| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Molnár Péter díj 2012

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Molnár Péter díj 2012
Közélet, hírek

Molnár Péter díj 2012

2012.10.25. 08:11

Cikkinfó

Szerzők:
Mónus János

Térkép:
Zsolnay Kulturális Negyed

Földrajzi hely:
Magyarország

Építészek, alkotók:
Pintér Tamás János, Herczeg László, Baranyi-Csaba Kata

Vélemények:
1

Az idei Molnár Péter-díjat a Zsolnay Negyed felelős tervezői: Baranyi-Csaba Kata, Herczeg László és Pintér Tamás János kapták. Az alábbiakban Mónus János laudációját tesszük közzé.

A Molnár Péter díj a „kamarazenészek" díja.
Fennállása óta a díjazások ösztönösen kerülték az egylélegzetű, nagy, összefüggő műfolyam-alkotók elismerését. A nagyprojektek világa nem érzelmes műfaj, a „meg kell csinálni" sokkal nagyobb kényszerítő erő, mint a „hogyan". A nagyprojektek egyetlen igazi értéke a „tett",hogy elkészültek. Hiányzik belőlük az idő, a térbeli helyzetek sokfélesége. Hirtelen dermedt kristályosodások, rendszerint meglévő településszövetben, felbontva annak lényegét.

Idén a Molnár Péter díj látszólag letér eddigi útjáról, nagyszabású fejlesztés tervezőit tünteti ki, a 2008-ban lezajlott tervpályázat nyomán idén elkészült pécsi Zsolnay Negyed felelős tervezőit: Baranyi-Csaba Katát, Herczeg Lászlót és Pintér Tamás Jánost.

Méltató leírásban nem szeretnék versenyre kelni Kalmár Lászlónak az Építészfórumban megjelent kiváló írásával, inkább idéznék innen-onnan.

-Horváth András:"a valamikori zsűri munkájából pontosan emlékszem arra a pillanatra, amikor a már majdnem félretett pályaművet a kollégákkal ismét elővettük.
A nagy látványosságokat felvonultató tervek között egy ideig megbújt ez a halkszavú, szinte mindent megtartó és keveset hozzátevő koncepció".

-„Fenyvesi:" a Zsolnay egy nőtt város, Magyarország XIX. századi ipari építészetének keleteurópai bájával, meg mindazzal, amit rákentek, ragasztottak, építettek, bontottak a további másfélszázad évei.
Önmagában az egész, nem is értem, hogy menekülhetett meg a szokásos hipokrita hasznosító agyrémektől és kapott értelmes, minden ízében ráillő funkciókat".

-Kalmár László: „az európai és angolszász kultúrkör túlságosan is a végeredményre koncentrál, a keleti világ sokkal inkább figyeli a folyamatokat. A Zsolnay kulturális negyed vizsgálatakor inkább az utóbbit érzem fontosnak".

vagy: „szeretném tudatosítani azt a körülményt, hogy a Zsolnay úgy viselkedik, úgy működik, úgy fejlődött és fejlődik, mint egy város (város a városban), nem úgy, mint egy épület. A részek jellemzően nem egységesen, sokkal inkább a saját törvényszerűségeik szerint működnek. A sokféleség erény (majdnem evidencia), a túlzott homogenizálás utáni vágy veszélyes, még értő kezekben is könnyen falanszterhez vezet. Ez alapvetően más hozzáállást, más módszert kíván az építésztől. A tervezők ezt előre látták. Úgy gondolkodtak, jobb, ha több csapat (végülis 14 építész team) dolgozik párhuzamosan a munkán"

-Arnóth Lajos:"városrész-gyógyítás volt ez, semmiféle nosztalgiázás, nem borítottak az épületekre valamiféle fátylat, elrejtést. Végezték a munkájukat racionális, szerető megfontolással. Mindezt a számtalan kisebb egység tervezői, a megbízók, sőt még a kivitelezők is megértették, elfogadták őket és így dolgoztak.
Nem sztár munka és feladat volt ez, nem divatmunka, de elévülhetetlen mindennap, nemes maradandóság, architektus magatartás".

Tehát a Molnár Péter díj valójában mégsem tért el eddigi irányától, továbbra is a „kamarazenészek" díja.
A díjazottak viszont amit tettek, az összességében mégsem halkszavú egymásnak zenélés, hanem igazi ideológiai és gyakorlati progresszió vízfejűvé dagadó világunkban, egyetlen normális esélyünk (a „felbontásé" a „nagyítás"- többszörözés helyett), igazi civil tett!

Mónus János

Vélemények (1)
kinke
2012.10.25.
12:42

Megérdemelt helyre került... Jó összhang a nagy és kicsi, a régi és az új között ez a "tér". Találkozik a kultúra a mai modern környezettel, ha a kulináris élvezetek vezérelnek, egy igen-igen figyelmes vendéglátásban lehet része a látogatónak, ha egyetemi hangulatra vágyik, mindent megtalál itt és megérez a környezetből... Ha az igényes "zsolnay" kell, akkor világraszóló gyűjtemények és csodák várják a látogatót, ha akar, akkor beül egy égetőkemence mélyére - kicsit kifőni magából a napi rohanás zaját: ott ugyanis olyan csönd van, hogy vágni lehet... Csodás Zsolnay gyűjtemény, hozzáértő vezetéssel társulva fogadja a művészet, a porcelánművészet iránt érdeklődő látogatót, de a koncertekre is alkalmas nagy tér miatt sem kell a távolba nézni. A múlt apró részletei is megőrzésre kerültek, bemutatva egy valóban polihisztor kíváncsi elme maradandó alkotásait. Élhető tér, élhető élet van itt - nem csodálom, hogy a diákokkal teli van a negyed, és ahogy az élet lassan belakja a különböző boltokat, kis helyeket, lesz egyre inkább színes pontja, KÖZpontja a városnak. Ide visszatérni érdemes, nem meglátogatni....

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.