Épülettervek/Középület

MOME Campus - a CAN Architects terve

1/25

helyszínrajz

?>
helyszínrajz
?>
axonometria
?>
alaprajz 1.
?>
alaprajz 2.
?>
alaprajz 3.
?>
alaprajz 4.
?>
alaprajz 5.
?>
alaprajz 6.
?>
homlokzat
?>
homlokzat
?>
homlokzat
?>
metszet
?>
metszet
?>
metszet
?>
metszet
?>
metszet
?>
látványterv - madártávlati kép
?>
látványterv - bejárat
?>
látványterv - homlokzat
?>
látványterv - aula
?>
látványterv - aula
?>
látványterv - kiállítás
?>
látványterv - műterem
?>
látványterv - tetőtér
?>
látványterv - hátsó udvar
1/25

helyszínrajz

MOME Campus - a CAN Architects terve
Épülettervek/Középület

MOME Campus - a CAN Architects terve

2016.04.25. 08:51

Projektinfó

MOME campus tervpályázat

URL:
CAN Architects

Stáblista

Építész: CAN Architects - Cseh András, Élő József, Nagy András, Németh Dávid, Román László, Tátrai Ádám

Letölthető dokumentumok:

A CAN Architects csapata által, a MOME Campus Kreatív Innovációs Tudáspark fejlesztésére készített épület lényegében hordozza a dolog-eszköz-műalkotás hármasságát. Dolog, mert keretet ad az egyetemi életnek; eszköz, mert változhat, folyamatokat segíthet; és műalkotás, mert a MOME mint brand része, egy vizuális mű. 

MOME campus - pályázati terv

Így az eszköz félig dolog, mert a dologiság határozza meg, és mégis több annál; félig műalkotás, és ugyanakkor kevesebb ennél, mert nélkülözi a műalkotás önmagának elégséges voltát. Így az eszköz sajátos köztes helyet foglal el a dolog és a mű között, feltéve, hogy megengedett az efféle méricskélő besorolás."

Martin Heidegger: A műalkotás eredete




Dologszerűségében a ház a mindennapi kreatív kísérletező alkotófolyamatok háttere. Megszokott ismerős környezet, ami annyiról szól csak, hogy lerekesszen és kijelöljön egy teret, keretet adjon az egyetemi élet szellemi és fizikai eseményeinek. Változik a használókkal, mint a ruha - van, ahol könnyen, szinte percről percre, van, ahol kicsit ritkábban, néhol csak megfontolt döntések alapján.

helyszínrajz
1/25
helyszínrajz





Eszközként a MOMÉ-sok svájci bicskája. Elkészítettségében azt a magatartásformát tartottuk szem előtt, hogy magában hordozza a változás lehetőségét - segítse az aktuális innovatív folyamatokat, legyen szó oktatásról, kutatásról, kísérletezésről vagy közösségi eseményekről. Egy - a régi épület generálta - 17 méteres belakható fesztáv, amibe lehet pakolni, lógatni, leválasztani, kibontani. Egy közlekedőrendszer, ami idegpályaszerűen körbehálózza a sokszínű funkcionális és téri struktúrát és ami befogadja az itt készülő dolgok/eszközök/műalkotások folyamatosan változó állandó kiállítását. Egy védőburok, ami méltóságában megőrizve újraírja a régi házat és alkalmassá teszi a korszerűségre; okosan, a kézműves tervezői hagyományok mai lenyomataként. Ezen belül a tudományos és alkotói szabadságra bízza a további használatot. Formaiságában is hordozza a hagyományos oktatási feladatokhoz szükséges bevált térbeli kereteket, ugyanakkor ezzel párhuzamosan elősegíti a jövőorientált gondolkodásmód innovációs törekvéseihez szükséges szabad belakhatóságot - hiszen teljesen valószerű, hogy a következő évtizedekben új térbeliségre lesz majd szükség a tanuláshoz és kutatáshoz. Olyan eszköz, ami tökéletesen passzol a benne alkotó kezébe.

metszet
14/25
metszet





Műalkotásként is szükség van rá, hiszen a folyamatos jelen holnapi állomása és ehhez hozzátartozik a brand, az arculat, az identitás. Ahogy az “A" épület teszi a mai napig, formát ad a szabad művelődésnek és teszi mindezt a szellemi függetlenség, a kreatív individuumként működő közösség önérzetességével. A művészet, a kultúra és a tudás fókuszpontjaként való működéshez ennek megfelelő ikonikus vizuális és térbeli műalkotás szükséges.

látványterv - aula
20/25
látványterv - aula





Can Architects


A tervezési szempontrendszer, a térbeli és épületszerkezeti struktúra és anyaghasználat részletesebb ismertetése itt érhető el




Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk