/ AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024 / AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY! | Early Bird jegyek május 17 -ig meghosszabbítva / ÉPÍTÉSZFESZTIVÁL 2024
Nézőpontok/Tanulmány

Mesteriskola V.: A táguló világ

1/13

Feszty-körkép épülete, Puhl Antal terve, Mozgó Világ, 1979/1, 40. oldal

150/60 férőhelyes óvoda és bölcsőde, Heves, Cságoly Ferenc, Magyar Építőművészet, 1977/3, 10. oldal

Kórház-laboratórium és intézeti gyógyszertár, Győr, Józsa Mária, Magyar Építőművészet, 1977/3, 18. oldal

Feszty-körkép épülete, Rajk László terve, Mozgó Világ, 1979/1, 36. oldal

Feszty-körkép épülete, Hajnal Zsolt terve, Mozgó Világ, 1979/1, 37. oldal

Feszty-körkép épülete, Nagy Tamás terve, Mozgó Világ, 1979/1, 38. oldal

Feszty-körkép épülete, Nagy Tamás terve, Mozgó Világ, 1979/1, 39. oldal

Feszty-körkép épülete, Petróczy Gábor terve, Mozgó Világ, 1979/1, 41. oldal

Feszty-körkép épülete, Petróczy Gábor terve, Mozgó Világ, 1979/1, 41. oldal

Szakközépiskola, Eger, 1977 k. Hegedűs Péter terve a Mesteriskola III. ciklusából. (A Mesteriskola Archívumából)

Külkereskedelmi Szolgáltatóház, Budapest, Mészáros utca, 1976 k. Gereben Gábor (Közti) terve a Mesteriskola III. ciklusából.

Mátrai Péter illusztrációja a Spontán építészet című tanulmányához. (Magyar Építomuvészet, 1987/1.)

Rajk László a Művelődési otthon tervpályázatára készült naplójának egy oldala 1979-ból. (A Mesteriskola Archívumából)

?>
Feszty-körkép épülete, Puhl Antal terve, Mozgó Világ, 1979/1, 40. oldal
?>
150/60 férőhelyes óvoda és bölcsőde, Heves, Cságoly Ferenc, Magyar Építőművészet, 1977/3, 10. oldal
?>
Kórház-laboratórium és intézeti gyógyszertár, Győr, Józsa Mária, Magyar Építőművészet, 1977/3, 18. oldal
?>
Feszty-körkép épülete, Rajk László terve, Mozgó Világ, 1979/1, 36. oldal
?>
Feszty-körkép épülete, Hajnal Zsolt terve, Mozgó Világ, 1979/1, 37. oldal
?>
Feszty-körkép épülete, Nagy Tamás terve, Mozgó Világ, 1979/1, 38. oldal
?>
Feszty-körkép épülete, Nagy Tamás terve, Mozgó Világ, 1979/1, 39. oldal
?>
Feszty-körkép épülete, Petróczy Gábor terve, Mozgó Világ, 1979/1, 41. oldal
?>
Feszty-körkép épülete, Petróczy Gábor terve, Mozgó Világ, 1979/1, 41. oldal
?>
Szakközépiskola, Eger, 1977 k. Hegedűs Péter terve a Mesteriskola III. ciklusából. (A Mesteriskola Archívumából)
?>
Külkereskedelmi Szolgáltatóház, Budapest, Mészáros utca, 1976 k. Gereben Gábor (Közti) terve a Mesteriskola III. ciklusából.
?>
Mátrai Péter illusztrációja a Spontán építészet című tanulmányához. (Magyar Építomuvészet, 1987/1.)
?>
Rajk László a Művelődési otthon tervpályázatára készült naplójának egy oldala 1979-ból. (A Mesteriskola Archívumából)
1/13

Feszty-körkép épülete, Puhl Antal terve, Mozgó Világ, 1979/1, 40. oldal

150/60 férőhelyes óvoda és bölcsőde, Heves, Cságoly Ferenc, Magyar Építőművészet, 1977/3, 10. oldal

Kórház-laboratórium és intézeti gyógyszertár, Győr, Józsa Mária, Magyar Építőművészet, 1977/3, 18. oldal

Feszty-körkép épülete, Rajk László terve, Mozgó Világ, 1979/1, 36. oldal

Feszty-körkép épülete, Hajnal Zsolt terve, Mozgó Világ, 1979/1, 37. oldal

Feszty-körkép épülete, Nagy Tamás terve, Mozgó Világ, 1979/1, 38. oldal

Feszty-körkép épülete, Nagy Tamás terve, Mozgó Világ, 1979/1, 39. oldal

Feszty-körkép épülete, Petróczy Gábor terve, Mozgó Világ, 1979/1, 41. oldal

Feszty-körkép épülete, Petróczy Gábor terve, Mozgó Világ, 1979/1, 41. oldal

Szakközépiskola, Eger, 1977 k. Hegedűs Péter terve a Mesteriskola III. ciklusából. (A Mesteriskola Archívumából)

Külkereskedelmi Szolgáltatóház, Budapest, Mészáros utca, 1976 k. Gereben Gábor (Közti) terve a Mesteriskola III. ciklusából.

Mátrai Péter illusztrációja a Spontán építészet című tanulmányához. (Magyar Építomuvészet, 1987/1.)

Rajk László a Művelődési otthon tervpályázatára készült naplójának egy oldala 1979-ból. (A Mesteriskola Archívumából)

Mesteriskola V.: A táguló világ
Nézőpontok/Tanulmány

Mesteriskola V.: A táguló világ

2022.10.02. 09:40

A Mesteriskola rendszerváltás előtti évtizedeit bemutató cikksorozatunk soron következő részében a 10 év kihagyás után újraindult képzés III-V. ciklusait mutatja be Hartmann Gergely. A ´70-es évek második felére a képzési rendszerben is lényeges változások történtek, ugyanakkor az építészeti látásmód is átalakulásnak indult, a későmodern szemlélet mellett más megközelítések is elkezdtek utat törtni a fiatal építészgenerációk körében.

Az első két képzési időszak tanulságai alapján a III. ciklusban (1974–1976) több lényeges változás történt. A hallgatók létszámát drasztikusan csökkentették, 20 főben határozták meg.[1] A jelentkezők száma nem csökkent ugyan, de a 30 feletti résztvevő soknak bizonyult a műhely-jellegű közösség, valamint az előadások utáni párbeszéd és vita kialakulásához. A kezdetektől jelen lévő, de ezekben a ciklusokban jobban tematizált "generációs probléma" áthidalására ekkor vált gyakorlattá, hogy a felvételi eljárásba és más eseményekbe is bevonták a korábbi ciklusok már végzett hallgatóit.[2]

Lényegi változás volt, hogy az addigi egyszemélyű tanulmányi felelőst,[3] Vámossy Ferencet felváltotta a Tanulmányi Bizottság. Ennek titkára Farkasdy Zoltán, tagjai Bajnay László és Janáky István lettek. A reformban közrejátszhatott, hogy a hallgatók, bár izgalmasnak tartották az előadásokat, a tervezési feladatokban nem tudták azokat közvetlenül hasznosítani. Úgy érezték, hogy elmélet és gyakorlat "szintézise" nem valósult meg.[4] Ezen kívül volt még egy érdekes mozzanat a II. ciklusban, az 1973-ra tervezett tanulmányúttal kapcsolatban, amelynek szervezője szintén Vámossy volt. A nyári szabadságáról visszatérő tanulmányi felelős meglepve tapasztalta, hogy mindössze nyolcan jelentkeztek a Szovjetunióba tervezett útra, ugyanakkor körlevél készült a FÉK vezetőségének, amelyben a túlzottan drágának és kötöttnek tartott IBUSZ-út helyett egy saját szervezésű erdélyi körutat javasoltak. Az indítványt 33-an, 27 hallgató és 6 mester írta alá.[5] A "lázadást" a vezetőségben tudomásul vették, és az erdélyi utat valósították meg 1973 szeptemberének végén.[6]

150/60 férőhelyes óvoda és bölcsőde, Heves, Cságoly Ferenc, Magyar Építőművészet, 1977/3, 10. oldal
2/13
150/60 férőhelyes óvoda és bölcsőde, Heves, Cságoly Ferenc, Magyar Építőművészet, 1977/3, 10. oldal

A III. ciklustól a hallgatók oly módon is bekapcsolódtak az elméleti munkába, hogy egy-egy saját témát is ki kellett dolgozniuk. Ettől remélték az éppen aktuális gyakorlati feladatuk és az elméleti munka szorosabb összekapcsolását. A képzés elején "az építéspolitikai célkitűzések irányába ható, az egyes vállalatok érdekkörébe tartozó" témajavaslatokat előre kiadták.[7]

A Magyar Építőművészet 1977/3. száma ismét közölt egy válogatást a ciklus terveiből, és egyúttal az elkészült tanulmányokból. Utóbbiak túlnyomó része egyrészt a lakótelepek és lakások építési és szerkezeti problémáival, másrészt általában a szerkezetekkel, azok új lehetőségei­vel foglalkozott. Józsa Mária például a házgyári lakásépítés fejlesztési lehetőségeit elemezte, aminek tanulságait valóban tudta hasznosítani győri munkásságában.[8] Sokan azonban kiléptek a hivatalosan felvetett témák világából, és a sokszor erőltetett címek mögött már egy új korszak építészetelméletét készítették elő.[9] Cságoly Ferenc például Iskola-óvoda-bölcsőde építésének iparosított lehetőségei cím alatt a több korosztályt befogadó, integrált oktatási struktúra elméleti és térbeli lehetőségeit vizsgálta. Ezzel együtt végül olyan épület-javaslatot adott, amely valóban megépíthető iparosított elemekből.[10]

Külkereskedelmi Szolgáltatóház, Budapest, Mészáros utca, 1976 k. Gereben Gábor (Közti) terve a Mesteriskola III. ciklusából.
11/13
Külkereskedelmi Szolgáltatóház, Budapest, Mészáros utca, 1976 k. Gereben Gábor (Közti) terve a Mesteriskola III. ciklusából.

A folyóiratban közölt tervek szellemi gazdagsága ismét szembeötlő. Feltűnő ugyanakkor, hogy egyre inkább uralják azokat az előregyártott szerkezetek, és sokszor még mindig a kifulladt modern végletes pragmatizmusának Nyugat-Európában már alapvetően megkérdőjelezett szemlélete. Több terv – köztük Cságoly Ferencé is – viszont bizonyította, hogy alkalmas témaválasztással az elméleti kutatás valóban megtermékenyíthette a tervezési gyakorlatot is.

Érdekes momentum, hogy Makovecz Imre mint Gerle János mestere is feltűnt a ciklusban. Makovecz jelenléte azonban nem lehetett konfliktusmentes, annak ellenére, hogy a II. ciklusban Komjáthy Attila vezető építészeként már szerepelt. 1974 augusztusában kérték fel ismét vezető építésznek,[11] megbízatását azonban 1976. február 1-jei hatállyal visszavonta a MÉSZ elnöksége, mivel bár "Gerle János építésszel eredményesen foglalkozott", de "a III. ciklus munkájában rendszeresen nem vesz részt."[12] Gerlének a korszak lakótelep-központú urbanisztikai gondolkodását meghaladó, a vidék problematikájára fókuszáló tanulmányát (Falusi lakásépítés) a Tanulmányi Bizottság nem tartotta elfogadhatónak. Ennek indoklását nem találjuk. Gerle tervezési feladata ráadásul nem szerepel az évfolyamot bemutató folyóiratszámban sem.

A IV. ciklusban (1976–1978) a Tanulmányi Bizottságban Bajnay Lászlót Arnóth Lajos (vagy ahogyan mindenki hívta, Sam) váltotta. Ő ekkor került be a Mesteriskola szervezői közé, amelynek Szendrői Jenő halála után, 2000-től a vezetője lett. Ekkor vett részt a képzésben fiatal építészként Kapitány József is, aki a rendszerváltás utáni időszakban szintén a képzés meghatározó tagjává vált.

Szakközépiskola, Eger, 1977 k. Hegedűs Péter terve a Mesteriskola III. ciklusából. (A Mesteriskola Archívumából)
10/13
Szakközépiskola, Eger, 1977 k. Hegedűs Péter terve a Mesteriskola III. ciklusából. (A Mesteriskola Archívumából)

Folytatódott az egyéni témaválasztás már bevált módja. Mindazonáltal a témák már jóval tágabb spektrumon mozog(hat)tak. Ekkor tűntek fel először nyíltan a hetvenes évek modernjét meghaladó, nemzetközi viszonylatban is kurrensebb témák, amelyek mintha a hallgatók valódi érdeklődési körét is őszintébben tükröznék. A változás szembetűnő. Egyértelműen érzékelhető az urbanisztikában való szemléletváltás: az új lakótelepek és a paneles építés problematikája elenyésző (csupán egy tanulmány taglalja), viszont többen a vidéki (kis)városok fejlesztését, vagy meglévő városi lakótömbök rekonstrukció­ját választják témául.[13] A szerkezeti problémák is kísérletezőbbek, Majoros Gábor például a sátorszerkezetek építészeti alkalmazásának lehetőségeit mutatta be. Talán legizgalmasabbak az "általános építészeti problémák témacsoport" tanulmányainak témái. Ezek egyszerre tükrözik a nagy országépítés utópisztikus lendületének megszakadását (Szűts Zsuzsa: A takarékosság lehetőségei, Hevesi Károly: Autonóm [értsd: önfenntartó, megújuló, ciklikus] építészet), és ennek nyomán új szemléletű elméleti megközelítések jelenlétét. Utóbbira jó példák Mátrai Péter Spontán építészet és Turányi Gábor Jelek épületeken című tématervei. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Mesteriskolában folyó szellemi munka sok esetben e zárt körön kívül is gazdagította a hazai szakmai szellemi életet. Több meghívott előadó és hallgató által készített tanulmányt közölt a korabeli szaksajtó, például Mátrai Péter fent említett, kifejezetten izgalmas tanulmányát, igaz, csak 1987-ben.[14]

Mátrai Péter illusztrációja a Spontán építészet című tanulmányához. (Magyar Építomuvészet, 1987/1.)
12/13
Mátrai Péter illusztrációja a Spontán építészet című tanulmányához. (Magyar Építomuvészet, 1987/1.)

Mindenképpen említést érdemel a IV. ciklus záró tanulmányútja, amely New Yorkba vezetett. A nem kis szervezést és anyagi ráfordítást igénylő utazás a korszakban valódi kuriózumnak számított.

Az V. ciklusra (1978–1980) jelentkezők száma még az elsőét is meghaladta. A felvételi folyamat kapcsán két érdekesség is szembeötlő. Sem ezelőtt, sem ezután nem találunk arra utalást az Archívumban, hogy hallgatókat csoportosan pótlólag vettek volna fel. 1978-ban mégis három fiatal építész utólag került a már bejutott 23 tag mellé.[15] A jelentkezőket a Felvételi Bizottság egy komplex szempontrendszer alapján A, B és C kategóriákba[16] sorolta. A helyzet fonákságát jelzi, hogy az eredetileg felvett hallgatók mindegyike A minősítést kapott, míg a három, később bekerült tag eredetileg mind C minősítést. További levelezésekből feltételezhető, hogy az utólagos eljárás a tervezővállalatok igényeit tükrözte.[17]

Ennél átláthatóbb helyzet volt Mányoki Lászlónak, a KÖZTI igazgatójának próbálkozása 1978 őszén, az V. ciklus felvételije után. Mányoki kevesellte a vállalatától a képzésbe bekerült építészek számát, és felvetette, hogy létesítsenek költségtérítéses helyeket. Amennyiben a létszám bővítését anyagi okok hátráltatnák, a KÖZTI késznek mutatkozott fizetni a képzésért. A felvetést végül a MÉSZ főtitkára udvariasan, de határozottan elutasította.[18]

Feszty-körkép épülete, Nagy Tamás terve, Mozgó Világ, 1979/1, 38. oldal
6/13
Feszty-körkép épülete, Nagy Tamás terve, Mozgó Világ, 1979/1, 38. oldal

A felvételi pályázat 1978-ban kifejezetten izgalmas téma volt, amely mögött ráadásul – a többi felvételi feladattól eltérően – valódi építési szándék állt: Feszty Árpád: A magyarok bejövetele körképének újrafelállításához kellett pavilont tervezni. Már önmagában jelzi a korszak szemléletváltását, hogy a monumentális, romantikus alkotás felállítása szóba került. A feladattal óhatatlanul tematizálódott a 19. századhoz, valamint az akkori nemzet-fogalomhoz való viszony, és ezen keresztül a nemzeti építészet évtizedek óta félrerakott kérdése. A 101 jelentkezőből összesen 79 felvételiző építész készítette el a pályaművet. A Felvételi Bizottság általában elégedett volt, de a körképet helyreállító vezető restaurátor szerint az alkotások "közül nincsen egyetlen elfogadható, megvalósítható sem".[19]

Ez a momentum ismét rávilágít arra az ellenmondásra, amely a fia­tal építészek szárnyalása és a hazai realitások, vagy éppen a funkcionális megfelelés között feszült. És bár a Mesteriskola éppenhogy helyet adott ennek a kettősségnek, sokszor okozott fejtörést, hogy a tervekben inkább a funkcionális tartalmat, vagy a gondolati gazdagságot értékeljék. Szendrői Jenő és a Tanulmányi Bizottság több alkalommal adott hangot annak, hogy a kettő metszete lenne az ideális állapot. Nem vetették el az építészeti gondolkodás új irányait, ám annak mélységét, megértését hiányolták a hallgatóság körében.[20] Éppen ezért a következő ciklusokban a lehető legmagasabb szinten igyekeztek mindehhez szellemi muníciót biztosítani, és egyúttal a tervfeladatokat is úgy válogatni, hogy az elméleti munkát a gyakorlatban is kamatoztatni lehessen.

Feszty-körkép épülete, Rajk László terve, Mozgó Világ, 1979/1, 36. oldal
4/13
Feszty-körkép épülete, Rajk László terve, Mozgó Világ, 1979/1, 36. oldal

Mindez ugyanakkor minden eddiginél élesebben vetette fel a "generációs kérdést". Egyrészt, mert a hetvenes évek végére a tervezővállalatok beszűkült munkalehetőségei miatt alapvetően kérdőjeleződött meg a mesterek és hallgatóik eddigi, a vállalati keretrendszerben működő viszonya,[21] másrészt a FÉK vezetősége a korábbiakhoz képest gondolkodásban is egyre nagyobb távolságot tapasztalt a mesterek és a hallgatók között. Jellemző módon ezt a problémát is igyekeztek tematizálni. A ciklus 1979. áprilisi konferenciáját Szerencsen rendezték, amelynek címe Generációs kérdés az építészeknél volt. Az alkalomra visszahívtak több fiatal építészt az előző ciklusokból,[22] mintegy hidat képezve a hallgatók és a vezető építészek között. Többen közülük később valóban jelentős szerepet vállaltak a Mesteriskola életében.

Hartmann Gergely

A cikk a Mesteriskola 1953-2023 kiadványban megjelent A szabadság intenzív érzete: Az Építész Mesteriskola szervezeti és szellemi horizontja 1970 és 1990 között című tanulmány második része. Kiadta az Építész Mester Egylet, szerkesztő: Götz Eszter.

 

Szerk.: Hulesch Máté

 

[1] Ld. a 104. sz. határozatot a MÉSZ 1974. május 9-ei üléséről. Mesteriskola Archívum, III. ciklus dossziéi

[2] A III. ciklus felvételi Bíráló Bizottságában szerepelt Csomay Zsófia, Roth János és Sylvster Ádám. Ld. Javaslat a Fiatal Építészek Köre III. ciklusának lebonyolítására… 1974. május 23. Mesteriskola Archívum, III. ciklus dossziéi

[3] Aki mellett dolgozott ugyan Tanulmányi Bizottság (Finta József, Molnár Péter, Nagy Elemér, Tillai Ernő és Tokár György).

[4] Dr. Szendrői Jenő: A Fiatal Építészek Körének második ciklusa. Magyar Építőművészet 1974/6. 46.

[5] Körlevél a FÉK II. c tagjainak és vezető építészeinek. 1973. július 11. Mesteriskola Archívum, II. ciklus dossziéi

[6] "Kedves Jenő Bátyám! Szabadságomról visszatérve meglepő hír fogadott: a meghirdetett tanulmányúra összesen 8-an jelentkeztek, ezért jelentkezés hiányába Lajos az IBUSZ-nál a megrendelést visszavonta." Dr. Vámossy Ferenc levele Dr. Szendrői Jenőnek
1973. július 26.

[7] "… azokat a fiatalokkal, a tervezővállalatok vezetőivel és MÉSZ elnökségével egyeztetve választották ki." Javaslat a Fiatal Építészek Köre III. ciklusának lebonyolítására… 1974. május 23. Mesteriskola Archívum, III. ciklus dossziéi

[8] Józsa Mária a hetvenes évek elején a Győriterv és a GYÁÉV közös házgyári termékfejlesztő irodájában dolgozott.

[9] Például még: Szente Gábor és Sz. Szamosfalvy Ilona: Zártintézeti növendékek színpreferencia vizsgálata, vagy éppen Ferencz István és Hegedűs Péter: Mobil épített terek, pneumatikus szerkezetek magyarországi létjogosultságának vizsgálata.

[10] Magyar Építőművészet 1977/3. Terv: 10. Tanulmány: 30.

[11] Mesteriskola Archívum, III. ciklus dossziéja, Dr. Szendrői Jenő levele Kalmár Sándor elvtárs részére, 1974. augusztus 26.

[12] Dr. Böhönyey János MÉSZ elnök levele Makovecz Imréhez, 1976. február 13. Mesteriskola Archívum, FÉK III. ciklus III-IV. félév dossziéja.

[13] Például Pálfy Sándor: Egy vidéki városközpont tervezésének tanulságai, Eltér István: Lakótömbök rekonstrukciós tervezése. Ezeket és a továbbiakban felsorolt témákat ld. A Fiatal Építészek Köre IV. ciklusának (1976–1978) Téma-terve. 1977. március hó. Mesteriskola Archívum, IV. ciklus dossziéja

[14] Mátrai Péter: Spontán építészet. Magyar Építőművészet 1987/1. 38–39.

[15] 2435/u.13. ikt. számú tájékoztatás Dr. Pintér László elvtárs, a BME Továbbképző Intézet igazgatója részére, dátum nélkül

[16] A: alkalmas, B: további vitára alkalmas, C: további vitára nem alkalmas

[17] "Az Elnökség felkéri a Tanulmányi Bizottságot, hogy a FÉK további ciklusainak meghirdetésekor egyértelműen rögzítse, hogy a vállalatok a jelentkezési feltételekben megkívánt munkahelyi hozzájárulásban közöljék a javasolt személlyel kapcsolatos összes szempontjaikat. Későbbi időpontban, a felvételi pályázat elbírálása után további szempont figyelembevételére nincs lehetőség." Idézi a MÉSZ Elnökségi ülésének 1978. november 15-i 70. sz. határozatát Böhönyei János MÉSZ elnök Szendrői Jenőnek írt, 1978. december 5-i keltezésű levelében. Mesteriskola Archívum, FÉK V. ciklus "Előkészítés" dosszié

[18] Mányoki László, KÖZTI igazgató levele Böhönyei János MÉSZ elnök részére (1978. szeptember 5.), valamint és Gáspár Tibor MÉSZ főtitkár válaszleve. 1978. szeptember 22.

[19] Az idézet folytatása: "A szépen megrajzolt épülettervek a feladat teljes értetlenségét tükrözik: az archaizálás, sőt a fantasztikum irányába tolódnak el." Eöry Éva: A Feszty-körkép. Képes Újság 1979/25. 10–11. A felvételi pályázat bemutatását ld. továbbá: Bán András: Feszty körképület. Mozgó Világ 1979/2. 35–41.

[20] Szendrői már a III. ciklus felvételi pályázatának értékelésénél megjegyezi: "Az elbírálásnál is kitűnt, hogy fiatal építészeinknél a legkülönbözőbb építészeti felfogások jelentkeznek. Kisebb mértékben érezhető egy-egy tehetséges, elismert hazai építész hatása, annál inkább külföldi folyóiratokból esetleg csak felületesen megismerhető és talán csak felkapott építész-példakép" Magyar Építőművészet 1977/3. 9.

[21] "A gyakorlati munka a tervező irodákban nem volt kielégítő. Az eredetileg legfőbb érték-többletet jelentő közvetlen műtermi munkakapcsolat … csekély kivételtől eltekintve megszakadt. A közösségi munka színvonala és becsülete […] a tervező szervezeteknél is válságos helyzetbe került. […] A fiatalok munkával nem eléggé ellátott voltából származó természetes elégedetlenség valahogy lekicsinylő értékeléssé válik a már több házat felépített öregebbek kritizálásakor. … Mindebből az öregebbek tevékenységének lekicsinylése, esetenként méltatlan megbántása és a fiatalok gyakorlati gondok nélküli »álfilozofálása« következik." Szempontok a FÉK VI. ciklusának működéséhez. 1980. április 8. A (leköszönő) Tanulmányi Bizottság. Mesteriskola Archívum, V. ciklus dossziéi

[22] Bodonyi Csabát, Kruppa Gábort, Ferencz Istvánt, Kapitány Józsefet és Turányi Gábort

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.