| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Nyilatkozatban ítélik el Tarlós kamutanulmányát a Római-parti gátról

1/1

lead

Hirdetés
?>
lead
1/1

lead

Nyilatkozatban ítélik el Tarlós kamutanulmányát a Római-parti gátról
Közélet, hírek

Nyilatkozatban ítélik el Tarlós kamutanulmányát a Római-parti gátról

2017.03.28. 08:10

A Római-part értékeinek megőrzése és 55 ezer ember biztonságos árvízvédelme érdekében adtak ki közös nyilatkozatot szakértők és a Római-partért aggódó civilek. A Fővárosi Közgyűlés április elején dönt a csillaghegyi öblözet árvízvédelmének évtizedek óta húzódó megoldásáról. A döntés tétje, hogy a védelmet a Főváros törekvései szerint a római-parti mobilfal, vagy a civilek által preferált, a Nánási út - Királyok útján építendő gát szolgálja-e a jövőben. 

A Főváros a döntést legitimáló összehasonlító tanulmányt rendelt a BME Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszékétől, amit pár napja honlapján is közzétett. A 22 oldalas tanulmány geotechnikai szakértő szerzőpárosa megállapítja, hogy az árvízi védekezés mindkét nyomvonalon megvalósítható. Majd szakmáján túlmutató, társadalmi, környezetvédelmi, urbanisztikai, városfejlesztési kérdések szubjektív gyors-elemzését követően a parti védvonal építése mellett teszi le a voksát. Mindezt a háttéranyagok közzététele nélkül, adatokat többnyire mellőzve, illetve azokat tévesen feltüntetve.

A Nyilatkozat aláírói szerint a BME által jegyzett egysíkú, szakmaiatlan tanulmány alapján nem hozható felelősségteljes döntés. A Nyilatkozat itt olvasható:

Nyilatkozat a Csillgahegyi-öblözet biztonságos árvízvédelméről és a Római-part értékeinek megőrzéséről

A Fővárosi Közgyűlés ismét dönteni készül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelméről, a védekezés módjáról és nyomvonaláról. Döntésükkel és szavazatukkal 55.000 ember élet- és vagyonbiztonságát, továbbá a Római-part, Budapest egyik utolsó természetes partszakaszának jövőbeli sorsát határozzák meg.

Jelen nyilatkozatunkkal civil csoportok, szakértők és a Római-part természetes jellegének megőrzéséért indított petíció több mint 10.000 aláírója nevében azt szeretnénk elérni, hogy teljes körű, objektív döntés-előkészítés nélkül ne döntsön a Fővárosi Közgyűlés a Római-part jövőjéről és a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelméről.

Társadalmi egyeztetésnek nem minősíthető a 2017. március 6-án rendezett illegitim lakossági fórum, mivel azt nem a jogszabályok által előírt módon hirdették meg. A tájékoztató jellegű rendezvényen az előadó szakemberek hangsúlyozták, hogy a Nánási út – Királyok útján és a parti nyomvonalon egyaránt megvalósítható az árvízi védekezés. Egyúttal Dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes úr megígérte a parti- és felső alternatívára készült tervek és dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. Ez a mai napig nem történt meg. 2017. március 13-án közzétették a BME Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszéke által készített dokumentumot ,,Budapest, III. Csillaghegyi-öblözet Nánási út – Királyok útja változat döntés-előkészítő tanulmány" címmel. Ez a tanulmány nem tartalmaz műszaki munkarészeket, nyomvonaltervet és keresztszelvényeket, referenciavizsgálatokat, pontos információkat megállapításainak alátámasztására, viszont annál több benne a szubjektív és manipulatív vélemény. Objektivitása megkérdőjelezhető, mivel a különböző társadalmi, ökológiai, urbanisztikai, tájépítészeti szempontok értékelésére a tanulmány készítői nem jogosultak, illetve jogosultságukat nem dokumentálták, továbbá, ha voltak is külső szakértők, azok nincsenek feltüntetve. A dokumentumot nem tartjuk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hírnevéhez és szakmai tekintélyéhez méltónak, mivel alapvető formai követelményeknek sem felel meg. Összességében a tanulmány nem teljesíti nyomvonal összehasonlító funkcióját, nem más, mint a parti gát prekoncepciójának "igazolása".

A védekezési nyomvonal partra való áthelyezése komoly kockázattal járna az öblözet lakóira nézve és nem csak fák pusztulnának el, hanem egy egyedülálló természeti táj semmisülne meg végérvényesen.

Hét év után változatlanul megoldatlan a térség árvízvédelme és településrendezése, nincsenek tervek a Római-part jövőjét illetően. A városrész sorsáért aggódó civilek és szakemberek most ezzel a nyilatkozattal hívják fel a döntéshozók figyelmét a kialakult helyzetre. Továbbra is hiányoljuk a döntés előtti egyeztetést, átlátható és kontrollálható tervezési folyamatot követelünk (2001. évi LXXXI törvény 6. cikk 2. 3. 4 bekezdés)!

A korábbi szakmai véleményezések tárgya (MTA, Vízügy, BME-2013) nem a parti fővédvonal megvalósítása volt, ezért a jelenlegi koncepcióra nem adaptálhatók. Ugyanakkor felhívták a figyelmet a településrendezési terv hiányára, a biodiverzitás elvesztésének kockázatára, és a Víz Keretirányelv előírásainak betartására. Nem vitatjuk a BME tanulmány készítőinek geotechnikai jártasságát, de azt megkérdőjelezzük, hogy a „szakvélemény" készítőinek van-e kompetenciája teljes körű döntéselőkészítő dokumentum készítéséhez. A BME által jegyzett és közzétett egysíkú tanulmány alapján nem hozható felelősségteljes határozat. Optimális döntés csak átfogó szemlélettel, a szaktervezők és a környezeti hatásvizsgálat szakértői által megvalósíthatónak minősített beruházásról hozható. Amennyiben ez nem történik meg, visszafordíthatatlan folyamatok indulnak be, mind a kockázatos árvízbiztonság, mind a környezetpusztítás tekintetében.

Nyilatkozatunk a 2017. március 16-ai lakossági és szakmai konzultáció jegyzőkönyve alapján készült.

Budapest, 2017. március 22.

Bardóczi Sándor – okl. Tájépítész mérnök, vezető tervező, c. egyetemi docens

Dr. Csemez Attila – Tájépítészmérnök, ny. egyetemi tanár

Beleznay Éva – Várostervező építész

Ébert Ágoston – okl. Építészmérnök

Gadó György – Erdőmérnök

Lányi András – Író, filozófus

Dr. Tosics Iván – Szociológus, városkutató

Tóth Andrásné – Környezetvédelmi szakértő

Osskó Judit – Építész, televíziós szerkesztő

Polyák Levente – Urbanista

 

forrás: FÁK a Rómain

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.