| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Regionális kiállítás lesz a 2020-as Biennále magyar pavilonjában

1/5

A pavilon terét a kiállítás két részre osztja: az egyikben a feldolgozott épületek történetisége jelenik meg, a másikban az újraértelmezett munkák. Kép: Ludwig Múzeum

A pavilon terét a kiállítás két részre osztja: az egyikben a feldolgozott épületek történetisége jelenik meg, a másikban az újraértelmezett munkák. Kép: Ludwig Múzeum

A két szekció egymásnak alaprajzi elrendezésében tükörképe, a hangulati kontrasztot pedig a színezés és a világítás erősíti fel. Kép: Ludwig Múzeum

A két szekció egymásnak alaprajzi elrendezésében tükörképe, a hangulati kontrasztot pedig a színezés és a világítás erősíti fel. Kép: Ludwig Múzeum

A bejárati installáció az udvaron keresztül az apszisig vezet. Kép: Ludwig Múzeum

?>
A pavilon terét a kiállítás két részre osztja: az egyikben a feldolgozott épületek történetisége jelenik meg, a másikban az újraértelmezett munkák. Kép: Ludwig Múzeum
?>
A pavilon terét a kiállítás két részre osztja: az egyikben a feldolgozott épületek történetisége jelenik meg, a másikban az újraértelmezett munkák. Kép: Ludwig Múzeum
?>
A két szekció egymásnak alaprajzi elrendezésében tükörképe, a hangulati kontrasztot pedig a színezés és a világítás erősíti fel. Kép: Ludwig Múzeum
?>
A két szekció egymásnak alaprajzi elrendezésében tükörképe, a hangulati kontrasztot pedig a színezés és a világítás erősíti fel. Kép: Ludwig Múzeum
?>
A bejárati installáció az udvaron keresztül az apszisig vezet. Kép: Ludwig Múzeum
1/5

A pavilon terét a kiállítás két részre osztja: az egyikben a feldolgozott épületek történetisége jelenik meg, a másikban az újraértelmezett munkák. Kép: Ludwig Múzeum

A pavilon terét a kiállítás két részre osztja: az egyikben a feldolgozott épületek történetisége jelenik meg, a másikban az újraértelmezett munkák. Kép: Ludwig Múzeum

A két szekció egymásnak alaprajzi elrendezésében tükörképe, a hangulati kontrasztot pedig a színezés és a világítás erősíti fel. Kép: Ludwig Múzeum

A két szekció egymásnak alaprajzi elrendezésében tükörképe, a hangulati kontrasztot pedig a színezés és a világítás erősíti fel. Kép: Ludwig Múzeum

A bejárati installáció az udvaron keresztül az apszisig vezet. Kép: Ludwig Múzeum

Regionális kiállítás lesz a 2020-as Biennále magyar pavilonjában
Közélet, hírek

Regionális kiállítás lesz a 2020-as Biennále magyar pavilonjában

2019.08.27. 09:02

Az Othernity. Reconditioning Our Modern Heritage című koncepció valósul meg a 2020-as Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonjában – dőlt el a prezentációkat követően augusztus 26-án, tegnap. A kiállítás kurátora Kovács Dániel művészettörténész, lapunk társfőszerkesztője, a Transmodern kollektíva tagja. 

A kiállítás olyan aktuális témához nyúl, amely nemcsak regionális, de nemzetközi szempontból is releváns és jól illik a 2020. évi Velencei Építészeti Biennále meghirdetett központi koncepciójába. Arra keresi a választ, hogy hogyan tudunk együtt élni az építészeti örökségünkkel, milyen esélyeket tartogat a modern építészet vitatott és sok szempontból elavult öröksége a jövő építészei számára - írja honlapján a pályázatot kiíró Ludwig Múzeum.

A kiállítás a közép- és kelet-európai régió tizenkét úttörő építészirodájának együttműködésében, Budapest 1962 és 1986 közötti építészetére alapozva a modern örökség megőrzésének alternatív, gondolatébresztő módjait kívánja bemutatni.

A projektben a V4-es országok – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország – mellett Szlovéniából, Szerbiából, Romániából, Ukrajnából és Észtországból is részt vesznek fiatal építészekből álló építészirodák. A projekt installációját a magyar Paradigma Ariadné építésziroda tervezi.


A pavilon terét a kiállítás két részre osztja: az egyikben a feldolgozott épületek történetisége jelenik meg, a másikban az újraértelmezett munkák. Kép: Ludwig Múzeum
1/5
A pavilon terét a kiállítás két részre osztja: az egyikben a feldolgozott épületek történetisége jelenik meg, a másikban az újraértelmezett munkák. Kép: Ludwig Múzeum


 

Az Othernity tizenkét kiválasztott modern budapesti épület újratervezésén, újragondolásán keresztül egyben regionális építészeti identitásunk újrafogalmazására tett kísérlet is, annak a generációnak a bevonásával, amely képes mind a személyes ellenszenvtől, mind a nosztalgiától elvonatkoztatva vizsgálni az 1989 előtti korszakot.

A projekt felvetése állásfoglalás elődeink, a magyar építészet 20. századi úttörőinek munkássága mellett, de kiállás amellett is, hogy ezt az örökséget friss szemlélettel, kreatívan, kollektív tenni akarással lehessen újrakondicionálni.


A 12 budapesti épület listája

  • Déli pályaudvar (1962, 1977), tervező: Kővári György, MÁVTI
  • Dob utcai trafóház (1965), tervező: Léstyán Ernő, ERŐTERV
  • OTP lakóház (1967), tervező: Boross Zoltán, BUVÁTI
  • OKISZ székház (1973), tervező: Mónus János, ÁÉTV
  • Domus áruház (1974), tervező: Reimholz Péter - Lázár Antal, IPARTERV
  • Újpalotai toronyház (1976), tervező: Tenke Tibor, TTI
  • Planetárium (1977), tervező: Lux László (BME Építészmérnöki Kar)
  • Villamos Teherelosztó Központ (1979), tervező: Virág Csaba, LAKÓTERV
  • Kelenföldi Városközpont (1979), tervezők: Zilahy István - Bada József, LAKÓTERV
  • 13. kerületi pártház (1979), tervezők: V. Pázmándi Margit, KÖZTI
  • Kelenföldi református templom (1981), tervező: Szabó István (magántervezőként)
  • Újpesti Ady Endre Művelődési Ház (1986), tervező: Ferencz István, ÉSZAKTERV

 

A felkért építészirodák

A 17. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále kurátori pályázatát a Ludwig Múzeum írta ki. A pályázaton heten indultak, majd a zsűri döntését követően két projekt került a második fordulóba. Ezek közül született meg a döntés 2019. augusztus 26-án.

A hét pályázó, illetve pályázatuk címe:

  • Dobos András: Present
  • Katona Vilmos: Szabadstrand
  • Kovács Budha Tamás: Territórium
  • Kovács Dániel: Othernity
  • Németh Pál: Passage – Ismerős-ismeretlen
  • Papp-Fésűs Katalin: 2%. Mind the gap
  • Szabó Levente: Archeology

A döntőzsűri tagjai voltak: Dr. Fabényi Julia művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója, a Velencei Biennále nemzeti biztosa (a zsűri elnöke); Boros Géza művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Velencei Biennále Irodája vezetője; Golda János építész, a Magyar Építőművészek Szövetsége alelnöke, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja; Ritoók Pál művészettörténész, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ főmuzeológusa; Szalai András DLA, építész, művészettörténész, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének docense; Szipőcs Krisztina művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum szakmai igazgató-helyettese; valamint Torma Tamás építészetkritikus.

A pályázaton induló koncepciókat a közeljövőben az Építészfórum részletesen bemutatja.

Vélemények (3)
Pákozdi Imre
2019.08.27.
11:31

A fenti tematika ígéretes. Ennek jegyében történő 2020-as részvételünk a Biennálén már csak azért is jelentős, mert "bepótolja" az egyébként nagyon jól sikerült 2014-es magyar kiállítás adósságát. Azt, hogy miközben érdemben tárgyalta a "Fundamentals" témakört, nem szólt a másik akkori kurátori alapvetésről, az "Absorbing Modernity" témáról. Ez a mostani viszont éppen ebben a tárgyban lesz - lehet - kiváló. Hiszen konkrét épületekről szól, szinte konkrét projektek szintjén...

Mizsei Anett
2019.08.27.
10:22

Üdvözölhető felvetés, hogy fiatal irodák nyúljanak hozzá ezekhez a házakhoz. A Velencei Biennálék magyar részvétele évek óta már csak egy újra- meg újrarágott gyötrődés a közösségen meg a részvételen meg hogy most akkor kell-e még építész vagy építészet egyáltalán, és szabad-e építeni vagy nem.

Most végre kiderül, hogy nemcsak szabad, hanem vélhetőleg kell is, már csak ha nem akarjuk megvárni, hogy pl. 40 évvel ezelőtti házaink végképp elavuljanak és szellemileg vagy fizikailag, de a fejünkre dőljenek. Mindezt nemzetközi részvétellel, mégis regionálisan gondolkodva. Szép!Külön izgalmas, hogy így aztán konkrétan nem tudjuk, mit fogunk látni (hirtelen felmerült, hogy majd jegyet kéne néznem Velencébe meg szállást a vonatkozó időszakra) és a kurátorok számára is van némi "rizikó" avagy bizonytalanság a leendő anyag tekintetében. Reméljük a kísérlet sikeres lesz és mind a túlzott nosztalgiát, mind az ellenszenvet valóban sikerült koonstruktív gondolatokkal felülírni!

FenyvesiHK
2019.08.29.
15:23

@Mizsei Anett: Nagyon jó és érdekes a téma, a 12 épület kiválasztása is.Talán csak egyet hiányolok a sorból, egy olyan ipari épületet,amely méltóképpen reprezentálja a korabeli magyar statikai tervezés színvonalát .Ilyen lehetne a Csepel Vas- és Fémművek Csőgyárának üzemi csarnoka, 1960 körülről. Tervezők: Menyhárd István, Semsey Lajos. A héjszerkezetet ugyanaz a Dr.Menyhárd István jegyzi, aki a Kelenföldi autóbuszgarázs 1949-ben átadott - és akkor világszenzációnak számító - legnagyobb feszített héjszerkezetű csarnoképületének szerkezeti terveit készítette (építész tervező:  Padányi Gulyás Jenő ).

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.