| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Mi sodortuk veszélybe? Díszes kandallójától is megfoszthatták Velence műemlékét

1/4

Fotó forrása: A Kastélykedvelők Facebook csoport, Feltöltő: Strakovits Tamás

Fotó forrása: A Kastélykedvelők Facebook csoport, Feltöltő: Gabicafotó

Fotó forrása: A Kastélykedvelők Facebook csoport, Feltöltő: Strakovits Tamás

Kép forrása: velenceblog.com, A Gschwindt kastély: “A” kiállítás képei című cikk illusztrációja

?>
Fotó forrása: A Kastélykedvelők Facebook csoport, Feltöltő: Strakovits Tamás
?>
Fotó forrása: A Kastélykedvelők Facebook csoport, Feltöltő: Gabicafotó
?>
Fotó forrása: A Kastélykedvelők Facebook csoport, Feltöltő: Strakovits Tamás
?>
Kép forrása: velenceblog.com, A Gschwindt kastély: “A” kiállítás képei című cikk illusztrációja
1/4

Fotó forrása: A Kastélykedvelők Facebook csoport, Feltöltő: Strakovits Tamás

Fotó forrása: A Kastélykedvelők Facebook csoport, Feltöltő: Gabicafotó

Fotó forrása: A Kastélykedvelők Facebook csoport, Feltöltő: Strakovits Tamás

Kép forrása: velenceblog.com, A Gschwindt kastély: “A” kiállítás képei című cikk illusztrációja

Mi sodortuk veszélybe? Díszes kandallójától is megfoszthatták Velence műemlékét
Közélet, hírek

Mi sodortuk veszélybe? Díszes kandallójától is megfoszthatták Velence műemlékét

2020.11.09. 10:11

Tartogathat-e veszélyt az a gyakorlat, amely a pusztuló örökségeinkre kívánja felhívni a széles közönség figyelmét? A jelek szerint igen: Velence Hauszmann–Gschwindt-kastélyát nemrég megfoszthatták díszes kandallódíszeitől, ennek oka pedig a feltételezések szerint éppen az volt, hogy a kastély megmaradt míves részleteiről egyre több fotó keringett a világhálón. 

Szinte már a műemléki kataszterkészítés egyik sajátos fajtája lett az a jelenség, amelyet a közösségi oldalak egyre specifikusabb és specifikusabb csoportjaiban látni. A tagok között szakemberek, laikusok, értő műemlékedvelők azonos lelkesedéssel igyekeznek minél több fotót, és akár légifelvételt készíteni a pusztuló örökségekről. Egyes épületek esetében olyan dokumentációs értékkel bíró fotókról van szó, amelyeket az illetékes állami szervezetek sem tudnak kapacitás híján megteremteni. A fotók sokszor olyan elhagyatott kastélyokban, kúriákban készülnek, melynek még nincs tulajdonosa, vagy ha van is, nem tudja önerőből biztosítani az ingatlan védhetőségét. A fotók sokszor magánterületen készülnek, vagy legalábbis olyan helyeken, ahol könnyű lehet bejutnia bárkinek. Így a képek sokszor tálcán kínálják fel az értékes részleteket az illetéktelen személyeknek, netán kereskedőknek, legyen szó korlátokról, faragványakról, stb. Számos csoportban éppen ezért nem kívánatos konkrétan megnevezni az architektúra nevét és helyét, de ezek a részletek aztán a kommentszekcióból előbb-utóbb úgyis kiderülnek, hacsak a képek már nem egyértelműsítették, hogy melyik objektumról van szó.

Fotó forrása: A Kastélykedvelők Facebook csoport, Feltöltő: Strakovits Tamás
3/4
Fotó forrása: A Kastélykedvelők Facebook csoport, Feltöltő: Strakovits Tamás

A problémát jól illusztrálja a tegnap napvilágot látott bejegyzés a Kastélyvédők nevezetű csoportban, ahol Velence Hauszmann–Gschwindt-kastélyát érhette minden jel szerint rablás, hacsak nem a tulajdonos szállíttatta el a szóban forgó részleteket. Az eredetileg Meszleny család által birtokolt kúriát a 20. század első negyedében Hauszmann Alajos alakította át, ráadásul saját maga szamára. Halála után a budafoki gyáriparos Gschwindt családnak adták el a kastélyt. Az épületet 1954-ben államosították, az1960-as évek óta pedig az ÉDOSZ üdülője volt. A kastély állapota napjainkra folyamatosan súlyosbodik,  jelenleg egy befektetési és ingatlanhasznosító zrt. teljeskörű tulajdonában van az épület tavaly óta, így az épület védelme elsősorban e társaság felelőssége volna.

Fotó forrása: A Kastélykedvelők Facebook csoport, Feltöltő: Gabicafotó
2/4
Fotó forrása: A Kastélykedvelők Facebook csoport, Feltöltő: Gabicafotó

A közösségi oldalak műemlékekkel foglalkozó csoportjaiban hónapok óta kedvelt téma volt a kastély, több bejegyzés is látható volt belső, még megmaradt kincseiről,  köztük a míves neobarokk-neorokokó jegyeket mutató, faborítású kandallójáról, amely bejárta a hálót. Az egyik tag újonnan dokumentálta a kastélyt, ahol az értékes részlet már nem volt látható, a bontás részleteit megítélve pedig minden bizonnyal nem szakember távolította el a faragványt. A rablás ténye mindazonáltal csupán feltételezés, amennyiben sikerül elérnünk a tulajdonost, talán ez a kérdés is tisztázódhat. 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.