/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Épületek/Lakóépület

Napsugarak újragondolva – családi ház Szegeden

1/27

Forrás: Álmos Gergely

?>
Forrás: Álmos Gergely
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Forrás: Álmos Gergely
?>
Fotó: Danyi Balázs
?>
Forrás: Álmos Gergely
?>
Forrás: Álmos Gergely
?>
Forrás: Álmos Gergely
?>
Forrás: Álmos Gergely
?>
Forrás: Álmos Gergely
1/27

Forrás: Álmos Gergely

Napsugarak újragondolva – családi ház Szegeden
Épületek/Lakóépület

Napsugarak újragondolva – családi ház Szegeden

2021.07.06. 08:09
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Szeged

Építészek, alkotók:
Álmos Gergely, Théque Atelier

Vélemények:
3

Szegedi családi ház

URL:
Théque Atelier

Tervezés éve:
2018

Építés éve:
2019

Bruttó szintterület:
181 m2

Stáblista

Vezető tervező: Álmos Gergely

Belsőépítészet: Bubla Ágnes (SAUNNA kollektív)

Statika: Szőnyi László (GEON Építészstúdió)

Épületgépészet: Lehoczki Béla

Épületvillamosság: Fehér Tibor

Dosszié:

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

A több év után Izlandról hazaköltöző orvos házaspár azt az egyszerűséget, harmóniát és természetközeliséget kereste új otthonában, amely az izlandi épített környezet légkörét is jellemzi. Ennek az egyedülálló hangulatnak az alapját Szegeden találták meg, ahol később Álmos Gergely tervei alapján az alsóvárosi napsugaras házak szellemiségét megidézve épülhetett fel a jelenlegi utcaképre reflektáló "világító fehér" házuk.

Szinte csak tegnap volt, mikor Szeged egyik legrégebbi városrészét, Alsóvárost jártuk be évekkel ezelőtt hosszasan az orvos házaspárral, akik frissen költöztek haza hosszabb idő után Izlandról, hogy végleg letelepedjenek. Még most is magam előtt látom, ahogy A. és M. körbe vezetve minket a környező utcákon kitörő lelkesedéssel mesélik, mennyire gondolatformáló volt az izlandi légkör, és milyen nagy hatással volt rájuk a természetközeliség és a letisztult épített környezet harmóniája. Számukra a környékre jellemző szegedi napsugaras házak egyszerű, népi építészetből merítő szellemisége állt ehhez az élményhez legközelebb, és eldöntötték Alsóvárosban fogják megtalálni otthonukat.

Fotó: Danyi Balázs
22/27
Fotó: Danyi Balázs

Az alsóvárosi napsugaras házak jellegzetes, az utcára merőlegesen álló, fadeszka díszítésű, oromfalas, tornácos épületek. Népi építészeti minimál egy kis barokkal. Ugyanis a legkarakteresebb motívumuk az oromfal padlásszellőző nyílása, a barokk egyházi ábrázolásból vett „istenszöm", egy sugaras mintázatú asztalos-munka, mely Szent Háromság jelképként védelmezi lakóit a természeti csapásoktól. Nem véletlen, hiszen Alsóváros az 1879-es komoly pusztításokat végző árvíz után teljesen újjáépült. Lechner Lajos mérnök minta-terveinek megfelelően megépültek Szeged napsugaras házai. A leírások szerint a jellegzetes motívum a bácskai ácsok keze nyomán innen terjedt el a Vajdaságban és Erdélyben.

Az „istenszöm" habár a további árvizek ellen használt, de a városvezetés későbbi víziója ellen már nem védhetett. Mára a városrészre jellemző oromfalas ritmusú utcaképből nem sok maradt. A megújuló városszerkezeti koncepció egy zártsorú, többszintes, kisvárosi településszerkezetet írt elő, melynek több évtizedes eredményeként egy nagyon eltérő minőségű, és arányú, merevebb ritmusú utcakép jött létre. A napsugaras motívumok átvitt értelemben, teljesen más arányban, sokszor didaktikusan jelennek meg a kapuzatokon, homlokzatokon.

Fotó: Danyi Balázs
3/27
Fotó: Danyi Balázs

Adott volt a feladat: mivel a jogszabályok kötöttségét még egy cunami sem mosná el, a jelenlegi szövetbe kell átemelni a letisztult, napsugaras szellemiség eszenciáját. Így a legfontosabb cél az arányrendszer és az emberi lépték visszahozása volt, mindezt mai kortárs építészeti nyelven, az újonnan kialakuló városképtől nem totálisan elidegenedve.

A koncepció alapja az utcafronti bevilágító „napfény" átrium, mely visszahozza az oromfalakat, és szervezi az egész épületet funkcionálisan, arányrendszerben. Az épület utca felé zárt, csak az „istenszöm"-szerű ablak enged kis betekintést az tetőtéri stúdiószobába. Belépve az udvarra, az épület kitárulkozik. A házat funkcionálisan teljes egészében szervezi az átrium udvar. Világosan elkülönülnek az intimebb, alvó területek a közösségi terektől és a kiszolgáló funkcióktól. A hátsó déli udvar felől egy végig futó tornác véd a dél-alföldi meleg nyarak ellen. Az északi átrium udvar és a déli tornác kettőssége szezonálisan felváltva szolgálja a kint és bent szoros kapcsolatát egész évben, biztosítva az évszaknak megfelelő használhatóságát.

Fotó: Danyi Balázs
13/27
Fotó: Danyi Balázs

Az épület teljes fehérségével és letisztult tömegével egy megnyugvó pont a tekintetnek az utca forma és színkavalkádjában. Ez a „világító fehérség" egy tudatos építészeti reakció és párbeszéd a jelen utcaképre. Anyaghasználatában a letűnt napsugaras korszak természetes anyagainak átértelmezett használata volt szem előtt: természetes, natúr kerámia tető, egyszerű vakolat, deszkaburkolat és fa ablakok. A vakolt és faburkolatos felületek homlokzati váltása idézi vissza a régi utcaképet domináló anyaghasználatot.  Az átrium téglakerítése mementóként épült újra a régen itt állt ház falmaradványaiból.

Fotó: Danyi Balázs
7/27
Fotó: Danyi Balázs

Az utcákban sétálva és a Nyíl utcába befordulva a ház fokozatosan feltárulkozó fehér egyszerűsége az anyaghasználati ritmusképletekkel kerül izgalmas párbeszédbe az elhaladónak. Szó szerint, hiszen A. és M. többször került párbeszédbe a környék lakóival, akik a letisztultsággal szemben vagy nagyon lelkesen, vagy teljesen értetlenül állnak. Ezekkel a párbeszédekkel hozzák közelebb azt az építészeti nyelvezetet és arányrendszert, ami most elsőre furcsa, de valamikor alapvetés volt a környéken.

 

Álmos Gergely

Szerk.: Sulyok Georgina

Vélemények (3)
gi
2021.07.07.
20:20

Betonlapokból kert sose lesz...

kezdoepitesz
2021.07.06.
12:19

Sajnálom! A 10/27-es képről nekem a "kivégzőhely a hátsó udvarban" asszociáció ugrott be: sose lenne kedvem ide kiülni. Izland nem ennyire steril, ez itt túl lett tolva. Alaprajzilag legalább rendben van.

Bujdosó Győző
2021.07.06.
16:19

@kezdoepitesz: A téglalap alakú burkolati mezők lesarkított részei, azt hiszem, ültetési pontok, és ez látszik is az alaprajz fa-jelölésén! Egy friss családi háznál kész kertet elvárni talán nem szükséges.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk