/ ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 – AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! / Május 25-26., A38 Hajó
Nézőpontok/Történet

Óriástölcsér a város közepén: a szombathelyi Fő tér története

1/33

A Fő tér északi oldala valamikor a 19. század második felében. Forrás: Balló László

A Horváth Boldizsár tér. Forrás: Magyarország vármegyéi és városai

A Szentháromság-szobor a Horváth Boldizsár téren. Forrás: Magyarország vármegyéi és városai

Az 1923-as városrendezési terv. Forrás: Vasi Szemle

1928-as térkép a területről.

Fő tér, háttérben balra a Széchenyi István utca sarkán álló ház látszik, 1937. forrás: Fortepan / Martin Kornél

Fő tér, 1953. Forrás: Fortepan

Fő tér, 1955. Forrás: Fortepan / Márk Iván

Fő tér, 1955. Forrás: Fortepan

Fő tér, 1962. Forrás: Fortepan / Márton Gábor

Fő tér, 1963. Forrás: Fortepan / Szánthó Zoltán

Fő tér 12. az Állami Áruházzal, 1963. Forrás: Fortepan / Bojár Sándor

Fő tér 16. az Elegancia Áruházzal, 1963. Forrás: Fortepan / Bojár Sándor

James Joyce emlékszobor. A szerző felvétele.

A Faunok szökőkútja. A szerző felvétele.

A Faunok szökőkútja. A szerző felvétele.

A Faunok szökőkútja. A szerző felvétele.

Gettó kapu, Holokauszt-emlékmű. A szerző felvétele.

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

?>
A Fő tér északi oldala valamikor a 19. század második felében. Forrás: Balló László
?>
A Horváth Boldizsár tér. Forrás: Magyarország vármegyéi és városai
?>
A Szentháromság-szobor a Horváth Boldizsár téren. Forrás: Magyarország vármegyéi és városai
?>
Az 1923-as városrendezési terv. Forrás: Vasi Szemle
?>
1928-as térkép a területről.
?>
Fő tér, háttérben balra a Széchenyi István utca sarkán álló ház látszik, 1937. forrás: Fortepan / Martin Kornél
?>
Fő tér, 1953. Forrás: Fortepan
?>
Fő tér, 1955. Forrás: Fortepan / Márk Iván
?>
Fő tér, 1955. Forrás: Fortepan
?>
Fő tér, 1962. Forrás: Fortepan / Márton Gábor
?>
Fő tér, 1963. Forrás: Fortepan / Szánthó Zoltán
?>
Fő tér 12. az Állami Áruházzal, 1963. Forrás: Fortepan / Bojár Sándor
?>
Fő tér 16. az Elegancia Áruházzal, 1963. Forrás: Fortepan / Bojár Sándor
?>
James Joyce emlékszobor. A szerző felvétele.
?>
A Faunok szökőkútja. A szerző felvétele.
?>
A Faunok szökőkútja. A szerző felvétele.
?>
A Faunok szökőkútja. A szerző felvétele.
?>
Gettó kapu, Holokauszt-emlékmű. A szerző felvétele.
?>
A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
1/33

A Fő tér északi oldala valamikor a 19. század második felében. Forrás: Balló László

A Horváth Boldizsár tér. Forrás: Magyarország vármegyéi és városai

A Szentháromság-szobor a Horváth Boldizsár téren. Forrás: Magyarország vármegyéi és városai

Az 1923-as városrendezési terv. Forrás: Vasi Szemle

1928-as térkép a területről.

Fő tér, háttérben balra a Széchenyi István utca sarkán álló ház látszik, 1937. forrás: Fortepan / Martin Kornél

Fő tér, 1953. Forrás: Fortepan

Fő tér, 1955. Forrás: Fortepan / Márk Iván

Fő tér, 1955. Forrás: Fortepan

Fő tér, 1962. Forrás: Fortepan / Márton Gábor

Fő tér, 1963. Forrás: Fortepan / Szánthó Zoltán

Fő tér 12. az Állami Áruházzal, 1963. Forrás: Fortepan / Bojár Sándor

Fő tér 16. az Elegancia Áruházzal, 1963. Forrás: Fortepan / Bojár Sándor

James Joyce emlékszobor. A szerző felvétele.

A Faunok szökőkútja. A szerző felvétele.

A Faunok szökőkútja. A szerző felvétele.

A Faunok szökőkútja. A szerző felvétele.

Gettó kapu, Holokauszt-emlékmű. A szerző felvétele.

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

Óriástölcsér a város közepén: a szombathelyi Fő tér története
Nézőpontok/Történet

Óriástölcsér a város közepén: a szombathelyi Fő tér története

2024.02.17. 15:41

A vasi megyeszékhely valaha kofáktól és csilingelő villamosoktól hangos piactere ma a város központjának csendes, nyugodt főtere, rendezett, de sokszínű házsorokkal és néhány meglepő, üde köztéri alkotással. Bán Dávid írása.

„A Berzsenyi Dániel-utczából a város legélénkebb pontjára, a Horváth Boldizsár-térre lépünk. A hosszú-ferdés alakú tér a városi kereskedés középpontja, virágzó és oly fényesen berendezett üzlethelyiségekkel, a minőkkel kevés vidéki város dicsekedhetik. Szép épületei a két emeletes Spitzer- és Rudolf-féle házak, az elegáncziával berendezett Hungária-szálló nagy, stucco díszítésű éttermével és kávéházával, a háromemeletes városi bérház stb. A keddi és pénteki hetivásárok alkalmával e térre sereglik össze a közel vidék népessége, magával hozva az eladásra szánt élelmi szereket, gyümölcsöt és majorságot. Az öt ízben tartott országos vásároknak is e tér a középpontjuk." – ekképp mutatta be a Magyarország vármegyéi és városai című, a Millennium idején indított monumentális országjáró sorozat Szombathely központját, valamikor a századforduló idején.

A vasi megyeszékhely városiasodásának történetét már korábbi, a Savaria szállót bemutató cikkükben vázlatosan érintettük, de akkor nem tértünk ki a központ kialakulására és fejlődésére. A település múltja a római Pannónia provinciáig, valamint az itt áthaladó kereskedelmi főútvonal, a borostyánútig  nyúlik vissza. A 2. századtól kiemelt vallási, majd tartományi központ Savaria pusztulása után megmaradt és tovább elő falut ugyan az 5. századtól kezdve rendszeresen feldúlták, a középkor folyamán szinte állandó hadszíntér volt, mégis életben maradt. Szombathely 1407-ben kapott mezővárosi rangot, majd innentől kezdve két fontos szerepet töltött be: a püspöki vár igazgatási központként működött, a mezőgazdasági kereskedelem pedig a vásártérre koncentrálódott – ezek a településszerkezetben is meghatározó elemek voltak. A térségeken áthaladó és az azt körülvevő utcácskák szerény hálózata pedig nagyjából egy évezreden keresztül alkotta a város szerkezetét. A mai Fő tér helyét a vásártér jelölte ki, ahol a városba beérkező utak összefutottak. Az itt megerősödő közlekedési és szállítási funkciók azután évszázadokon keresztül, jóformán egészen az 1980-as évekig megmaradtak.

A Fő tér északi oldala valamikor a 19. század második felében. Forrás: Balló László
1/33
A Fő tér északi oldala valamikor a 19. század második felében. Forrás: Balló László

A tér ma is ismert, háromszög alakú formáját lényegében már a 13. században elnyerte, keleti végét a városfal határolta az azon nyitott Gyöngyös utcai kapuval, amelyet a 17. század végén bontottak le – helyét ma emléktábla őrzi. A mezővárosi rangú Szombathelynek ugyan privilégiuma volt, hogy vásárokat rendezhessen – nevét a szombatonként megrendezett heti vásárról kapta –, de a városi tanács sokáig foglalkozott azzal, miként lehetne ezeket a heti vásárokat megfelelően elhelyezni. „Főleg nagy vásárok alkalmával a belföldi árusok és a külső országokból érkezett kézművesek, kereskedők árusítóhelyeinek kijelölése körül folytak viták." – írja a piacszabályozás történetéről Kiss Mária a Vasi Szemle hasábjain. Noha a városban szaporodni kezdtek a boltok, mindezek nem tudtak lépést tartani a lakosság igényeivel, ezért a heti két piac és az évente ötször megrendezett országos vásárk egyre kiemeltebb szerepet kaptak. Ugyanakkor még sokáig komoly konkurenciát jelentetettek a közeli Kőszegen megrendezett, országos hírű vásárok. A kereskedelem vérkeringésében még inkább Kőszegnek jutott az irányítószerep, ahol ez által fejlettebb ipar, kézműipar alakult ki.

A mai Fő tér elődjeként működő szombathelyi fő piactérre a kora újkorban apró, kőből, vályogból, fából épült boltocskák, deszkából készült árusítóbódék kerültek. Az iparcikket árusító üzleteknek a város számára jövedelmet biztosító úgynevezett boltárendát kellett fizetniük. A vegyes állagú, szerény anyagokból, sok esetben csak összetákolt építmények a 18. században azonban több esetben tüzeket okoztak, amelyek gyorsan átterjedtek a környező boltokra, nem egy esetben a házakra is, „ezért határozott úgy a város 1794. október 8-án, hogy a deszkabódékat tulajdonosaik záros határidőn belül bontsák le, és téglából, cseréptetővel építsék fel »a város ékességére és a tűzvész elkerülése végett«". A 19. században a város közösségének alapvető jogként biztosították a szabad kereskedést, de „a polgári kötelékbe felvételt nem nyert lakosoknak" is, amennyiben évi 10 ezüst forint befizetésével kiváltották kereskedelmi engedélyüket. A század folyamán egyre többen szerettek volna kereskedelmi jogosultsághoz jutni, de nem kevesen voltak azok sem, akik igyekeztek a rendszert kijátszani, és a fizetést megkerülendő, saját otthonukban üzemeltettek zugkereskedést. A század közepére már igen szabályozottan működött a piac, ahol a kereskedőkkel meghatározott időre bérleti megállapodást kötött a város által kijelölt – természetesen legtöbb bevételt ígérő – bérbeadó, aki helypénzt szedett az árusoktól, nem egyszer tisztességtelen módon. A városi piac egészen 1952-ig működött a téren, akkor a központtól távolabb költöztették, a kockaköveket felszedve pedig a térség közepén zöld szigetet hoztak létre.

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
31/33
A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Piac tér idővel körbeépült, igaz, eleinte szigorúan követve a 18. századi térképeken jól nyomon követkető egységes telek- és házkiosztást, amely az utcafronton egy meghatározott szélességű épületet jelölt ki négy ablakkal, kapuval, hátrafelé pedig hosszan elnyúló kerttel. Ezek a házak még szinte kizárólag földszintesek voltak és az utcafronton zártsoros beépítést rajzoltak ki, de a 19. századra már itt laktak a város prominens polgárai. Itt működött a városháza is, amely már az 1830-as években kicsinek és sokak szerint funkciójához méltatlannak bizonyult, ezért 1837-ben új épületbe költözött a város vezetése.

A Piac térrel szoros egységet alkotott a kelet felé tölcsérszerűen, fokozatosan elkeskenyedő Gyöngyös (későbbi nevén Erzsébet királyné, ma Szent Márton) utca. A tér legtöbb háza lakóház volt, amelyek „egyfajta reprezentációs funkciót is betöltöttek, és a mindenkori kordivatnak megfelelően a tulajdonosok anyagi erejéről és társadalmi státuszáról is tanúskodtak." A dualizmus koráig a városban szinte alig találni kétemeletes házat, a Piac téren is csak egy állt, az épületek többsége egyemeletes, majd a Gyöngyös utca felé haladva inkább már csak földszintes volt.

A téren – akárcsak a városban – az 1867-es kiegyezés hozott lényeges változást, ekkor indult meg a látványos polgárosodás. Szinte egycsapásra megváltoztak a léptékek és a magasságok, a korábbinál lényegesen nagyobb alapterületű házak és paloták épültek, a földszintes házak fokozatosan eltűntek, megjelentek a két-, majd a századfordulóra az első háromemeletes házak is. „Az emeletes lakóházak építésekor az 1870-es évek elejéig általános tendencia volt, hogy a tulajdonosok a már meglevő, gyakran barokk eredetű földszintes házaikra húzattak emeletet. 1873 után azonban már csak teljesen új szerkezetű házak épültek, amelyeknél a korábbi épületeket lebontották, és azokból legfeljebb egy-két falszakaszt, vagy a felszín alatti alapfalakat tartották meg. E bontásoknak nem csak földszintes, de néha emeletes barokk lakóházak is áldozatul estek." – foglalja össze Melega Miklós.

Az 1923-as városrendezési terv. Forrás: Vasi Szemle
4/33
Az 1923-as városrendezési terv. Forrás: Vasi Szemle

Az ekkoriban a város szülöttjéről, az 1898-ban elhunyt író, költő, jogtudós, politikus – egy időben igazságügy-miniszter – Horváth Boldizsárról elnevezett téren már főleg a gazdagságot sugalló, eklektikus, reneszánsz, vagy barokk hatású elegáns bérpaloták álltak, amelyekben leginkább a városba betelepülő tisztviselők laktak. A bárházak mellett a gazdaság központjai is megjelentek a téren: sorra épültek a takarékpénztárak szákházai, szálloda, vendéglők. A tér építészetét leginkább neves helyi mesterek (korábban Brenner János, Kirchmayer Károly és Hötzl József, majd Rauscher Miksa) határozták meg, de nem egy esetben budapesti építészek is jegyeztek egy-egy palotát, a kritika szerint kevésbé törődve a szomszédos épületek tömegével, megjelenésével, ezáltal a homlokzatok nem rajzoltak ki egy egységes, végiggondolt arculatot.

 A hullámzó tömeg helyenként ma is szembetűnő, például a tér északnyugati sarkán, ahol a legmonumentálisabb hatást keltő 12.-es számú bérház szinte teljesen rátelepszik közvetlen szomszédjára. A Szombathelyi Takarékpénztár Részvénytársaság Mocsányi Károly és
Stadler Dezső fővárosi tervezőpáros jegyezte sarokháza három lebontott egyemeletes ház helyére épült 1913-ban, és noha Bodányi Ödön városi főmérnök a tervek benyújtásakor a tér léptékéhez képest eltúlzottnak gondolta azt, a vállalkozás mégis megkapta az engedélyt. A szecessziós jegyeket viselő homlokzatot „geometrikus, virágmotívumos, növényindás díszítőelemek és a takarékpénztári funkcióra utaló szimbólumokat – méhkast, valamint mezőgazdasági és ipari munkásokat – ábrázoló domborművek tagolják". A ház – amelynek földszintjén egy időben az Állami, majd később a Centrum Áruház várta vásárlóit – a tér keleti részéből induló tölcsérszerű feltárulkozásból ma is nagyszabásúnak hat.

Fő tér, 1953. Forrás: Fortepan
7/33
Fő tér, 1953. Forrás: Fortepan

Vele szemben áll a város első háromemeletes bérháza, amelyet Fischer Ferenc budapesti építész tervei alapján éptettek 1898-ban. Az egykori városháza és vendéglő helyére felhúzott sarokerkélyes, eklektikus épület egyfajta nagyvárosi építészeti hangulatot hozott be a Fő tér életébe. „A gyümölcsfüzérekkel és ívelt szemöldökpárkányokkal, romantikus hatású ívsorokkal és rozetta motívumokkal díszített saroktornyos épület tömegénél fogva is hangsúlyos, arculatformáló eleme a tér északnyugati szegletének." – írja róla Melega Miklós. Földszintjén üzletek, vendéglátó- és szolgáltatóhelyek működtek mindig is. Ezeket a szocializmus éveiben egybenyitották és ekkor Elegancia névvel ruházati áruházként üzemelt. A rendszerváltás után a hosszant elnyúló, egyterű üzlethelyiséget ismét részekre bontották, így jöttek létre benne a ma is működő egységek. Az épület, akárcsak a tér több része, a második világháború alatt súlyosan megsérült. A Kőszegi utcai hosszanti frontjának középső traktusát ekkor elbontották és az újraépítés helyett akkori kortárs, de az eredeti ritmust követő pótlást kapott. A térfelőli szomszédjában a Hangya Szövetkezet épített 1939-ben modernista épületet, amely a kiegyezéstől a második világháborúig tartó nagyívű és látványos megújulási korszak utolsó eleme lett. A tér arculata a háború utáni helyreállítás során is jelentősen változott, noha az ekkor létrejött vagy átépített épületek tömegében, ritmusában lényegében jól illeszkedtek a megmaradt házak világába.

A teret mindig is a mozgás, a közlekedés dominálta, a középső, eredetileg a piacot szolgáló, később parkos részt utak, villamosvágányok fogták közre. 1865-tól indultak meg a városi omnibuszok a vasútállomás és a belváros között. A Fő téri Zöldfa étterem előtt álltak meg a lóvontatású járművek, amelyek indulását a vasúti menetrendhez igazították.

Fő tér 16. az Elegancia Áruházzal, 1963. Forrás: Fortepan / Bojár Sándor
13/33
Fő tér 16. az Elegancia Áruházzal, 1963. Forrás: Fortepan / Bojár Sándor

A városban igen hamar – Budapest és Pozsony után az országban harmadikként – indult el a villamosközlekedés, 1897-ben. A Vasvármegyei Elektromos Művek Rt által kiépített és üzemeltetett villamosvonal elektromos ellátását a szintén akkor és a vállalat által megépített ikervári vízierőmű – az ország első, máig működő ilyen jellegű létesítménye – biztosította, a gőzgépekkel előállítotthoz képest lényegesen kedvezőbb áron. A több lépcsőben, a vasútállomástól a Kálváriáig tartó villamosvonal természetesen érintette a Fő teret is, annak északi oldalán haladt végig vágánya és szintén a téren építettek ki kitérőt is, ahol a két irányba haladó kocsik kikerülhették egymást. S noha a villamosvonal mindig nagy kihasználtsággal működött, 1974-ben mégis leállították és a vágányokat felszedték. Az 1950-es években indult meg a városban a menetrendszerű autóbusz-közlekedés, eleinte a kelet–nyugati villamosvonalra északi és déli irányból ráhordó jelleggel. A következő két évtizedben nagy lendülettel képülő autóbusz-hálózat fontos csomópontja volt az akkoriban Köztársaság térnek nevezett Fő tér, egészen az 1984-es átépítésig.

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
23/33
A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Fő téren átvonuló autóforgalom újragondolása több szabályozási tervben is felmerült, de ezek egészen az 1970-es évekig legfeljebb csak a forgalom csillapításával számoltak, utoljára – 1965-ben – egy „forgalmi négyszögnek" keresztelt rendszerrel. 1979-ben a városi tanács megbízásából a VÁTI készített olyan rendezési terveket, amelyekben a tér gyalogoszónává alakítása szerepelt. Az elkészült tervváltozatokat számos lakossági fórumon és a helyi sajtóban futó cikksorozaton keresztül vitatták meg a polgárokkal. Az átépítés végül két ütemben zajlott: „1979 őszén a tér központi részének átépítésére nyílt lehetőség. A beerdősült park legértékesebb növényanyagát megtartva burkolt térfelületek, vízmedence 16 vízsugárral és egyedi tervezésű utcabútorcsalád kerültek kialakításra, illetve alkalmazásra." Majd a környező utcák forgalmának visszahúzásával egyidőben a tér épületeinek rekonstrukciója zajlott, a hátsó udvarok egy részének megnyitásával pedig igyekeztek parkolóhelyeket biztosítani. A Szilágyi István vezette átépítési munkák eredményét 1987-ben kertészeti nívódíjjal jutalmazták. Az utcabútorok között ugyanis változatos kertészeti megoldásokat alkalmaztak: olyan virágládákat telepítettek, amelyekben könnyen cserélhető betéteket helyeztek el, ezáltal megkönnyítve az előre nevelt növények időszakos cseréjét. 2006-ban a teret ismételten felújították, ekkor új burkolatot, padokat és szökőkutat kapott.

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
27/33
A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A tér nyugati felén az 1710-1711-ben pusztító pestisjárvány elmúltával Szentháromság-oszlopot emeltek, de egy fogadalmi kápolna is épült. Az oszlopot, amelyet eredetileg négy szent – Szent István, Szent László, Szent Márton és Szent Flórián – szobra díszített, 1714-ben szentelték fel, majd egy évszázaddal később, az 1817-es tűzvészben megsérült. Ugyan a szomszédos kápolnát a várostoronnyal együtt ekkor lebontották, de az oszlop megmaradt. 1867-ben mégis arról döntöttek, hogy a régi helyére egy új oszlopot emeltetnek, amelynek készítője Lieb Ágoston, a Hudetz János özvegye által fenntartott műhely alkalmazottja volt. Az új Szentháromság-szobrot 1869-ben szentelték fel, majd az 1938-as szentévben megújították és táblákkal is kiegészítették.

A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
24/33
A szombathelyi Fő tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

1951-ben a tér parkosítására hivatkozva az oszlopot a Nagytemplom előtti térre helyezték át és itt állt egészen az ezredfordulóig, amikor is parázs vitát követve, de mégis az eredeti helyére állították vissza. A tér déli oldalán állt a szombathelyi gettó 1944. május elejétől június végéig. Az itt összezsúfolt zsidó polgárokat május végén kezdték átszállítani az egykori Mayer Gépgyár elhagyatott telepére, ahonnan elindult a bevagonírozás a koncentrációs- és haláltáborok felé.  A gettó és a holokauszt emlékét őrzi Veres Gábor 2014-ben elhelyezett munkája, a Gettó kapu, amely egy „bezárt, lelakatolt deszkakapu. Egy kislány szögre akasztott és örökre itt hagyott télikabátja."

Gettó kapu, Holokauszt-emlékmű. A szerző felvétele.
18/33
Gettó kapu, Holokauszt-emlékmű. A szerző felvétele.

A keleti csücsökben 2006-ban avatták fel ifj. Blaskó János alkotását, a sokakat megosztó Faunok szökőkútját és annak mozgalmas szoborcsoportját. További üde színfolt, az innen pár lépésre, a Fő tér 41.-es számú falából szabályosan kibújó férfialakot mintázó szobor. A szintén Veres Gábor jegyezte mű James Joyce-ot, a dublini születésű írót idézi meg, akinek világhírű főműve, az Ulysses fiktív főszereplője, Leopold Bloom a regény szerint a Dublinba kivándorolt szombathelyi Virág Rudolf egyetlen gyermeke volt. A 18. század közepén a valódi Blum családnak otthont nyújtó Fő téri ház 1994 óta az Ulysses rajongók minden év június 14-én megtartott Bloomsday eseményének szombathelyi kiindulópontja.

Bán Dávid

 

Források:
Magyar Építőipar, 1988 (37. évfolyam, 1-2. szám)
Magyarország vármegyéi és városai (Magyarország monografiája) – a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közmüvelődési és közgazdasági állapotának enciklopédiája
Melega Miklós: A szombathelyi Fő téri házak építéstörténete a dualizmus korában Előadások Vas megye történetéről IV. - Archívum Comitatus Castriferrei 1. (Szombathely, 2004)
Vasi Szemle 1965 (17. évfolyam, 2. szám)
https://www.savariaforum.hu/rovat/almaban-csonget-egy-picit-szombathely-villamos-77-ev

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.