/ MÉD közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Technológia

Miért szigetel a magyar?

1/1

Hőkamerás felvétel.

?>
Hőkamerás felvétel.
1/1

Hőkamerás felvétel.

Miért szigetel a magyar?
Technológia

Miért szigetel a magyar?

2019.04.09. 11:57

Cikkinfó

Cég, szervezet:
Knauf Insulation

Tízből hét családiház-tulajdonos tervezi, hogy szigeteli ingatlanát. Közülük négyen akkor vágnak bele a modernizációba, ha lesz rá elérhető támogatás, további hárman viszont e nélkül is mindenképpen leszigetelik az otthonaikat. Minden második tulajdonos panaszkodik arra, hogy családi háza nagyon sok hőt veszít a falakon, ezért a szigetelést tervezők döntő hányada komfortosabb és melegebb belső teret, továbbá a fűtési kiadásai csökkenését várja a hőszigeteléstől – derült ki a Knauf Insulation felméréséből.

A Knauf Insulation márciusban készített felmérést a családiház-tulajdonosok energiahatékonysági szokásairól és szigetelési hajlandóságáról. A nem reprezentatív, online felmérésben több mint 2.000 ingatlantulajdonos, köztük 928 családi házzal rendelkező vett részt.

A nyílászárókon és a falakon szökik a meleg 

A szigetelőanyag-gyártó felmérésében megkérdezettek 62 százaléka gázzal, egyedi fűtéssel, 15 százaléka fával vagy szénnel, 10 százaléka vegyes tüzeléssel, további 10 százaléka pedig házközponti fűtéssel teszi meleggé családi házát, amelyre 30 százalékuk jellemzően havonta 25-30 ezer forintot, 18 százalékuk pedig havi 35-40 ezer forintot költ ahhoz, hogy otthonában 20-22°C-os legyen az átlaghőmérséklet.

 „Az alacsony energiaárak ellenére is magas fűtési költségek az épületek rossz energiahatékonysági állapotát jelzik. Ezt támasztja az is alá, hogy a felmérésben megkérdezett családiház-tulajdonosok 61 százaléka mondta azt, hogy ingatlanából leginkább a nyílászárókon, 52 százalékuk gondolja úgy, hogy a falakon, 25 százalékuk szerint a mennyezeten, további 14 százalékuk tapasztalata alapján pedig a padlón át távozik a legtöbb meleg" – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „A megfelelően kivitelezett hőszigeteléssel és gépészeti korszerűsítéssel mind a hőveszteség, mind pedig fűtési költségeink akár 50-70 zázalékkal csökkenthetők, de a még nem szigetelt mintegy 2 millió családi ház leszigeteléséhez hatékony állami ösztönzők szükségesek" – tette hozzá.

Jól járt, aki már szigetelt

A felmérésben megkérdezett családiház-tulajdonosok 55 százaléka már szigetelte ingatlanát. Házaik 85%-án a homlokzatot, 60 százalékán a tetőteret, további 24 százalékán pedig a padlót is hőszigetelték. Az ingatlanokat 10-ből 6 esetben polisztirollal, további 2-2 esetben pedig kőzetgyapottal, illetve üveggyapottal szigetelték. 

A hőszigetelés minden esetben megtakarítást eredményezett. A Knauf Insulation felmérésében résztvevő ingatlantulajdonosok 40 százalékának fűtési költségei 20-30 százalékkal, 32 százalékának kiadásai mintegy 20 százalékkal, 18 százalékának rezsiköltsége pedig 30-40 százalékkal csökkentek, további 5 százalékuk pedig 40-50 százalékos megtakarításról számolt be.

A szigeteléssel elérhető megtakarítás mellett, a családiház-tulajdonosok 78 százaléka azt tarja az elvégzett szigetelés legfontosabb előnyének, hogy komfortosabb, melegebb lett az otthona. A megkérdezettek további 32%-a azt tekinti pozitívumnak, hogy a szigetelés növelte a háza értékét, további 27 százaléka azt, hogy a korszerűsítéssel is védi a környezetet és a Föld klímáját, 22 százalékuk pedig, hogy a munka végeztével szebb lett a háza külseje.

A támogatások ösztönzik leginkább a lakossági energiahatékonyságot

A szigetelés kedvező energiahatékonysági, környezetvédelmi és esztétikai tulajdonságai ellenére nem minden családiház-tulajdonos tervezi korszerűsíteni otthonát. 10-ből 3 tulajdonos egyáltalán nem tervezi leszigetelni otthonát, mert azt állami ösztönzők nélkül nagyon drágának, illetve „macerásnak" tartja.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk