/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Helyek/Köztér

A helyét kereső Nyugati tér III. – Kényszerűség vagy vonzó agora?

1/21

A Nyugati pályaudvar a Nyugati tér felől nézve. Gyászoló tömeg várja Kossuth Lajos koporsóját 1894. március 30-án. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.04.021

?>
A Nyugati pályaudvar a Nyugati tér felől nézve. Gyászoló tömeg várja Kossuth Lajos koporsóját 1894. március 30-án. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.04.021
?>
A Nyugati (akkor Berlini) tér 1917-ben. Forrás: Fortepan / Berecz
?>
A Nyugati (Berlini) tér, a moziszakma felvonulása 1919. május 1-én. Háttérben a tér lipótvárosi házai. Forrás: Fortepan / Marics Zoltán
?>
A Nyugati (Berlini) tér 1931, jobbra Wälder Gyula pavilonja a Banán-szigeten. Fotó: Fortepan / Pesti Brúnó
?>
A Banán-sziget 1935-ben. Fotó: Fortepan / Heinzely Béla
?>
Szent István körút a Nyugati térről nézve, balra a Bihari János (Zsitvay Leó) utca torkolata. 1939. Forrás: Fortepan / Berkó Pál
?>
Teréz körút, felvonulók a Nyugati pályaudvar előtt 1949-ben. Forrás: Fortepan, adományozó: Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich / Agnes Hirschi / Carl Lutz felvétele
?>
A Nyugati (Marx) tér a Bajcsy-Zsilinszky út és a Szent István körút találkozásánál 1949-ben. Forrás: Fortepan / Kovács Márton Ernő
?>
A Nyugati pályaudvar, jobbra a Népbüfé (Ilkovics) 1953-ban. Forrás: Fortepan / Uvaterv
?>
A szovjet csapatok ideiglenes kivonulása 1956. október 31-én. T-54-es harckocsi a Népbüfé előtt a Nyugati téren. Forrás: Fortepan / Pesti Srác
?>
Nyugati (Marx) tér a Teréz (Lenin) körút és a Jókai utca között. Forrás: Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György
?>
Étterem a Nyugati pályaudvaron 1959-ben. Ma itt működik a McDonald’s. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor
?>
A Nyugati pályaudvar étterme 1960-ban. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor
?>
Nyugati (Marx) tér 6., az Imbisz büfé homlokzata és neonreklámja 1959-ben. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor
?>
Üzlet a Nyugati Pályaudvaron 1960-ban. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor
?>
Pavilonsor a Nyugati (Marx) téren, a Jókai utca és a Bajcsy-Zsilinszky út között. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11
?>
Expressz önkiszolgáló étterem (korábban Tejvendéglő) a Nyugati (Marx) tér 5. alatt 1964-ben, balra fent a galérián másodosztályú étteremmel. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor
?>
Hírlapárus pavilon a Teréz (Lenin) körút - Nyugati (Marx) tér sarkán 1964-ben. Háttérben a MÁV igazgatósági épülete. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_12
?>
Automata büfé 1970-ben a Jókai utca és a Bajcsy-Zsilinszky út között. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor
?>
Nyugati (Marx) tér, balra a Jókai utca. Automata büfé, 1970. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor
?>
Kádár János temetési menete 1989. július 14-én. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr
1/21

A Nyugati pályaudvar a Nyugati tér felől nézve. Gyászoló tömeg várja Kossuth Lajos koporsóját 1894. március 30-án. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.04.021

A helyét kereső Nyugati tér III. – Kényszerűség vagy vonzó agora?
Helyek/Köztér

A helyét kereső Nyugati tér III. – Kényszerűség vagy vonzó agora?

2020.06.19. 08:05

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Koszorú Lajos, Ercsényi Balázs, Kővári György

A Nyugati pályaudvar felújítása és az ezzel kapcsolatos kormányzati bejelentés inspirálta cikksorozatunk utolsó részéhez érkezett. Budapest harmadik legforgalmasabb közterén naponta 274.000 ember megy keresztül, nem mindegy, hogy miként éljük meg a teret. Kényszerűen átrohanunk csak, vagy a kellemes találkozóhelyként éljük meg a jövő Nyugati terét? Bán Dávid írása.

1894. március 30-án hatalmas tömeg gyűlt össze az akkor már szépen formálódó Nagykörút és Váczi körút (mai Bajcsy-Zsilinszky út) találkozásánál, hogy fogadhassák a fekete drapériával részben bevont Nyugati pályaudvarra begördülő szerelvényt, amely a Torinóban tíz nappal korábban elhunyt Kossuth Lajos földi maradványait hozta haza. A temetési menet első pesti állomásának hátteret adó, különös pompával feldíszített pályaudvar-épületről készült fényképek bejárták a korabeli sajtót, így országszerte azok is megismerhették a Nyugati pályaudvar jellegzetes homlokzatát, akik korábban nem láthatták.

A Nyugati pályaudvar a Nyugati tér felől nézve. Gyászoló tömeg várja Kossuth Lajos koporsóját 1894. március 30-án. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.04.021
1/21
A Nyugati pályaudvar a Nyugati tér felől nézve. Gyászoló tömeg várja Kossuth Lajos koporsóját 1894. március 30-án. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.04.021

A pályaudvarok és az általuk meghatározott közterek mindig is kiemelt társadalmi funkcióval bírtak. A találkozás terei, ahol a vidék és a város egybeér, a két világ egymásba folyik. Ettől nem kivétel a főváros két nagy fejpályaudvara a Keleti és a Nyugati sem – a Déli elhelyezkedése, forgalma miatt kevésbé képviseli ezt a tendenciát. 

Az 1846-ban avatott Pesti indóház, majd az 1877-ben átadott mai Nyugati által generált városi köztér élete mindig is pezsgő volt, nem csak a vidék és a város találkozása miatt, hanem a Budapesten belüli mozgások számára is fontos csomópontot képezett. A Keleti – átadásakor még Középpontinak nevezett – pályaudvar egyfajta „senki földjén" épült olyan területen, ami korábban lényegében a városhatárt, vámhatárt képezte és leginkább az állatvásároknak, szénvásárnak, temetőnek adott tágas teret. Idővel maga a pályaudvar indított el egy komoly ingatlanfejlesztési hullámot: létrejött a „Csikágónak" is becézett, sakktábla szerűen kirajzolt utcahálózat és kiépültek a VII. kerületi oldal jellegzetes gangos bérházai. Ezzel szemben a Nyugati egy gyűrűvel közelebb került a belvároshoz, körülötte bérpaloták épültek, maga a pályaudvar is részét képezte a pompás Nagykörút kialakításának. 

A két pályaudvarnak és az előttük elterülő térségeknek – amelyek később nyerték el a Baross, valamint a Berlini tér nevet – kialakult társadalmi funkciói azonban sok szempontból hasonlítottak egymásra. Mindkét nagyszabású pályaudvar-épület a maga idejének kiemelkedő nívójú, műszaki és építészeti alkotása, amelyek mára sajnálatosan méltánytalanul elhanyagolódtak. A Nyugatiban is – akárcsak a Keletiben és Gödöllőn – épült egy reprezentatív váróterem az uralkodói család számára, amely helyiségtípus leginkább a régióra jellemző, Nyugat-Európában általában nem találkozunk vele.  Az indulási oldal végén, főként a császári igényekre létrehozott udvari pavilon a bécsi ízlésnek megfelelően barokkos enteriőrt kapott. A Ferenc József és Erzsébet királyné számára kialakított, két szalonból álló váró, noha az elmúlt másfél évszázadban túlzottan nem lett kihasználva, mind a mai napig szinte eredeti állapotában maradt fent. 

A Nyugati (Berlini) tér, a moziszakma felvonulása 1919. május 1-én. Háttérben a tér lipótvárosi házai. Forrás: Fortepan / Marics Zoltán
3/21
A Nyugati (Berlini) tér, a moziszakma felvonulása 1919. május 1-én. Háttérben a tér lipótvárosi házai. Forrás: Fortepan / Marics Zoltán

A Nyugatiból ugyanis a reprezentatív funkciók idővel átkerültek a Keletibe, ahol főleg a 20. század első felében felpörgött a diplomáciai élet, számos látványos fogadást, búcsúztatást rendeztek: az 1930-as években többször grandiózus díszletek között fogadta olasz, osztrák vagy német diplomáciai vendégeit Horthy Miklós kormányzó, itt ravatalozták fel a Münchenben elhunyt és vonattal hazahozott Gömbös Gyulát is. Sikeres focicsapat vagy olimpikonok hazaérkezésekor is a Keletiben alakult ki félig-meddig spontán népünnepély, a Nyugatit – főleg a menetrendi sajátosságok miatt – azonban elkerülték ezek a kiemelt események. Említésre méltó azonban az a különös díszlet, amit 1919. május 1-én állítottak fel a Nyugati elé, amivel azonban nem volt egyedül. A Tanácsköztársaság egyetlen május elsejei ünnepségén egyedülálló módon, egyfajta avantgárd installációkkal rakták tele a főváros fontosabb közterei, így került néhány napra beburkolásra a Keleti előtti Baross szobor is. Az eleve ideiglenesnek szánt konstrukciókat azonban idő előtt egy felkerekedett szélvihar megtépázta.

A pályaudvarokat körülvevő térségek hagyományosan igen összetett társadalmi rétegződéseket rajzolnak ki. Magukon a pályaudvarokon az utazók nagyjából minden rétege egy helyen találkozik, ezzel egyfajta demokratikus térség jön itt létre – bár sokáig éltek a különböző kocsiosztályok szerinti térbeli szeparációk –, az azokat körülvevő térségekben is jelentős a társadalmi keveredés. Akárcsak a világ nagy részén, a Nyugati előtt is hamar kialakultak az utazóra szakosodott hotelek: eleinte főleg a kereskedőkre számító London Szálloda, majd az egyszerűbb igényeket kielégítő „polgári árakon" működő, idővel garniszállóvá alacsonyodó Westend.   

A Banán-sziget 1935-ben. Fotó: Fortepan / Heinzely Béla
5/21
A Banán-sziget 1935-ben. Fotó: Fortepan / Heinzely Béla

A térség fontos szerepet játszott a városi közlekedésben is. Hiszen nem csak a vasúton érkezők szállhattak át itt a város vonalakra, villamosokra, buszokra, később a metróra, de a fontos átszállóhely a városlakók életében is. A teret behálózó villamosvonalak által kirajzolódó sziget, s az azon Wälder Gyula tervei alapján felépült hatszögletű csemegéspavilon – ahol a finomságok között időnként banánt is lehetett kapni – népszerű találkozóhellyé vált, a népnyelvben a Banán-sziget elnevezést kapta. 

Míg a Keletinél a Baross szobor jelölt ki valamiféle axis mundit, ahol például a városba érkező cselédek várták a munkaajánlatokat, vagy találkoztak földijeikkel – ez lett a „cselédkorzó" –, addig a Nyugati előtt a járdasziget a pavilonnal, majd annak különböző transzformációival vált a tér középpontjává.  A Banán-sziget mellett a Népbüfé, majd az ezeket átvevő különböző pavilonok álltak a gyalogosforgalom középpontjában, a centrális szerepet pedig az is jelzi, hogy a Jókai utca torkolatában az 1970-es évek elején már büfé automaták is működtek, akárcsak a Keleti újonnan megépült felszín alatti pénztárcsarnokában. 

Nyugati (Marx) tér a Teréz (Lenin) körút és a Jókai utca között. Forrás: Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György
11/21
Nyugati (Marx) tér a Teréz (Lenin) körút és a Jókai utca között. Forrás: Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György

Az 1980-as évek eleje komoly fordulatot hozott a térszerkezetben. Megépült a közúti felüljáró, a metróállomás és a hozzá kapcsolódó elnyúlt aluljárórendszer, majd a tér modernségét megkoronázandó a Kővári György tervezte Skála Metró Áruház és irodaház. A tér legutolsó átformálása kapcsán Koszorú Lajos várostervező elmondta: az áruház épülete a több évtizedes hiátus után egyfajta városkapu szerepet kapott, közvetlenül ide áramlik ki a városi és a városba érkező utazóközönség. Míg az 1980-as években az itt kialakult burjánzó koncepció, az alul- és felüljárók összekötése, a különböző teraszok, az ördöglépcső újszerű világot hozott a tér arculatába, mindezt aztán erőteljesen kikezdte az idő vasfoga. Míg a szimbólummá váló óra megmaradt közkedvelt találkozóhelynek, addig az aluljáró-rengeteg és az áruház épületének különböző zugai egyre jobban alacsonyította a tér státuszát. Állandósulni látszó ideiglenes barkács megoldásokkal próbálták a használaton kívüli zegzugokat lezárni a hajléktalanok elől, az autós felüljáróról pedig levágták a gyalogos útvonalat, a két oldalon torzóként meghagyva a feljárókat. Az aluljáróban és a teraszos lépcsősoron igen rossz minőségű bódé- és árussor képződött, amelyeket olyan, az üzemeltető önkormányzatok számára előnytelen, hosszú távú bérleti szerződések betonoztak a helyükre, hogy a változtatás esélytelennek látszott. 

A helyzeten a Tér-Köz pályázaton elnyert terv és a Skála-épület tulajdonosának nagyvonalú hozzáállása tudott változtatni. Az előnytelen szerződéseket, még ha nagy ráfizetés árán is, de felbontották, számos bódét elbontottak, ezáltal felszabadult a tér a megtisztítására. A térség újraélesztésére Koszorú Lajos és a Város-Teampannon munkatársai dolgoztak ki tervet és valósították meg elképzeléseiket. Noha nagy tisztelettel nyúltak a Kővári-féle építményhez, azonban igyekeztek azt racionálisan letisztítani, a mára funkcióját vesztett, vagy nehezen karbantartható részeket arról lenyesni. Az eredeti geometriai rend megtartásával, ugyanakkor egyszerűsítve terasz- és lépcsőrendszereken sikerült a tér áramlásán könnyíteni, ezzel megnyitva olyan, korábban akadályba ütköző útvonalakat is, mint például a Bajcsy-Zsilinszky út és Jókai utca közötti irányt. A felszíni térség kibővült, elrendezése pedig alkalmassá tette, hogy agoraként működhessen. Koszorú Lajos szerint a 2015-ben megújult térnegyed nyitott arra, hogy a jövőben esetleg megvalósuló komolyabb szerkezeti változások – a felüljáró elbontása, a Jókai utca újragondolása – által kialakuló gyalogos térségek jól kapcsolódjanak egybe.

Pavilonsor a Nyugati (Marx) téren, a Jókai utca és a Bajcsy-Zsilinszky út között. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11
16/21
Pavilonsor a Nyugati (Marx) téren, a Jókai utca és a Bajcsy-Zsilinszky út között. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11

A térség komplex megújítása, a közlekedési rendszerek és adott esetben a pályaudvari funkciók újragondolása több évtizede terítéken levő téma. Számos hosszú távú elképzelés felmerült, azonban a tűzoltómegoldásokon – mint például a jelenlegi tetőszerkezet-rekonstrukció – túl, a 2015-ös részleges térmegújításon kívül semmi lényeges előrelépés nem történt. A tér egyik mumusának számító terasz- és lépcsőrendszer ugyan kellőképpen megtisztult, de Ercsényi Balázs, a FŐMTERV irányító tervezője szerint még több ponton szükséges a gyalogos területeket fejleszteni. Az aluljáró hosszanti tengelye nehezen karbantartható, terei elhanyagoltak, összhatásuk rossz, barátságtalan, ugyanakkor funkciójában sem létfontosságú, így meg is lehetne szüntetni. Felette, a pályaudvar indulási oldalán, a mostani buszvégállomás átcsoportosításával és a parkoló áthelyezésével minőségi, gyalogosbarát térséget lehetne létrehozni. Egy merészebbnek tűnő lépéssel a csarnoktérből a vasútforgalmat is ki lehetne vezetni – a mostani tetőfelújítással együtt járó bezárás is bizonyítja, hogy forgalmi szempontból nem omlana össze a Nyugati – így az összes vágány feje egy vonalba kerülhetne, ezáltal átláthatóbbak, jobban megközelíthetőek is lehetnének, mindehhez a közvetlen metró kapcsolat régóta adott. A felszabaduló csarnoktér pedig akár madridi mintára egy kellemes, minőségi városi köztérré is átalakulhatna növényzettel, kávézókkal, s ezzel a mostani Eiffel térrel, valamint parkoló helyén kialakítandó jövőbeni térrel egy kellemes, rekreációs tengelyt is alkothatna. A tér komplex újragondolásával a környező útvonalak is nyernének, hiszen jelenleg annak gyalogosforgalmát, a sétálókat, nézelődőket a Nyugati tér barátságtalan aluljárórendszere megtöri. A végiggondolt felszínrendezéssel egy jól élhető, vonzó városi agora jöhetne létre.

 

Bán Dávid
A Nyugati téri sorozat első része itt, második része itt olvasható.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Városépítészet

WEKERLETELEP // Egy hely + Építészfórum

2020.10.28. 14:46
00:06:33

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk