Épületek/Középület

Mentőállomás Budaörsön

1/13

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/13

Mentőállomás Budaörsön
Épületek/Középület

Mentőállomás Budaörsön

2006.08.29. 11:20

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Koris János, Székely György

Földrajzi hely:
Budaörs, Magyarország

Felelős tervező: Koris János DLA munkatárs: Székely György

Az építési helyszín a főútvonal mentén található, a Szabadság utca mellett, a település központjától nyugatra. A telek közel négyzet alakú és adottságai meghatározzák a Mentőállomás elhelyezését. A szabályozási terv építési vonalait figyelembe véve a Mentőállomást négyzetes alaprajzi szervezésben lehetett megépíteni. A gépkocsi bejáró a Holdfény utcára nyílik, mert közlekedés szempontjából az utca alárendeltebb, és a mentőkocsik biztonságosan tudnak kihajtani. Az öt gépkocsinak szükséges parkolóhely telken belül van. Gyalogosan az Árok utca felől léphetünk be a területre, az Árok utca és Szabadság utca felé eső intenzív zöldterülettel megoldott kertrész mellett.
 

Építészeti koncepció
Az épület négyzetes alaprajza – együtt a közlekedési kapcsolatokkal – nagyban meghatározza az alaprajzi elrendezést is. A telek forgalmas csomópontban helyezkedik el, ezért az épületen belül egy átriumudvar köré szervezték az épület alaprajzát. Az épület tömegelrendezése és formaképzése egyszerű építészeti eszközökből építkezik, ahol az építészeti minőséget az anyagok igényes minősége és a felületek anyagszerűsége adja. Az építészeti koncepcióban a tervezők azt a célt tartották szem előtt, hogy humanizált belső terek jöjjenek létre és ne középfolyosós, belső közlekedőre szervezett térsorok. Egy átrium köré szervezett alaprajz alkalmas áttekinthető térsorok létesítésére, ahol egyúttal a természetes fény és szellőzés lehetővé teszi, hogy az épületbe ne kelljen drága gépészetet beépíteni.

Az épület homlokzatai, a nyílászárók arányai tükrözik a belső funkció elrendezését. Az épület zárt tömege, átriumos elrendezése kellő hangsúllyal építi be a mentőállomás telkét. A földszint alaprajzi elrendezését és a helyiségek kialakítását a szigorú technológiai követelmények határozták meg. A földszintre így értelemszerűen azokat a helyiségeket telepítették, amelyek funkcionálisan is összefüggnek: garázs és a hozzá kapcsolódó raktárak, fertőtlenítő, fekete-fehér öltöző, átrium, közlekedő és egyéb kiszolgáló helyiségek. Az emeleten vannak a külső forgalommal érintett terek: a szolgálat-vezetés, a gazdasági iroda, az orvos-tiszti szoba, valamint az ezektől térben, tömegben elhatárolt belső használatú terek, mint a nappali tartózkodó, konyha, hálószobák és a dohányzó.

Az épület metszeteit behatárolja az építmény magassága, ami két szint beépítését tesz lehetővé. Az épület falvázas szerkezetű, és monolit vasbeton födémek zárják le az épületet. A homlokzati felületeket FINNFOREST faburkolattal alakították ki, hogy tartós és a mentőállomáshoz illő épület jöjjön létre. A nyílászárókat vörösfenyőből tervezték ugyan, de műanyag ablakok kerültek beépítésre. A belső burkolatoknál nem drága, de igényes anyagok beépítését javasolták, és a tervezők hangsúlyt fordítottak a bútorozás és a belsőépítészet összhangjára, hiszen a mentőállomás dolgozói hosszú szolgálati időben tartózkodnak az épületben. Ezért is törekedtek átlátható, tiszta, humanizált térsorok létrehozására.


 

Mentőállomás
Budaörs Szabadság út, Árok utca és Holdfény utcai terület
beruházó: Budaörs Város Önkormányzata
megvalósulás éve: 2005

tervező: Budai Építész Műhely
felelős tervező: Koris János DLA
munkatárs: Székely György

a telek területe: 1000 m2
a telek beépítettsége: 29,8%
zöldterületi mutató: 37,30%
nettó alapterület: 503 m2

Szöveg—rajzok: Budai Építész Műhely Kft., fotó: Bujnovszky Tamás

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.