| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Panorámák extrákkal – Öt különleges hazai kilátó

1/21

A Cserhát mélyén, a Buják és Szanda közötti Sas-bércen áll Pappenheim Szigfrid Gróf egykori pompás vadászháza, amely a közelmúlt felújítása óta elsősorban kilátóként működik.

A magas kőfalakra épített favázas felső szintek az 1950-es évektől elhagyott építményben 2000-re teljesen elpusztultak. Újjáépítésük több ütemben, az eredetihez nagyon hasonló szerkezettel, 2017-re fejeződött be.

Az alsó szintek 1910 óta álló kőfalai. A Franz Zell müncheni építész tervezte épület alsó szintjén a grófi család erdészei laktak, a felső szint szolgált a vadászok szálláshelyéül.

A felújítás során a belső tér is eredeti formájában született újjá. Az alsó szinteken turistaszálló kialakítását tervezi a tulajdonos Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

A különleges kilátó hétvégéken tart nyitva, a kicsit rossz utat toleráló autóval akár pár száz méterre megközelíthető.

A szomszédos Mátrában, 2015-re egészen hasonló koncepció szerint készült el a Galyatető kilátójának felújítása, immár modern formában a Nartarchitects tervei szerint.

A meglévő torony tetején újabb három szint épült vasbetonból, amelyek belsejében három puritán puritán, de egyedülálló panorámájú szálláshelyet alakítottak ki.

A vasbeton toldásnak köszönhetően a torony újra magasan az immár évszázados bükkfák fölé emelkedik. A belülről kívülre áthelyezett lépcsők által a magasabb torony megtartotta az eredeti szélesség-magasság arányát.

Szintén a vasbeton volt az alapanyaga a Velencei-hegység népszerű kilátójának a Bence-hegy tetején. Az építésére kiírt tervpályázat győztes műve Ruppa Gábor és Merkel Tamás műhelyéből került ki, a pályázaton Betonvirág fantázianévvel szerepelt.

A 2018-ra megépült torony belsejében 113 lépcsőfok vezet fölfelé, amelyek ritkábbá válva, egészen a legmagasabb pontig folytatódnak.

A torony szétterülő tetején a kiszélesedő lépcső alkotja a kilátóteraszt. Mellette a főként pincék és alagutak építésénél, megerősítésénél használt, azonnal megkötő lőttbeton -felület is megfigyelhető.

Egy olyan természeti alakzatokat utánzó formát akartunk itt létrehozni, ami sok mindent felidéz, de valójában semmire sem hasonlít. Titokzatos tárgy a hegytetőn - írta a tervező a koncepcióról. A kilátó nap közben, belépőjeggyel látogatható.

A Veszprém feletti Guya-dombon az építtető praktikus okból tért el a fa szerkezettől. A körülötte növő, fiatal erdőben élő gombák a korábban itt álló fa kilátó vázát elkorhasztották, és a szakemberek szerint az utódjára is hasonló sors várt volna.

Végül a korábban több kilátót is tervező Magyar János szerkesztette az újszerű acél szerkezetet, a erőművi hűtőtornyokra jellemző, parabolikus hiperboloid formával.

Az ezernél is több, horganyzott acél rácsrúd és csomópont alkotta szerkezet előre méretre gyártott darabjait a helyszínen, egyszerű csavarozással illesztették össze, mintegy másfél-két méteres darabonként haladva fölfelé.

A hegyek legelegánsabb építőanyaga kétségtelenül a közelben bányászott kő. Mára persze sem az ára, sem a bányászat környezetvédelmi vetülete miatt nem elterjedt, de Budapest legmagasabb pontján most is megcsodálható.

A kilátó építésére 1904-ben kiírt tervpályázaton Klunzinger Pál műve nyert, amely Schulek Frigyes átalakítása nyomán nyerte el mai formáját (fotók: OSZK/Hungaricana, Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

1908-ra újratervezett, több szintes tetőteraszaival, és pompás, historizáló stílusával a János-hegyi Erzsébet-kilátó ma is a főváros egyik legnépszerűbb túracélpontja, országos jelentőségű műemlék.

A kilátó alsó szintjén a kezdetektől kávézó működik, míg a fölötte lévő, hasonló kialakítású, kör alakú tér alapvetően üres, kiállítótérként és pihenőként funkciónál. A falakon elhelyezett tablók a hegy és a kilátó történetéről mesélnek.

Az egyre keskenyedő felsőbb szintek vastag falait boltozott ülőfülkék sora szegélyezi.

A kilátó legutóbbi teljes felújítása 2005-re készült el, azóta is jó állapotban várja a kirándulókat, minden nap a nappali órákban nyitva tartva. Fentről a föld görbületéből adódóan nyolcvan kilométeres látókör ered.

?>
A Cserhát mélyén, a Buják és Szanda közötti Sas-bércen áll Pappenheim Szigfrid Gróf egykori pompás vadászháza, amely a közelmúlt felújítása óta elsősorban kilátóként működik.
?>
A magas kőfalakra épített favázas felső szintek az 1950-es évektől elhagyott építményben 2000-re teljesen elpusztultak. Újjáépítésük több ütemben, az eredetihez nagyon hasonló szerkezettel, 2017-re fejeződött be.
?>
Az alsó szintek 1910 óta álló kőfalai. A Franz Zell müncheni építész tervezte épület alsó szintjén a grófi család erdészei laktak, a felső szint szolgált a vadászok szálláshelyéül.
?>
A felújítás során a belső tér is eredeti formájában született újjá. Az alsó szinteken turistaszálló kialakítását tervezi a tulajdonos Budapesti Erdőgazdaság Zrt.
?>
A különleges kilátó hétvégéken tart nyitva, a kicsit rossz utat toleráló autóval akár pár száz méterre megközelíthető.
?>
A szomszédos Mátrában, 2015-re egészen hasonló koncepció szerint készült el a Galyatető kilátójának felújítása, immár modern formában a Nartarchitects tervei szerint.
?>
A meglévő torony tetején újabb három szint épült vasbetonból, amelyek belsejében három puritán puritán, de egyedülálló panorámájú szálláshelyet alakítottak ki.
?>
A vasbeton toldásnak köszönhetően a torony újra magasan az immár évszázados bükkfák fölé emelkedik. A belülről kívülre áthelyezett lépcsők által a magasabb torony megtartotta az eredeti szélesség-magasság arányát.
?>
Szintén a vasbeton volt az alapanyaga a Velencei-hegység népszerű kilátójának a Bence-hegy tetején. Az építésére kiírt tervpályázat győztes műve Ruppa Gábor és Merkel Tamás műhelyéből került ki, a pályázaton Betonvirág fantázianévvel szerepelt.
?>
A 2018-ra megépült torony belsejében 113 lépcsőfok vezet fölfelé, amelyek ritkábbá válva, egészen a legmagasabb pontig folytatódnak.
?>
A torony szétterülő tetején a kiszélesedő lépcső alkotja a kilátóteraszt. Mellette a főként pincék és alagutak építésénél, megerősítésénél használt, azonnal megkötő lőttbeton -felület is megfigyelhető.
?>
Egy olyan természeti alakzatokat utánzó formát akartunk itt létrehozni, ami sok mindent felidéz, de valójában semmire sem hasonlít. Titokzatos tárgy a hegytetőn - írta a tervező a koncepcióról. A kilátó nap közben, belépőjeggyel látogatható.
?>
A Veszprém feletti Guya-dombon az építtető praktikus okból tért el a fa szerkezettől. A körülötte növő, fiatal erdőben élő gombák a korábban itt álló fa kilátó vázát elkorhasztották, és a szakemberek szerint az utódjára is hasonló sors várt volna.
?>
Végül a korábban több kilátót is tervező Magyar János szerkesztette az újszerű acél szerkezetet, a erőművi hűtőtornyokra jellemző, parabolikus hiperboloid formával.
?>
Az ezernél is több, horganyzott acél rácsrúd és csomópont alkotta szerkezet előre méretre gyártott darabjait a helyszínen, egyszerű csavarozással illesztették össze, mintegy másfél-két méteres darabonként haladva fölfelé.
?>
A hegyek legelegánsabb építőanyaga kétségtelenül a közelben bányászott kő. Mára persze sem az ára, sem a bányászat környezetvédelmi vetülete miatt nem elterjedt, de Budapest legmagasabb pontján most is megcsodálható.
?>
A kilátó építésére 1904-ben kiírt tervpályázaton Klunzinger Pál műve nyert, amely Schulek Frigyes átalakítása nyomán nyerte el mai formáját (fotók: OSZK/Hungaricana, Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)
?>
1908-ra újratervezett, több szintes tetőteraszaival, és pompás, historizáló stílusával a János-hegyi Erzsébet-kilátó ma is a főváros egyik legnépszerűbb túracélpontja, országos jelentőségű műemlék.
?>
A kilátó alsó szintjén a kezdetektől kávézó működik, míg a fölötte lévő, hasonló kialakítású, kör alakú tér alapvetően üres, kiállítótérként és pihenőként funkciónál. A falakon elhelyezett tablók a hegy és a kilátó történetéről mesélnek.
?>
Az egyre keskenyedő felsőbb szintek vastag falait boltozott ülőfülkék sora szegélyezi.
?>
A kilátó legutóbbi teljes felújítása 2005-re készült el, azóta is jó állapotban várja a kirándulókat, minden nap a nappali órákban nyitva tartva. Fentről a föld görbületéből adódóan nyolcvan kilométeres látókör ered.
1/21

A Cserhát mélyén, a Buják és Szanda közötti Sas-bércen áll Pappenheim Szigfrid Gróf egykori pompás vadászháza, amely a közelmúlt felújítása óta elsősorban kilátóként működik.

A magas kőfalakra épített favázas felső szintek az 1950-es évektől elhagyott építményben 2000-re teljesen elpusztultak. Újjáépítésük több ütemben, az eredetihez nagyon hasonló szerkezettel, 2017-re fejeződött be.

Az alsó szintek 1910 óta álló kőfalai. A Franz Zell müncheni építész tervezte épület alsó szintjén a grófi család erdészei laktak, a felső szint szolgált a vadászok szálláshelyéül.

A felújítás során a belső tér is eredeti formájában született újjá. Az alsó szinteken turistaszálló kialakítását tervezi a tulajdonos Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

A különleges kilátó hétvégéken tart nyitva, a kicsit rossz utat toleráló autóval akár pár száz méterre megközelíthető.

A szomszédos Mátrában, 2015-re egészen hasonló koncepció szerint készült el a Galyatető kilátójának felújítása, immár modern formában a Nartarchitects tervei szerint.

A meglévő torony tetején újabb három szint épült vasbetonból, amelyek belsejében három puritán puritán, de egyedülálló panorámájú szálláshelyet alakítottak ki.

A vasbeton toldásnak köszönhetően a torony újra magasan az immár évszázados bükkfák fölé emelkedik. A belülről kívülre áthelyezett lépcsők által a magasabb torony megtartotta az eredeti szélesség-magasság arányát.

Szintén a vasbeton volt az alapanyaga a Velencei-hegység népszerű kilátójának a Bence-hegy tetején. Az építésére kiírt tervpályázat győztes műve Ruppa Gábor és Merkel Tamás műhelyéből került ki, a pályázaton Betonvirág fantázianévvel szerepelt.

A 2018-ra megépült torony belsejében 113 lépcsőfok vezet fölfelé, amelyek ritkábbá válva, egészen a legmagasabb pontig folytatódnak.

A torony szétterülő tetején a kiszélesedő lépcső alkotja a kilátóteraszt. Mellette a főként pincék és alagutak építésénél, megerősítésénél használt, azonnal megkötő lőttbeton -felület is megfigyelhető.

Egy olyan természeti alakzatokat utánzó formát akartunk itt létrehozni, ami sok mindent felidéz, de valójában semmire sem hasonlít. Titokzatos tárgy a hegytetőn - írta a tervező a koncepcióról. A kilátó nap közben, belépőjeggyel látogatható.

A Veszprém feletti Guya-dombon az építtető praktikus okból tért el a fa szerkezettől. A körülötte növő, fiatal erdőben élő gombák a korábban itt álló fa kilátó vázát elkorhasztották, és a szakemberek szerint az utódjára is hasonló sors várt volna.

Végül a korábban több kilátót is tervező Magyar János szerkesztette az újszerű acél szerkezetet, a erőművi hűtőtornyokra jellemző, parabolikus hiperboloid formával.

Az ezernél is több, horganyzott acél rácsrúd és csomópont alkotta szerkezet előre méretre gyártott darabjait a helyszínen, egyszerű csavarozással illesztették össze, mintegy másfél-két méteres darabonként haladva fölfelé.

A hegyek legelegánsabb építőanyaga kétségtelenül a közelben bányászott kő. Mára persze sem az ára, sem a bányászat környezetvédelmi vetülete miatt nem elterjedt, de Budapest legmagasabb pontján most is megcsodálható.

A kilátó építésére 1904-ben kiírt tervpályázaton Klunzinger Pál műve nyert, amely Schulek Frigyes átalakítása nyomán nyerte el mai formáját (fotók: OSZK/Hungaricana, Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

1908-ra újratervezett, több szintes tetőteraszaival, és pompás, historizáló stílusával a János-hegyi Erzsébet-kilátó ma is a főváros egyik legnépszerűbb túracélpontja, országos jelentőségű műemlék.

A kilátó alsó szintjén a kezdetektől kávézó működik, míg a fölötte lévő, hasonló kialakítású, kör alakú tér alapvetően üres, kiállítótérként és pihenőként funkciónál. A falakon elhelyezett tablók a hegy és a kilátó történetéről mesélnek.

Az egyre keskenyedő felsőbb szintek vastag falait boltozott ülőfülkék sora szegélyezi.

A kilátó legutóbbi teljes felújítása 2005-re készült el, azóta is jó állapotban várja a kirándulókat, minden nap a nappali órákban nyitva tartva. Fentről a föld görbületéből adódóan nyolcvan kilométeres látókör ered.

Nézőpontok/Vélemény

Panorámák extrákkal – Öt különleges hazai kilátó

2022.06.25. 08:32
1/21

A Cserhát mélyén, a Buják és Szanda közötti Sas-bércen áll Pappenheim Szigfrid Gróf egykori pompás vadászháza, amely a közelmúlt felújítása óta elsősorban kilátóként működik.

A magas kőfalakra épített favázas felső szintek az 1950-es évektől elhagyott építményben 2000-re teljesen elpusztultak. Újjáépítésük több ütemben, az eredetihez nagyon hasonló szerkezettel, 2017-re fejeződött be.

Az alsó szintek 1910 óta álló kőfalai. A Franz Zell müncheni építész tervezte épület alsó szintjén a grófi család erdészei laktak, a felső szint szolgált a vadászok szálláshelyéül.

A felújítás során a belső tér is eredeti formájában született újjá. Az alsó szinteken turistaszálló kialakítását tervezi a tulajdonos Budapesti Erdőgazdaság Zrt.

A különleges kilátó hétvégéken tart nyitva, a kicsit rossz utat toleráló autóval akár pár száz méterre megközelíthető.

A szomszédos Mátrában, 2015-re egészen hasonló koncepció szerint készült el a Galyatető kilátójának felújítása, immár modern formában a Nartarchitects tervei szerint.

A meglévő torony tetején újabb három szint épült vasbetonból, amelyek belsejében három puritán puritán, de egyedülálló panorámájú szálláshelyet alakítottak ki.

A vasbeton toldásnak köszönhetően a torony újra magasan az immár évszázados bükkfák fölé emelkedik. A belülről kívülre áthelyezett lépcsők által a magasabb torony megtartotta az eredeti szélesség-magasság arányát.

Szintén a vasbeton volt az alapanyaga a Velencei-hegység népszerű kilátójának a Bence-hegy tetején. Az építésére kiírt tervpályázat győztes műve Ruppa Gábor és Merkel Tamás műhelyéből került ki, a pályázaton Betonvirág fantázianévvel szerepelt.

A 2018-ra megépült torony belsejében 113 lépcsőfok vezet fölfelé, amelyek ritkábbá válva, egészen a legmagasabb pontig folytatódnak.

A torony szétterülő tetején a kiszélesedő lépcső alkotja a kilátóteraszt. Mellette a főként pincék és alagutak építésénél, megerősítésénél használt, azonnal megkötő lőttbeton -felület is megfigyelhető.

Egy olyan természeti alakzatokat utánzó formát akartunk itt létrehozni, ami sok mindent felidéz, de valójában semmire sem hasonlít. Titokzatos tárgy a hegytetőn - írta a tervező a koncepcióról. A kilátó nap közben, belépőjeggyel látogatható.

A Veszprém feletti Guya-dombon az építtető praktikus okból tért el a fa szerkezettől. A körülötte növő, fiatal erdőben élő gombák a korábban itt álló fa kilátó vázát elkorhasztották, és a szakemberek szerint az utódjára is hasonló sors várt volna.

Végül a korábban több kilátót is tervező Magyar János szerkesztette az újszerű acél szerkezetet, a erőművi hűtőtornyokra jellemző, parabolikus hiperboloid formával.

Az ezernél is több, horganyzott acél rácsrúd és csomópont alkotta szerkezet előre méretre gyártott darabjait a helyszínen, egyszerű csavarozással illesztették össze, mintegy másfél-két méteres darabonként haladva fölfelé.

A hegyek legelegánsabb építőanyaga kétségtelenül a közelben bányászott kő. Mára persze sem az ára, sem a bányászat környezetvédelmi vetülete miatt nem elterjedt, de Budapest legmagasabb pontján most is megcsodálható.

A kilátó építésére 1904-ben kiírt tervpályázaton Klunzinger Pál műve nyert, amely Schulek Frigyes átalakítása nyomán nyerte el mai formáját (fotók: OSZK/Hungaricana, Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

1908-ra újratervezett, több szintes tetőteraszaival, és pompás, historizáló stílusával a János-hegyi Erzsébet-kilátó ma is a főváros egyik legnépszerűbb túracélpontja, országos jelentőségű műemlék.

A kilátó alsó szintjén a kezdetektől kávézó működik, míg a fölötte lévő, hasonló kialakítású, kör alakú tér alapvetően üres, kiállítótérként és pihenőként funkciónál. A falakon elhelyezett tablók a hegy és a kilátó történetéről mesélnek.

Az egyre keskenyedő felsőbb szintek vastag falait boltozott ülőfülkék sora szegélyezi.

A kilátó legutóbbi teljes felújítása 2005-re készült el, azóta is jó állapotban várja a kirándulókat, minden nap a nappali órákban nyitva tartva. Fentről a föld görbületéből adódóan nyolcvan kilométeres látókör ered.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.