Közélet, hírek

Pritzker-díj 2000

1/9

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/9

Pritzker-díj 2000
Közélet, hírek

Pritzker-díj 2000

2001.04.04. 11:47

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Koolhaas, Rem

Dosszié:

Az építészeti "Nobel-díjas" REM KOOLHAAS

Rem Koolhaas-t, az 56 éves holland építészt jelölték a Pritzker Babérkoszorús Építészeti Díjra 2000-ben. Koolhaas több olyan épületet tervezett, amelyeket a kritikusok igen nagyra értékeltek. Ezek között van a Bordeaux-i rezidencia, az Educatorium, ami az utrecht-i egyetem multifunkcionális épülete, a lille-i Grand Palais, ami a világ legnagyobb megvalósult várostervezési projektje, és a Kunsthal, ami kiállítóterem, étterem és előadótermek együttese Rotterdamban.



Megvalósítás alatt áll Fukoakában (Japán) 24, egyenként 3 szintes lakóházakból álló együttese. Vannak még Portugáliában, Koreában és Németországban is munkái, az egyik legutolsó a Holland Nagykövetség épülete Berlinben, amely szintén építés alatt áll. Több megbízása is van az Amerika Egyesült Államokban, amelyek a következő két esztendőben valósulnak meg: ilyen pl. az előzetesen Mies van der Rohe által tervezett egyetemi épületek között épülő hallgatói központ az Illinois Institute of Technology (Chicago) egyetemen, az új Központi Könyvtár épület Seattle-ben, és egyéb épületek San Francisco-ban, Los Angeles-ben. Rem Koolhaas a Seagram tulajdonában álló Universal Studios-nak is dolgozott, a területrendezési terveket és a központi épület terveit készítette. Rem Koolhaas munkái és gondolatai gyakran gerjesztenek vitát abban a környezetben, ahol éppen dolgozik. Míg egyesek a seattle-i könyvtár épület radikális tervét dicsőítették, mások úgy beszéltek Seattle-ről, mint egy olyan városról, "amely vad kocsikázásra készülődik egy olyan fickóval, aki messze a konvenciók határain kívül kóborol". "Úgy tűnik, hogy az új évezred kezdetéhez illik, hogy egy ennyire a jövőre hangolt építészt válasszon a zsűri ." mondta Thomas J. Pritzker, a Hyatt Alapítvány elnöke. "Az igazság az, hogy Koolhaas-t a kortárs építészet prófétájának nevezik. Nem meglepő, hogy a Modern Művészetek Múzeuma nem egy, hanem két kiállítást is szentelt neki."

A bordeaux-i ház, egyik legfontosabb munkája, a Time Magazin "Best Design, 1998" díját nyerte el. Ezt az épületet egy házaspárnak tervezte. A férj egy autóbaleset következtében tolószékbe kényszerült, s régi házuk szinte bötönné vált számára. Koolhaas egy háromosztatú épületet javasolt, vagy ahogyan ő szokta hívni, három, egymásra épített házat. A legalsó szint menedékszerű, barlangterek sorozata, amelyet a hegyből faragott ki: ez a család legintimebb élettere. A "felső házat" a szülők és a gyerekek számára kialakított terek osztják fel, s a szendvics közepén egy majdnem láthatatlan üvegszoba van, félig külső, félig belső tér, az egyik oldalon lejtővel határolva, ahol a megrendelő saját élettere van. Ez a szoba tulajdonképpen egy vertikálisan megmozgatott platform, úgy működik, mint egy lift: ez biztosítja a férfi számára a mozgási lehetőséget a szintek között. A lift egyik fala végig polcozott, hogy a munkájához szükséges könyvekhez könnyedén hozzáférhessen...



Rem Koolhaas legutóbbi könyve, az S,M,L,XL, amelyről a Time azt írta: "ez a legjobb köny a kávé mellé annak a generációnak, amelyik az MTV-n és Derridán nőtt fel." A Pritzker zsűri annyira fontosnak tartotta írói munkásságát, hogy a díj megindoklásában kifejtették: "legalább annyira nevezetes könyveiről, terveiről, egyetemi kísérleti munkásságáról, mint megépült épületeiről". A Pritzker díj elnöke, J. Carter Brown így kommentálta: "Rem Koolhaas-t széles körben elismerik, mint az egyik legtehetségesebb, legeredetibb alkotót a világ építészetében. A látványosan tiszteletlen holland építészek vezetője, nyugtalan szelleme, brilliáns gondolatisága kiváltságos helyet biztosított számára a kortárs építészet égboltján."



Bill Lacy, a Pritzker Díj ügyvezető igazgatója írta az 1991-ben megjelent, "100 Contemporary Architects" c. könyvében: "A holland Rem Koolhaas, mint építész, filozófus, művész kitágította és folyamatosan tágítja a városokról és a civilizációról kialakult észlelésünket". Lacy, aki a New York Purchase Állami Egyetem elnöke is, hozzátette: "Koolhaas a kiváló tervek olyan érdekes sorát halmozta fel, amelyekben folytonosan eltűnnek az építészet és a várostervezés határai. Kívételes tehetsége és képessége van arra, hogy a design olyan terminusaiban gondolkodjék, amelyek a legapróbb részlettől az egész városrendezési koncepciókig terjednek."

A díjat, amely az építészet legmagasabb kitüntetésének számít, Jeruzsálemben, 2000. május 29-én megrendezendő ünnepségen adják át. A díj 100 000 USD és egy bronz medál, amelyet ezen az ünnepségen vehet át Rem Koolhaas. Ő az első holland építész, aki a díjat megkapta, és egyben a 23. díjazott. A Pritzker Díjat minden évben annak a kortárs építésznek ítélik oda, aki kivételes tehetségről, elképzelésekről és elkötelezettségről tesz tanúságot, valamint aki alkotásaival következetesen és jelentősen hozzájárult az emberiség és az épített környezet értékeihez az építőművészeten keresztül.

A zsűri tagjai voltak:
J. Carter Brown, Nemzeti Művészeti Galéria igazgatója, a U.S. Képzőművészeti Bizottság elnöke,
Giovanni Agnelli, a Fiat elnöke, Torino
Ada Louise Huxtable, író és építészeti kritikus, New York
Jorge Silvetti, elnök, Harvard Egyetem Építészeti Szak,
Lord Rothschild, a Brit Nemzeti Örökség és Emlékmű Alapítvány volt elnöke, a Brit Nemzeti Galéria korábbi elnöke.

A díjátadási ünnepséget minden évben más-más helyszínen rendezik meg. A helyszín választásakor tisztelettel adóznak a történelmi és a kortárs építészetnek. Az idei ceremóniát a jeruzsálemi Archeológiai Múzeumban tartják.

Philip Johnson kapta az első Pritzker Díjat 1979-ben. A brit Norman Foster - ma már Lord Foster - volt az 1999-es év díjazottja, az olasz Renzo Piano kapta a 21. Pritzker Díjat 1998-ban, a díj 20. évfordulóján. A díj 10. évfordulóján két díjazott volt, az amerikai Gordon Bunshaft és a brazil Oscar Niemeyer. Ezért van eddig összesen 23 díjazott. Koolhaas mellet 7 babérkoszorús építészt választottak az Egyesült Államokból és Koolhaas-szal együtt 16-ot a világ 12 országából. A Pritzker Díjat a Pritzker család alapította, az építészet iránti élénk érdeklődésüknek köszönhetően, amely szorosan kapcsolódott az általuk alapított és bevezetett Hyatt szállodalánc megalkotásához. Az eljárást a Nobel Díj modellje szerint alakították ki, miszerint a végső döntést a nemzetközi zsűri hozza, titkos szavazással. A jelölések évről évre folyamatosak és évente több, mint 500 jelöltet választanak a világ 40 különböző országából.

Pritzker Díjas építészek:

1979: Philips Johnson
1980: Luis Barragan
1981: James Stirling
1982: Kevin Roche
1983: M.I. Pei
1984: Richard Meier
1985: Hans Hollein
1986: Gottfried Boehm
1987: Kenzo Tange
1988: Gordon Bunshaft, Oscar Niemeyer
1989: Frank Gehry
1990: Aldo Rossi
1991: Robert Venturi
1992: Alvaro Siza
1993: Fumihiko Maki
1994: Christian de Portzamparc
1995: Tadao Ando
1996: Raffael Moneo
1997: Sverre Fehn
1998: Renzo Piano
1999: Sir Norman Foster
2000: Rem Koolhaas (letölthető pdf dokumentumok)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk