációs funkciók dominálnak.

Látványterv
9/13
Látványterv

VÍZIÓ
2100-ban a Római-part egy árvízvédelmi szempontból védett, közkedvelt természetes rekreációs terület, mely a lakók, látogatók és befektetők által egyaránt kihasználható sport és pihenési funkciókat jelent. A nemzetközi szempontból is jelentős sportolási lehetőségek (evezés, biciklis útvonal, tenisz centrum), az attraktív sétány és partkialakítás, a természetes környezet egyedisége és a Duna folyóval kialakított közvetlen kapcsolat olyan erős vonzerőt jelent a budapesti lakosság számára, mely nem zavarja a lakók és természetes folyamatok nyugalmát, még is használható, élhető és élő teret biztosít.

Római Part 2100 csapata

 

 

Vélemények (3)
Pákozdi Imre
2013.12.13.
15:02

Le a kalappal! A "mobilgát másképp" koncepió frappánsan oldja meg a tájépítészeti problémákat és arányos teherviselésre szorítja a parti telkek tulajdonosait. (Továbbra is kérdés, persze, hogy a mobilgát miképpen áll ellen a jelentős sebességgel érkező, több tonnás uszadékfák rombolásának, valamint a jeges árnak...). A terv nagyon nagy előnye, hogy nem csupán a közpénzek testvéries elköltésére épít, hanem számol a "beruházó" nevű - a világot, minden ellenkező híreszteléssel szemben mégiscsak működtető - furcsa fajzat fontosságával és érdekeivel. Sajnálom, hogy nem ezt a megérdemelten győztes tervet láttam elsőként.

FenyvesiHK
2013.12.13.
19:26

@Pákozdi Imre: Azért mielőtt leemelnénk a kalapunkat.

Itt most olvasunk egy tervezetről, ami egyetlen lépéssel átlép a leglényegesebb probléma fölött.Van itt minden, római parti hangulattól kezdve sétányok meg ingatlanfejlesztés termálfürdővel csak az a megoldatlan  kiindulópont ne lenne.

Szeretném Bardóczi Sándor tájépítész gondolatait megidézni:

"2. Valóban teljes értékű védelmet biztosít-e majd a mobilgát?

A legutóbbi tervmódosítások tükrében a hullámtér esetében már egyáltalán nem beszélhetünk a teljes értékű árvízvédelemről, hiszen a 6-9 m mélységű résfal alapozást az engedélyezési tervekben felváltotta egy mindössze 1-1,5 m mély vasbeton alap (szakaszonként stabilizáló cölöp alapozással kiegészítve), a vízzáró anyag feltöltést pedig homokos kavics feltöltés. A tervezők erre azért kényszerültek, mert a még mindig titkos hidrológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy akkora a terület háttér talajvíz áramlása a Duna felé, hogy azt még folyamatos szivattyúzással sem bírnák elvezetni, amennyiben elzárják a talajvízáramlás eddigi természetes útját. Így viszont marad a kérdés: ha jön egy tartós árhullám, akkor a nyomáskülönbség miatt nem fog-e a mostani hullámtéren ugyanúgy megjelenni – a mobilgát alatt átbújva – a víz? A válasz erre a kérdésre rövid, de velős: de!

Amennyiben az eredeti tervek szerint valósul meg a mobilgát (meder leszigetelése vízzáró agyaggal, mély résfalazás) akkor viszont olyan szintű belvízveszély állt volna elő a területen a hegyek felől a Dunába áramló talajvizek felduzzadása miatt (az egykori aquincum-i római katonai tábort tápláló „szent források” ma is dolgoznak, például a Rozgonyi Piroska utcánál lévő kivezetésen keresztül tiszta termálvizet eregetünk a Dunába bődületesen nagy vízhozam mellett) amely a hullámteret a nem árvízi időkben is megtöltötte volna.

 

Gazdagok vagyunk termálvízben (foto: Bardóczi Sándor)a teljes galéria megtekintéséhez kattintson a képre

  

Európában sehol nem épült még 2-2,5 km összhosszúságban 8-9.000 m3/sec árvízi vízhozamú folyók partján mobilgát. A mobilgát technológia alapvetően jól teljesít árvízi kapuk, kisebb lakótömbök védelménél, örökségvédelmi területeken (óvárosokban) vagy nyúlgátakon extra védelemként. Ilyen kis, koncentrált szakaszokra találták ki, ahol a látvány- vagy a közlekedési kapcsolat megőrzése árvízmentes időszakban fontos, így az integrált védekezés részeként van helyük a nap alatt. Amíg a mindössze 2000 m3/sec árvízi vízhozamú szentendrei ágon egy 300 m-es szakaszon Szentendre legfrekventáltabb Duna parti sétányán egy mesterséges kőburkolatú gát kiváltásaként nagyon is alátámasztható vizuális-esztétikai, urbanisztikai, turisztikai érvekkel egy mobilgát (habár a katasztrófavédelemnek már ettől is égnek áll a haja), addig a máig természetszerű Római parton, egy külső kerületben, 3-4 szer nagyobb (!) vízhozam terhelés, számtalan biztonsági kockázat és 8-10-szer nagyobb (!) szakaszhossz mellett ez nem csak vizuális, közgazdasági és ökológiai értelemben vett tévcselekedet, de rossz műszaki döntés is, amely egyben a mai budapesti dunai tájpotenciál egy markáns szakaszának visszafordíthatatlan elherdálását jelentené."

2013 májusában írta volt./Kérdések és válaszok a római parti mobilgátról./

Azóta megváltozott volna a világmindenség, a Duna, a vízáramlások fizikai jellemzői vagy mi történt amiről lemaradtam?

 

 

Pákozdi Imre
2013.12.14.
06:50

@FenyvesiHK: Egyetértek és örülök, hogy Bardóczi S. velős, a Római parti mobilgátat elvető érvelését újra olvashatjuk. Egyetlen apróságot azonban hadd jegyezzek meg, ami májusban, a szöveget először látva, fel sem tűnt. (És bocsánat, ha csupán félreértettem, a kákán is csomót keresve ...) A vízhozam három-négyszeres értéke nem jelent többlet-terhelést a gáton; a víznyomás ott ugyanakkora, mint a szentendrei szakaszon (az ui. csak a vízoszlop magasságától függ). A vízhozam magasabb értéke nem a gátszakadás esélyét, hanem a gátszakadás esetén bekövetkező kártételt növeli. Magasabb vízhozamú folyószakaszon több víz kerül a védett területekre gátszakadáskor, hiszen a vízszint - és ezzel a vízoszlop nyomása - kevésbé csökken a kifolyás miatt. Ez azonban a Római parti veszélyt csak elméleti szinten növeli a szentendreihez képest, mert már a szentendrei Duna-ág vízhozama is elegendő, hogy a mobilgát átszakadása esetén végtelen mennyiségűnek tekinthető vízzel árassza el a gát mögötti területeket... Az igazi különbség a két, mobilgáttal védeni szándékozott folyószakasz veszélyessége között a mobilgátak hosszúságának különbségében rejlik. Mert változatlanul süket fülekre talál az a kétely, amelyet sem az MTA, sem a BME "szakmai" véleménye (e tárgyban felháborítóan felszínes tanulmánya) nem vesz komolyan: mi történik, ha koncentrált nyomástöbblet, pontszerű erőhatás éri a mobilgátat, jeges ár vagy egy több tonnás uszadék-fatörzs képében? Ennek valószínűsége pedig a gát hosszával arányos.

Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk