| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Örökség

Mi lesz a régi pesti zsidónegyeddel?

1/3

2006. február 18.

2006. február 13.

2006. február 18.

?>
2006. február 18.
?>
2006. február 13.
?>
2006. február 18.
1/3

2006. február 18.

2006. február 13.

2006. február 18.

Mi lesz a régi pesti zsidónegyeddel?
Épületek/Örökség

Mi lesz a régi pesti zsidónegyeddel?

2006.11.02. 10:12

A jelenlegi állapotok szerint az önkormányzat pénzhiányra és a lakókra való hivatkozással továbbra is a bontás mellett teszi le a voksát.

Immár harmadszor rendezték meg az Óvás! egyesület konferenciáját, amely Erzsébetváros védelmében hallatta hangját. A konferenciát Kemény Mária nyitotta meg, a jelenleg Párizsban tartózkodó Perczel Annának, az Óvás! „szellemi anyja"-ként aposztrofált tanulmányának rövid ismertetésével. A tanulmány egyaránt kitért az Óvás! eddigi tevékenységére, Erzsébetváros történelmére, a zsidó negyed kialakulására, illetve az egyesület további terveire.

A jelenlegi állapotok szerint az önkormányzat pénzhiányra és a lakókra való hivatkozással továbbra is a bontás mellett teszi le a voksát. A bontás utáni apadhatatlan vágyat a vállalkozásoktól remélt azonnali haszon generálja, a lakókra való hivatkozás így enyhén szólva is cinikus. Mindeközben nemzetközi példák sora, gondoljunk itt Pozsonyra, Krakkóra, Amszterdamra vagy akár Párizsra, bizonyítja, hogy a bontás helyett a megőrzést, felújítást választó városok idegenforgalmi és gazdasági fellendülése figyelhető meg. Mára lényegesen kevesebb lebontható ház van, ami annak köszönhető, hogy az elmúlt években tizenkét, 19. századi épület tűnt el a környékről, helyükre olyan, a város szövetébe egyáltalán nem illeszkedő házak jöttek létre, mint az e lapok hasábjain többször is bírált Holló utca 11. szám alatt található rikító épület.



 

Az urbanizáció megjelenésével, az 1810-es években születtek meg ezek az épületek, amelyek zöme az 1838-as árvíz idején tönkrementek. Ekkor sorban épültek föl a Király utca házai. Ebben az időszakban a zsidóságnak nem lehetett tulajdona, nem építkezhetett. A mai Madách-ház helyén álló, ún. Orczy-házban, az Orczy bárók, bérleti díj fejében megengedték a zsidóság beköltözését. A kitelepülés az 1860-as, 70-es években indult meg a Király utca irányába. Ugyanakkor ez a terület sokkal nagyobb volt, egészen a Bajcsy-Zsilinszky útig tartott. A 2. világháború alatt köztudomásúlag a gettó helyszíne. Ennél a pontnál kell megjegyeznünk, hogy bár a Klauzál tér a gettó temetője volt, egyetlen emléktáblát sem sikerült még állítani a téren. A Király utca 40. sikertelen védelme, melynek során, áldozatul esett a gettófal utolsó megmaradt része, arra indította az Óvás! egyesületet, hogy Európai Uniós szervezetekhez forduljon a jövőben, Erzsébetváros védelmében.

A városrendezéssel foglalkozó Nagy Béla és Szegő György egyetértettek abban, hogy megoldás lehetne, ha közérdekből csökkentenék a bontásokat, a környezetet felértékelnék, ami azt jelentené, hogy akár 15 százalékkal drágább lakások lennének a környéken. Nagy Béla számításai alapján, kis értékkülönbséggel a felújítás javára dőlne el a mérleg, nem pedig a bontáséra. Most ugyanis a befektetők szempontjai szerint minél több új házat építenek, annál nyereségesebb a vállalkozásuk. Ha azonban a területet felértékelnék és a felújítás mellett tennék le voksukat az önkormányzatok, bevonnának eu-s forrásokat, ppp konstrukciót, akkor a felújítások megvalósíthatóak lennének. Jó példa erre a belső-ferencvárosi rehabilitáció. A törvényerejű rendelkezések és az Óvás! célkitűzései nem esnek egybe, bár azt mindenkinek látnia kellene, hogy hatalmas a civil ellenállás. Ahogy Szegő György rámutatott, jelentős zsidó vallási és kulturális központtá is alakulhatna a negyed, ehhez azonban nem csupán a pénz hiányzik, hanem például zsidóság vezetőinek szándéka is. A 20. század elején is megfigyelhető volt egy ingatlanfejlesztési akció, de ahogy Nagy Béla bemutatta, a Madách sétány tervét húsz év alatt sikerült jóváhagyatni. Természetes, hogy az idő múlásával, mind a társadalmi szerkezet, mind a lakásigények változnak, de a kérdés lényegében az, hogy a város meg akarja-e őrizni a környék eredeti szövetét, vagy sem. Most az utóbbi látszik bizonyítottnak.

Biczó Gabriella

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.