Helyek/Köztér

Mi lesz veled, Nyugati tér? II. - Az aluljáró fejlesztése

1/13

Korának legkomplexebb urbanisztikai együttese: metró, vasút, aluljárók, felüljárók, új épületek, felszínalakítás. Az UVATERV fantasztikus robbantott 3D grafikája (forrás: egykor.hu)

?>
Korának legkomplexebb urbanisztikai együttese: metró, vasút, aluljárók, felüljárók, új épületek, felszínalakítás. Az UVATERV fantasztikus robbantott 3D grafikája (forrás: egykor.hu)
?>
A megvalósulási terv részlete: műtárgyak és tervezőirodák találkozása a dilatációnál (forrás: MÁV)
?>
Az épülő metróállomás (UVATERV) és a Nyugati pu. épülete a csarnok szerkezete nélkül (forrás: Fortepan, UVATERV)
?>
Az épülő aluljáró (UVATERV, FŐMTERV) és az épülő áruház/irodaház (MÁVTI) (forrás: Fortepan, Szalay Zoltán)
?>
Az aluljáróba illesztett felüljáró (forrás: Fortepan, Magyar Rendőr)
?>
Az utófeszített hídszerkezet problematikája (forrás: Fortepan, Magyar Rendőr)
?>
A kész együttes fénykorában: füstüveg arculat (forrás: Fortepan, Gábor Viktor)
?>
A végeláthatatlan aluljáró tér (forrás: BKK, Danyi Balázs)
?>
A felújított aluljáró látványtervei (forrás: BKK, FŐMTERV-PALATIUM-VÁROSTEAMPANNON)
?>
A felújított aluljáró látványtervei (forrás: BKK, FŐMTERV-PALATIUM-VÁROSTEAMPANNON)
?>
A felújított aluljáró látványtervei (forrás: BKK, FŐMTERV-PALATIUM-VÁROSTEAMPANNON)
?>
A felújított aluljáró látványtervei (forrás: BKK, FŐMTERV-PALATIUM-VÁROSTEAMPANNON)
?>
Az aluljáró komplexum – Forrás: Építészfórum, grafika: Szemző Zsófia, a felhasznált kép forrása: Fortepan
1/13

Korának legkomplexebb urbanisztikai együttese: metró, vasút, aluljárók, felüljárók, új épületek, felszínalakítás. Az UVATERV fantasztikus robbantott 3D grafikája (forrás: egykor.hu)

Mi lesz veled, Nyugati tér? II. - Az aluljáró fejlesztése
Helyek/Köztér

Mi lesz veled, Nyugati tér? II. - Az aluljáró fejlesztése

2021.07.08. 07:51

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ez év márciusában hozta meg határozatát a Nyugati téri aluljáró rendezése tárgyában. A döntés lehet az első lépése annak a folyamatnak, melynek kapcsán megújulhat Budapest e több szempontból is problematikus pontja. Ahhoz azonban, hogy megértsük a határozat jelentőségét, először tisztában kell lennünk a problémák okaival, így cikksorozatunk második részében ezeket mutatjuk be.

Első lépésként foglaljuk össze, mi is olvasható az FKT 2021. március 18-án kiadott határozatában.

1. A Tanács egyetért abban, hogy a Nyugati téri aluljáró felújítása és üzlethelyiségeinek magas szintű kereskedelmi hasznosítása a budapesti agglomeráció vasúti fejlesztésével összhangban, a MÁV és a Fővárosi Önkormányzat közös beruházásaként történjen.

2. Egyetért a téren a személyautó- és buszparkoló funkció megszűntetésével, és csak rövid időtartamú megállást szolgáló parkolók kialakításával. (pl. buszmegálló, taximegálló, drop-off vasúthoz érkező utasok számára) Egyetért biciklitárolók kialakításával, és a terület zöldítésével.

3. Egyetért azzal, hogy a beruházás megvalósítása nyílt építési pályázat keretében történjen, melyben a győztes pályázó kompenzációját az aluljáróban található üzlethelyiségek hasznosítási jogának a pályázó részére való átengedése jelentené.

4. A Tanács egyetért azzal, hogy a Főváros, a BFK és a MÁV közösen vizsgálja meg a pályázat közbeszerzési, jogi és műszaki feltételeit, majd egymással is megállapodásokat kötve folytassa le azt.

Az aluljáró komplexum – Forrás: Építészfórum, grafika: Szemző Zsófia, a felhasznált kép forrása: Fortepan
13/13
Az aluljáró komplexum – Forrás: Építészfórum, grafika: Szemző Zsófia, a felhasznált kép forrása: Fortepan

Ez eddig mind nagyon jónak és egyértelműnek tűnik, ám a helyzet valójában igen bonyolult. A Nyugati téri aluljáró ugyanis – ahogy Budapest főépítésze, Erő Zoltán fogalmazott – egy borzasztóan összetett „amőba", melynek bonyolultsága megnehezít minden, a tér megújítására irányuló folyamatot, a komplexum ugyanis nem csak használatában, de tulajdonviszonyaiban is mérhetetlenül komplikált.

Na de kezdjük az elején! Létrejöttekor, az 1970-es évek végén a Marx téri (ma Nyugati téri) együttes a város legösszetettebb rendszere volt, sőt, talán ma is az. A metró létesítésével egyidejűleg sor került a tér átrendezésére, bontásokra, építkezésekre. Eltűnt a Westend-ház és a körúti MÁV épület, felépült a SKÁLA-METRÓ. Több aluljáró készült, a metróállomás két kijárattal ért a felszínre. A tér fölött elkészült a felüljáró, sor került az Eiffel-féle állomásépület teljes műemléki felújítására és tartószerkezetének cseréjére. Mindez egyfajta építészeti egységben tartva. Ehhez olyan kooperáció és koordináció szükséges, ami egy mai projektmenedzsment szervezet becsületére is válhatna. Sajnálatos, hogy a nagy erőfeszítés jelképe kaján módon az össze nem érő hídelemek története lett - pedig lehetett volna a Kővári féle áruház és iroda épületből a tér fölött húzódó gyalogos felüljáró, az épületből kifutó füstüveg korlát.

A Nyugati téri metróállomásnak két kijárata van: a déli kijárat érkezik a Nyugati tér alá, ehhez csatlakozik egy nagyobb aluljáró, az északi pedig a Katona József utcához érkezik, ehhez egy jóval kisebb aluljáró kapcsolódik, mely a Főváros tulajdona. A kettő között van az úgynevezett „hosszú folyosó", melyben sokáig egy egészen furcsa, kaotikus üzlethasználat volt jellemző, különös bérleti és albérleti viszonyokkal, ebben a MÁV a közelmúltban tett rendet. Az aluljáróban zajló dzsungelharc felszámolását megnehezíti a terület nem egyértelmű tulajdoni jogviszonya is. A Főváros és a MÁV közösen használja az aluljárót, azonban a „telekhatárok" nem egyértelműek, ez a probléma az üzlethelyiségekre is kiterjed. Mint azt Dományi Bálinttól, a BFK urbanisztikai vezetőjétől megtudtuk, már keletkezése idején, az 1970-es évek végén is egy a MÁV és a Főváros közötti átmeneti zónában zajlott a kivitelezés, ezért vannak benne szerkezeti és gépészeti elvarratlanságok. Például előfordul, hogy a Főváros tulajdonát képező üzletek a MÁV területéről kapják az áramot, és a szerkezeti dilatációknak sem feltétlenül van köze az üzletek beosztásához. Ráadásul a rendszerváltás után, a helyzet rendezése érdekében a Főváros és a MÁV vezetői megpróbálták leképezni a felszíni telekhatárokat és tulajdonviszonyokat a földalatti szakaszra, ám ez csak még jobban összekuszálta az amúgy is bonyolult helyzetet.

Az épülő aluljáró (UVATERV, FŐMTERV) és az épülő áruház/irodaház (MÁVTI) (forrás: Fortepan, Szalay Zoltán)
4/13
Az épülő aluljáró (UVATERV, FŐMTERV) és az épülő áruház/irodaház (MÁVTI) (forrás: Fortepan, Szalay Zoltán)

Ez a komplikált szituáció az egyik oka annak, hogy leromlott az egész aluljáró-komplexum állapota, minden fél csak akkor foglalkozik a problémákkal, ha már nagyon muszáj. Az elhanyagoltság másik oka Erő Zoltán szerint pedig az áttekinthetetlen építészeti tér. Nem elég ugyanis, hogy a két aluljárót összekötő hosszú folyosó már önmagában is problematikus, még ebbe az amúgy is nehezen átlátható térbe csatlakozik be a Westend alagsora, illetve a MÁV keresztirányú aluljárója, mely kimegy a vágányokhoz. Egészen az utóbbi évekig még ezen a szakaszon is nagy volt a rendetlenség, átláthatatlanok voltak az üzletek, de a MÁV elkezdte felszámolni a káoszt. (Fontos megjegyeznünk, hogy ehhez a szakaszhoz tulajdonjogilag nincs köze a Fővárosnak.)  A déli nagy aluljáró ugyancsak zavaros tér, megnyílik a Jókai utca felé, átfolyik az egykori Skála Metró épület alagsorába. Ebben a komplikált helyzetben nem csoda, hogy kialakultak azok az alvilági viszonyok, amelyek rossz hírűvé teszik a Nyugati téri aluljárót – a drogkereskedelem, a prostitúció és a sokszor lopott áruk adás-vétele. Ez az elszlömösödés beindított egy negatív spirált, mely csak az utóbbi években, a MÁV rendrakási kísérletének eredményeként tűnik valamelyest megállíthatónak. A rendezetlenség nyilván a Westendnek sem jó, hiszen az üzletházba mind az aluljáró, mind a felette található, szintén kaotikus tér felől érkező vásárlók első benyomását erősen rontják a kaotikus viszonyok.

A kész együttes fénykorában: füstüveg arculat (forrás: Fortepan, Gábor Viktor)
7/13
A kész együttes fénykorában: füstüveg arculat (forrás: Fortepan, Gábor Viktor)

A térszint alatt drasztikus változtatásokat persze nem lehet végezni, hiszen sok olyan szerkezet van – például utak alatti födémek – melyekhez nem szabad hozzányúlni. Viszont burkolatcserével, felújított üzletportálokkal és jobb megvilágítással egészen más hangulatú lehetne az aluljáró, illetve a hosszú folyosó, mely így vonzóvá válhatna a nívós bérlők és korszerű üzletek számára. A színvonalas üzletsor kialakításának persze fontos eleme a megfelelő üzemeltetés is, ám ez ismét egy bonyolult kérdés. A takarítási és karbantartási, esetleg rendvédelmi munkák kapcsán ugyanis ismét felmerülhetnek a vegyes tulajdonviszony adta problémák. Így célszerű lenne, ha nem csak az üzletek, de az egész aluljáró üzemeltetését a pályázat nyertes vállalkozója végezné, ez azonban jogilag még komoly előkészítést igényel. Közterület bérbeadására, illetve üzemeltetésének kiszervezésére ugyanis nincsen jogi formula, az itt tevékenykedő, a vállalkozó által szervezett üzemeltetés és biztonsági felügyelet problematikájáról  nem is beszélve.

További érdekesség, hogy bár az M3-as metró vonalán elhelyezkedő aluljárók felújítására a BKK engedélyezett kiviteli tervekkel rendelkezik, a munkálatok nem kezdődtek meg a metró felújításával párhuzamosan, ami enyhén szólva sem ideális megoldás.Ezeknek a munkáknak sajnos nincs anyagi fedezete. A metró felújítása az aluljárók felújítása nélkül nem szerencsés, ez ugyanis nemcsak esztétikai problémának tekinthető, hanem az akadálymentesítés is csorbul. Tény, hogy az összes aluljáró felújítása közül a Nyugati térié lenne a legnagyobb munka.

A felújított aluljáró látványtervei (forrás: BKK, FŐMTERV-PALATIUM-VÁROSTEAMPANNON)
10/13
A felújított aluljáró látványtervei (forrás: BKK, FŐMTERV-PALATIUM-VÁROSTEAMPANNON)

Ebből a bonyolult helyzetből indul a Nyugati téri aluljáró felújítása, mely szorosan összefügg a fölötte elhelyezkedő, a pályaudvar nyugati oldalán meghúzódó tér átalakításával is. Mivel a VI. kerület Budapest parkokban és zöldfelületben legszegényebb kerülete, itt sokan egy burjánzó zöld parkot látnának legszívesebben. A terület zöldítése megoldható, ám csak bizonyos mennyiségű térburkolatos, közúti jellegű felületek megtartása mellett. Az itt elhelyezkedő buszvégállomásmegszüntetése újabb feladat.Egy buszmegállót meg kell tartani a területen, hiszen busszal csak innen lehet kiszolgálni az ország egyik legfontosabb pályaudvarát. A taxik és az utasokat kikísérő autósok számára is meg kell tartani egy rövid távú megállóhelyet, ám a hosszútávú parkolók mindenképp megszüntethetők, ezek ugyanis valójában feleslegesek. Kevés utas szeretne ugyanis a belvároson keresztülautózni, majd leparkolva vonattal tovább utazni külsőbb területekre vagy más településekre. Ez a fajta igény inkább külvárosi vasútállomásokon jelentkezik. Ha esetleg valaki mégis hosszú időn keresztül kíván parkolni a pályaudvar közelében, ezt megteheti a közeli parkolóházban, mely voltaképp a Nyugati pályaudvar parkoló igényét is maximálisan ki tudja elégíteni.

Mint láthatjuk, már az aluljáró összetett helyzete is bonyolulttá teszi az egész Nyugati tér sorsát, de mindez eltörpül azokhoz a hosszabb távú, nagyobb léptékű fejlesztésekhez képest, amelyek a városrész – és az egész főváros – jövőjére befolyással bírnak. Ezekkel a koncepciókkal következő cikkünkben foglalkozunk.

Köszönjük a cikk összeállításához szükséges információkat Erő Zoltánnak! 

Paár Eszter Szilvia, Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk