Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épületek/Örökség

Mi lesz a régi pesti zsidónegyeddel?

1/3

2006. február 18.

2006. február 13.

2006. február 18.

Hirdetés
?>
2006. február 18.
?>
2006. február 13.
?>
2006. február 18.
1/3

2006. február 18.

2006. február 13.

2006. február 18.

Mi lesz a régi pesti zsidónegyeddel?
Épületek/Örökség

Mi lesz a régi pesti zsidónegyeddel?

2006.11.02. 10:12

Cikkinfó

Az Épületek rovatot támogatja a 

Szerzők:
Biczó Gabriella

Dosszié:

A jelenlegi állapotok szerint az önkormányzat pénzhiányra és a lakókra való hivatkozással továbbra is a bontás mellett teszi le a voksát.

Immár harmadszor rendezték meg az Óvás! egyesület konferenciáját, amely Erzsébetváros védelmében hallatta hangját. A konferenciát Kemény Mária nyitotta meg, a jelenleg Párizsban tartózkodó Perczel Annának, az Óvás! „szellemi anyja"-ként aposztrofált tanulmányának rövid ismertetésével. A tanulmány egyaránt kitért az Óvás! eddigi tevékenységére, Erzsébetváros történelmére, a zsidó negyed kialakulására, illetve az egyesület további terveire.

A jelenlegi állapotok szerint az önkormányzat pénzhiányra és a lakókra való hivatkozással továbbra is a bontás mellett teszi le a voksát. A bontás utáni apadhatatlan vágyat a vállalkozásoktól remélt azonnali haszon generálja, a lakókra való hivatkozás így enyhén szólva is cinikus. Mindeközben nemzetközi példák sora, gondoljunk itt Pozsonyra, Krakkóra, Amszterdamra vagy akár Párizsra, bizonyítja, hogy a bontás helyett a megőrzést, felújítást választó városok idegenforgalmi és gazdasági fellendülése figyelhető meg. Mára lényegesen kevesebb lebontható ház van, ami annak köszönhető, hogy az elmúlt években tizenkét, 19. századi épület tűnt el a környékről, helyükre olyan, a város szövetébe egyáltalán nem illeszkedő házak jöttek létre, mint az e lapok hasábjain többször is bírált Holló utca 11. szám alatt található rikító épület.



 

Az urbanizáció megjelenésével, az 1810-es években születtek meg ezek az épületek, amelyek zöme az 1838-as árvíz idején tönkrementek. Ekkor sorban épültek föl a Király utca házai. Ebben az időszakban a zsidóságnak nem lehetett tulajdona, nem építkezhetett. A mai Madách-ház helyén álló, ún. Orczy-házban, az Orczy bárók, bérleti díj fejében megengedték a zsidóság beköltözését. A kitelepülés az 1860-as, 70-es években indult meg a Király utca irányába. Ugyanakkor ez a terület sokkal nagyobb volt, egészen a Bajcsy-Zsilinszky útig tartott. A 2. világháború alatt köztudomásúlag a gettó helyszíne. Ennél a pontnál kell megjegyeznünk, hogy bár a Klauzál tér a gettó temetője volt, egyetlen emléktáblát sem sikerült még állítani a téren. A Király utca 40. sikertelen védelme, melynek során, áldozatul esett a gettófal utolsó megmaradt része, arra indította az Óvás! egyesületet, hogy Európai Uniós szervezetekhez forduljon a jövőben, Erzsébetváros védelmében.

A városrendezéssel foglalkozó Nagy Béla és Szegő György egyetértettek abban, hogy megoldás lehetne, ha közérdekből csökkentenék a bontásokat, a környezetet felértékelnék, ami azt jelentené, hogy akár 15 százalékkal drágább lakások lennének a környéken. Nagy Béla számításai alapján, kis értékkülönbséggel a felújítás javára dőlne el a mérleg, nem pedig a bontáséra. Most ugyanis a befektetők szempontjai szerint minél több új házat építenek, annál nyereségesebb a vállalkozásuk. Ha azonban a területet felértékelnék és a felújítás mellett tennék le voksukat az önkormányzatok, bevonnának eu-s forrásokat, ppp konstrukciót, akkor a felújítások megvalósíthatóak lennének. Jó példa erre a belső-ferencvárosi rehabilitáció. A törvényerejű rendelkezések és az Óvás! célkitűzései nem esnek egybe, bár azt mindenkinek látnia kellene, hogy hatalmas a civil ellenállás. Ahogy Szegő György rámutatott, jelentős zsidó vallási és kulturális központtá is alakulhatna a negyed, ehhez azonban nem csupán a pénz hiányzik, hanem például zsidóság vezetőinek szándéka is. A 20. század elején is megfigyelhető volt egy ingatlanfejlesztési akció, de ahogy Nagy Béla bemutatta, a Madách sétány tervét húsz év alatt sikerült jóváhagyatni. Természetes, hogy az idő múlásával, mind a társadalmi szerkezet, mind a lakásigények változnak, de a kérdés lényegében az, hogy a város meg akarja-e őrizni a környék eredeti szövetét, vagy sem. Most az utóbbi látszik bizonyítottnak.

Biczó Gabriella

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.