/ AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024
Nézőpontok/Tanulmány

Mesteriskola: VI-VII. ciklus – Meglátni a végtelen horizontot

1/10

A VI. ciklus munkáiból készült kiadvány borítója. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)

A mesterek írásaiból. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)

A mesterek írásaiból. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)

A mesterek írásaiból. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)

A VI. ciklus hallgatóinak terveiből. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)

A VI. ciklus hallgatóinak terveiből. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)

A VI. ciklus hallgatóinak terveiből. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)

A VI. ciklus hallgatóinak terveiből. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)

A záró szalonnasütés Szendrői Jenő csobánkai házában visszatérő közösségi esemény volt. (részlet a VI. ciklus programjából, Mester iskola Archívum)

A VII. ciklus felvételi pályázatában családi házat kellett tervezni. Deák Zoltán (7), Ekler Dezső (8), Ferkai András (9) és Vesmás Péter (11) terve. (Magyar Építőművészet 1983/5.)

?>
A VI. ciklus munkáiból készült kiadvány borítója. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)
?>
A mesterek írásaiból. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)
?>
A mesterek írásaiból. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)
?>
A mesterek írásaiból. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)
?>
A VI. ciklus hallgatóinak terveiből. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)
?>
A VI. ciklus hallgatóinak terveiből. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)
?>
A VI. ciklus hallgatóinak terveiből. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)
?>
A VI. ciklus hallgatóinak terveiből. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)
?>
A záró szalonnasütés Szendrői Jenő csobánkai házában visszatérő közösségi esemény volt. (részlet a VI. ciklus programjából, Mester iskola Archívum)
?>
A VII. ciklus felvételi pályázatában családi házat kellett tervezni. Deák Zoltán (7), Ekler Dezső (8), Ferkai András (9) és Vesmás Péter (11) terve. (Magyar Építőművészet 1983/5.)
1/10

A VI. ciklus munkáiból készült kiadvány borítója. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)

A mesterek írásaiból. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)

A mesterek írásaiból. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)

A mesterek írásaiból. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)

A VI. ciklus hallgatóinak terveiből. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)

A VI. ciklus hallgatóinak terveiből. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)

A VI. ciklus hallgatóinak terveiből. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)

A VI. ciklus hallgatóinak terveiből. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)

A záró szalonnasütés Szendrői Jenő csobánkai házában visszatérő közösségi esemény volt. (részlet a VI. ciklus programjából, Mester iskola Archívum)

A VII. ciklus felvételi pályázatában családi házat kellett tervezni. Deák Zoltán (7), Ekler Dezső (8), Ferkai András (9) és Vesmás Péter (11) terve. (Magyar Építőművészet 1983/5.)

Mesteriskola: VI-VII. ciklus – Meglátni a végtelen horizontot
Nézőpontok/Tanulmány

Mesteriskola: VI-VII. ciklus – Meglátni a végtelen horizontot

2022.10.16. 09:16

A ´80-as évek elejére a hazai fiatal építészgenerációt is "megfertőzte" a posztmodern, melynek hatására a Mesteriskolában is izgalmas folyamatok indultak el. A VI. és VII. ciklus hallgatói egyre inkább igyekeztek a nemzetközi építészeti diskurzushoz kapcsolódni, melyet meghívott külföldi előadókkal, tanulmányutakkal és teoretikus szövegek magyarra fordításával is támogattak. Hartmann Gergely a Mesteriskola újraindulásának első három évtizedét bemutató tanulmányának harmadik része.

A VI. ciklusban (1980–1982) a Mesteriskola a hazai építészeti szcéna egyfajta gyűjtőlencséje lett, páratlan szellemi és világnézeti sűrűsödéssel. Önmagában izgalmas témájú volt a felvételi tervpályázat, amelyben az új Csontváry Múzeumot kellett megtervezni – igaz, "valóságos építészeti szándék" nélkül. Erről külön kiadvány is készült, amelyben az ötletek és szellemes megoldások valódi tárháza tárul az olvasó elé. Érdekes a füzet előszavában Szendrői Jenő rövid értékelését olvasni, ahol elnéző ugyan az újszerű, "posztmodern" formálással, de erős kritikával illeti, ha mindez a funkció rovására történik.[1]

A nyolcvanas évek elején a hazai építészetben rendkívül izgalmas folyamatok indultak el. A nagy állami tervezővállalatokon belül számos helyen különféle műhelyek alakultak, amelyek a korszak legizgalmasabb kísérleteinek terepei lettek. Ezek mindegyike így vagy úgy feltűnt a Mesteriskolában: az egyébként szertefutó, egymással sokszor ellenkező irányú útjuk e szellemi csomópontban találkozhatott. Ilyen volt az Északterv keretén belül működő Miskolci Kollektív Ház, avagy a Teampannon Lakóközösség, akik fiatal építészként közvetlenül részt is vettek a VI. ciklusban. Eredeti szándékuk az volt, hogy mint "team" vegyék fel őket a Mesteriskolába. És bár ezt a Felvételi Bizottság elméletileg támogatta, ebben a formában mégsem került rá sor, igaz, a felvett három hallgatóra így is a "miskolci csoport" néven hivatkoztak.[2]

A mesterek írásaiból. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)
4/10
A mesterek írásaiból. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)

A hazai organikus építészet jelentős alkotói, ha érintőlegesen is, de érezhetően jelen voltak a képzésben. A korszak másik fontos vidéki, fiatalokat tömörítő műhelyével, a Pécsi Ifjúsági Iroda tagjaival, Csete Györgyékkel a hallgatók az 1981 decemberében megrendezett pécsi konferencián találkoztak. Makovecz Imre, aki a VII-VIII. ciklusban mester is lett, szintén ekkor, a VI.-ban tűnt fel ismét. 1980-ban a pilisi, 1982-ben a sárospataki épületeit mutatta be, és 1981 végén a Lovasfogadók pályázat zsűrijének elnökeként szerepelt.[3] Ha a képzés tágasságáról szeretnénk képet alkotni, akkor emellé érdemes odaállítani, hogy 1982-ben Finta József mutatta be új budapesti szállodáit, és Janáky István továbbra is a FÉK meghatározó mestere volt. Makovecz, valamint Finta és Janáky, a sokszor egymással szembeállított építészek ekkor megfértek egymással a Mesteriskola keretei között.[4]

Az V. ciklus végén a Tanulmányi Bizottság fogalmazta meg az elméleti képzés fejlesztésének, reformjának szükségességét. A hazai későmodern építészet problémái hangsúlyukat vesztették, és meglepő erővel jelentek meg a korszak nemzetközi építészeti trendjeiben is aktuális témák. Ilyen volt például a meglévő városszövetek megújítása, a komplex rehabilitáció kérdése. Mind az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF)[5], mind az MTA Műszaki Tudományok Osztálya[6] részéről kérés érkezett a MÉSZ-hez, hogy a Mesteriskola a műemléki és településrehabilitációs feladatokat is vegye fel a képzésébe, mondván, hogy a jövőben ezek súlya az új építések kárára növekedni fog. A műemléki, városrehabilitációs, valamint a vidéki, leszakadó térségek és városrészek felé fordult figyelem elsősorban a tervpályázatok témáiban realizálódott.

A vezetés tudatos döntése volt a "levegőben lógó témák", úgymint a "poszt-modern építészeti szemlélet", valamint a "közelmúlt építészeti fejlődésének" hangsúlyos tárgyalása az elméleti képzésben. Utóbbi alatt mind a historizmus, mind a 20. század hazai építészeti értékeit értették.[7] A posztmodern elméleti megalapozásának igénye a MÉSZ-en belül több helyen tetten érhető: Arnóth Lajos a FÉK számára lefordította Kenneth Frampton: A neoproduktivizmustól a poszt-modernizmusig című tanulmányát. 1980-ban, majd 1981-ben is a MÉSZ kis kiadványt jelentetett meg a posztmodern témájában, utóbbiban többek között Charles Jencks, Juhani Pallasmaa és Charles Moore tanulmányaival.[8] A kiadványokat a FÉK hallgatói igényelhették, megkaphatták.

A VI. ciklus hallgatóinak terveiből. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)
6/10
A VI. ciklus hallgatóinak terveiből. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)

A hazai előadók is a legaktuálisabb nyugati építészeti jelenségeket tárgyalták, Kalmár Miklós Hans Holleinról és az osztrák kortárs építészetről 1980 decemberében, Puhl Antal pedig a holland strukturalista építészetről 1982 februárjában adott elő. Számos nyugati előadó is érkezett. 1980 decemberében például két NSZK-ból érkezett építész, Klaus Blanke és Klaus Güntzer a városfejlesztés és felújítás aktuális problémáit tárgyalta.

A soproni konferencia (1981. április 23–25.) sűrűsödve mutatta az akkori folyamatokat. Ekkor került sor a tervpályázat bemutatójára is, amelynek témája Sopron egyik elhanyagolt, de műemléki szempontból is számottevő területének, a Balfi út és az Ikva patak térségének rehabilitációja volt. A konferencián a posztmodern egyik nemzetközi szempontból is élvonalbeli alkotója és gondolkodója, az akkor éppen a Bécsi Műegyetemen dékáni posztot ellátó Robert Krier adott elő.[9] A műemlékvédelem témaköréről egy hazai szaktekintély, Dercsényi Dezső, míg a korszakban szintén az érdeklődés homlokterében lévő finn építészetről Mätti Mäkkinen, a Finn Építőművész Szövetség elnöke beszélt. Kévés György rendezésében Posztmodern építészet címen kiállítás készült "a világ építészetének jelenlegi legizgalmasabb kérdéseiről".[10]

Az 1981. december 10–12. között tartott pécsi konferencia sem volt kevésbé érdekes. Itt került sor a már említett találkozóra a Pécsi Ifjúsági Irodával. A konferenciát ismét egy pályázattal kapcsolták össze, amelyen egy régi városrészbe, az egykori Budai Kapu helyére tervezendő jel elhelyezése volt a feladat. A bírálóbizottság elnöke nem kisebb személyiség volt, mint Mario Botta svájci építész, akinek munkásságából ez alkalomból kiállítás is nyílt a városban. A hazai műemlékes szakmát annak vezetője, Mendele Ferenc, az OMF akkori igazgatója képviselte. E sornak az 1982 májusában megtartott miskolci konferencia is méltó folytatása volt. Külföldi vendég­előadóként két cseh építész (Miroslav Masak, Karel Doubner) volt jelen, a házigazda szerepét pedig a miskolci csoport töltötte be.

A VI. ciklus hallgatóinak terveiből. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)
8/10
A VI. ciklus hallgatóinak terveiből. (Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982., a Mesteriskola Archívumából)

Bár a FÉK történetében először, már az előző ciklusban komolyan előtérbe kerültek a finanszírozás szűkösségének problémái,[11] a Mesteriskola anyagi helyzete még alapvetően kielégítő volt ahhoz, hogy lehetőséget biztosítson a külföldi előadók meghívására, adott esetben utaztatására. Sőt, a VI. ciklus hallgatóinak legizgalmasabb munkáiból egyedülálló módon saját kiadvány is készült a Magyar Építőművészetben való, egyébként bevett kétévenkénti megjelenés helyett.[12] 1982 július 9-én Csobánkán, Szendrői Jenő házában szalonnasütéssel zárta a képzést e kivételes lehetőségeket kapott ciklus is, majd ősszel, méltó fináléként, a Mesteriskola történetében immár másodszor New Yorkba utazott a társaság.

A VII. ciklustól (1982–1984) vette fel a FÉK ismét a Mesteriskola nevet. A felvételi feladat egy polgári család számára tervezett adyligeti ház volt. A kész tervek alapján a vezetőség ismét szigorúan leszögezi:

"A felvételre jelentkezett pályázók zömére [...] az építészeti gondolkodás bizonytalansága jellemző. A feladatot formai oldalról közelítik [...] a nemzetközi divat hullámzásához [kapcsolódnak] [...] a funkcionalizmusnak az elvetése [mellett] nem adekvát sémákba menekülnek [miközben] építéstörténeti ismereteik fölöttébb hézagosak. Feltűnik a […] praktikus célszerűségen túl a lakályosság, az otthonosság keresése – a kapcsolatigény a funkcionalizmus által megszakított megelőző építész periódusokhoz (szecesszió, eklektika). [...] A szerkezeti tisztaság és rend iránt kevés az érdeklődés […] csak mint formai effektus jelentkezik [...] A hazai realitásokhoz nincs kötődés."[13]

A tervekből 1983-ban összefoglaló jelent meg a Magyar Építőművészetben. Moravánszky Ákos, az akkori főszerkesztő[14] is hasonlóan látta az alkotásokat: a pályázók "forgatják a külföldi lapokat; tudják, hogy mit csinál Ungers, Botta vagy Krier", de hiányolja az elmélyültebb, a helyhez jobban kötődő, regionalista gondolkodást.[15] A tervekre valóban az ötletek áradása, a szabad tér- és formaképzés, az intenzív szellemi sűrűsödés gazdagsága jellemző. A bemutatott pályamunkák között van Dévényi Tamás, Ekler Dezső, Ferkai András és Pazár Béla alkotása, hogy csak néhány nevet említsünk a csoport később meghatározóvá vált tagjai közül.

A VII. ciklus felvételi pályázatában családi házat kellett tervezni. Deák Zoltán (7), Ekler Dezső (8), Ferkai András (9) és Vesmás Péter (11) terve. (Magyar Építőművészet 1983/5.)
10/10
A VII. ciklus felvételi pályázatában családi házat kellett tervezni. Deák Zoltán (7), Ekler Dezső (8), Ferkai András (9) és Vesmás Péter (11) terve. (Magyar Építőművészet 1983/5.)

A Mesteriskola akkori Tanulmányi Bizottságának irányvonalai letisztultak és továbbra is a korszak aktuális témáit tükrözték.[16] Ekkortól azonban már érezhetően növekedtek az anyagi nehézségek, amit a programok is megsínylettek. Az előadók között még így is találunk jelentősebb külföldi neveket. Ők azonban vagy a közeli Ausztriából érkeztek, vagy nem a Mesteriskola szervezésében jártak Magyarországon, és a Tanulmányi Bizottság "lecsapott" rájuk.[17] Ezzel együtt a ciklus zárásaként egy szép utat, egy Dánia-Hollandia körutazást tudott megvalósítani.

Végül ebből a két évből kiemelhetünk egy tervpályázatot és a hozzá kapcsolódó konferenciát. A helyszín ismét Sopron, és ezúttal az újonnan épült Sopron Hotel környezetének rendezése volt a feladat. A zsűri elnökének szintén egy külföldi szaktekintélyt, Gustav Peichl bécsi professzort kérték fel, akinek máig jelentősnek tartott alkotását, az eisentstadti ORF központot a hallgatók meg is látogatták. Szintén a zsűri tagja volt Peichl kollégája, Wilhelm Holzbauer. Kettejük műveiből kiállítás is nyílt Sopronban. Peichl véleménye sokatmondó a tervpályázatokról: alapvetően pozitívan nyilatkozik a tervekről, ám megjegyzi, hogy a feladat kritériumai nem voltak "egészen pontosan meghatározva", azaz hogy "a megvalósítás lehetőségére, vagy az ötletekre kell[-e] tekintettel lenni". Izgalmas látni, hogy egy külső szem számára is ez a már többször említett kettősség vált rövid úton nyilvánvalóvá.[18]

Hartmann Gergely

A cikk a Mesteriskola 1953-2023 kiadványban megjelent A szabadság intenzív érzete: Az Építész Mesteriskola szervezeti és szellemi horizontja 1970 és 1990 között című tanulmány harmadik része. Kiadta az Építész Mester Egylet, szerkesztő: Götz Eszter.

 

Szerk.: Hulesch Máté

 

[1] "A pályázatok összességére a kezdeményezőkészség, az újat akarás volt a jellemző […] Manifesztum jellegű javaslataikat (posztmodern) önmagában nem lehet kifogásolni, – de azt már igen, hogyha a jól működő kiállítási épület igényét nem elégítették ki." Farkasdy Zoltán (szerk.): Csontváry Múzeum – felvételi pályázat ’80. F.É.K. VI. saját kiadvány, 1980. 3.

[2] Eredetileg az ÉSZAKTERV-től felvételre javasoltak névsora: Dobai János, Bede István, Golda János, Horváth Zoltán, Noll Tamás, Novák Ágnes. "A FEB Bodonyi Csaba építésszel folytatott személyes beszélgetés alapján – megállapodott abban is, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően ugyan, de a FÉK jövőbeni célkitűzéseit szem előtt tartva, az ÉSZAKTERV-től jelentkező és tervüket egyenként beadó pályázókat mit teamet felvételre javasolja." ld. 1980. augusztus 11-én a MÉSZ Székházában felvett jegyzőkönyv. Mesteriskola Archívum VI. ciklus előkészítése dosszié. Az esetről Golda János is beszél Vámos Dominika és Madzin Attila filmjében. Az évfolyamba az ÉSZAKTERV-től végül Dobai János, Golda János és Noll Tamás került be, de Dobai János a Mesteriskolát már az Ipartervben, Janáky Istvánnál végezte.

[3] Ebben a pályázatban a nyolcvanas évek egy másik fontos folyamatának, a gazdaságban lévő finom hangsúlyeltolódásnak is a nyomára bukkanunk. Az 1981 év végi tervpályázat témája egy lovasfogadó tervezése volt. A megbízó ezúttal már nem állami szereplő, hanem a Pegasus Tours elnevezésű szövetkezeti, nyugateurópai szakembereket is foglalkoztató vállalkozás volt. A létesítendő épület célkitűzése egyértelműen a nyugati turizmus igényeit is kielégítő szálláshely és lovasközpont tervezése volt. Bár a nagyívű ígéretek után – mint a legtöbb pályázat esetében – itt sem következett megvalósítás, maga a tervezési feladat izgalmas eredményeket hozott.

[4] Ld. bővebben az érintettek személyes beszámolóját Vámos Dominika és Madzin Attila filmjében

[5] Komjáthy Attila OMF osztályvezető levele Böhönyei János MÉSZ elnöknek, 1978. június 6.

[6] Dr. Geszti P. Ottó az MTA rendes tagja, a Műszaki Tudományok Osztálya elnökének levele Böhönyei János MÉSZ elnöknek, 1980. május 28.

[7] Jelentés a MÉSZ elnökségének a "FÉK" tevékenységéről. 1982. április hó, olvashatatlan aláírás. Mesteriskola Archívum, VI. ciklus III–IV. félév dossziéi. A ciklusban a tanulmányi felelősök Arnóth Lajos, Janáky István, Molnár Péter és Virág Csaba voltak.

[8] Kévés György (felelős szerk.): Poszt-modern klasszicizmus. MÉSZ, Budapest, 1981. Kézirat gyanánt.

[9] Meghívásában az 1977–1980 között Herder ösztöndíjjal Bécsben tanuló Moravánszky Ákos (az V. ciklusban a FÉK hallgatója) fontos szerepet játszott. Külföldi kapcsolatrendszere és nyelvtudása miatt többször részt vett a külföldi előadók hazai szereplésének szervezésében a nyolcvanas években.

[10] Farkas Imre: Építészeti napok Sopronban. Kisalföld, 1981. április 26.

[11] Az 1970 óta azonos évi 600 000 Ft-os költségvetés mintegy 1 000 000 Ft/évre való emelését kéri a MÉSZ elnöksége az ÉVMtől 1978-ban. Böhönyei János MÉSZ elnök levele Kapecz János elvtárs, az ÉVM Költségvetési és Gazdálkodási Főosztály vezetője részére. 1978. augusztus 9. Mesteriskola Archívum, IV. ciklus dossziéi

[12] Farkasdy Zoltán (szerk.): Mesteriskola F.É.K. VI., saját kiadvány, 1982.

[13] A VII. ciklus munkaterve. Tanulmányi Bizottság, 1982. szeptember 1. Mesteriskola Archívum, VI. ciklus dossziéja, "Előkészítés". A Tanulmányi Bizottság tag jai ekkor: Molnár Péter (titkár), Arnóth Lajos, Ferencz István, Reimholz Péter.

[14] A korszak hazai építészeti szellemi színterének kimagasló műhelye volt azokban az években a Magyar Építőművészet Moravánszky Ákos vezette szerkesztősége, amelynek teljes 13 tagjából 8 hallgatóként vagy mesterként a Mesteriskola tagja volt. Fiatal építészként: Moravánszky Ákos (V. ciklus), Ferkai András, Pazár Béla (VII.), Noll Tamás (VI), mesterként: Nagy Elemér (I–VI.), Mikolás Tibor (I–III.), Noll Tamás (VIII.), Tillai Ernő (I.), Varga Levente (VIII, IX.)

[15] "[A] pályázók … tudják, hogy mit csinál Ungers, Botta vagy Krier. […] Talán jobb lenne, ha leporolnák a régi tervezési segédleteket vagy a nálunk kapható (még nem is túl poros) könyveket — azokkal a jól ismert magas nyeregtetőkkel, finoman rusztikus mezőtúri burkolatokkal …" Moravánszky Ákos: lakható műtárgyak megértő családoknak. in: Magyar Építőművészet 1983/5. 2.

[16] "Úgymint: az építészet mint az egyetemes kultúra része, az építészet nemzetközi és nemzeti volta, az ideológia és a tudományos megalapozottság kettőssége, a stílus ismét felszínre kerülő kérdései, a népi kultúra, a magyar települések múltja és sorsa, a hazai realitások nehézségei, valamint a hazai építészettörténet elmúlt 80 éve." Jelentés a MÉSZ elnökségének a "FÉK" tevékenységéről. 1982. április hó, olvashatatlan aláírás. Mesteriskola Archívum, VI. ciklus III-IV. félév dossziéi. A Tanulmányi Bizottság tagjai ekkor: Molnár Péter (titkár), Dr. Szentkirályi Zoltán, Arnóth Lajos, Reimholz Péter és Sylvester Ádám.

[17] Kisho Kurokawa 1984. április 9-én Magyarországra látogatott, az éves Construma kiállításhoz kötődő tárlatának megnyitójára, és a mesteriskolások találkozhattak vele.

[18] A tervpályázat értékelése. Mesteriskola Archívum, VII. ciklus I-II. félév dossziéja

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.