Megújuló Források az Épített Környezetben a Fenntartható Fejlődésért

Megalakult az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA), valamint a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) „Megújuló Források az Épített Környezetben a Fenntartható Fejlődésért", „Renewable Sources in the Built Environment towards a Sustainable Future" elnevezésű, közös munkabizottsága.

Megalakult az Építészek Nemzetközi Szövetsége (International Union of Architects, UIA), valamint a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) „Megújuló Források az Épített Környezetben a Fenntartható Fejlődésért" „Renewable Sources in the Built Environment towards a Sustainable Future" elnevezésű közös munkabizottsága. (További információk: http://portal.tee.gr )

Energia és környezet – egymással szorosan összefüggő fogalmak. Az energia- és környezettudatos gondolkodásra az építészek és a várostervezők óriási befolyást gyakorolnak, akár tisztában vannak ezzel, akár nem. A fejlett világ energiafaló ingatlanokban pazarolja el az összes felhasznált energia felét, főképpen üzemeltetésre: fűtésre, klimatizálásra és világításra, jelentősen szennyezve ezáltal a környezetet.


Életmódunk, épületeink nagymértékben felelősek az energiaválságért és klímaváltozásért. Ma csaknem minden építészeti és várostervezési feladat érinti a környezet és energia kérdéskörét. A fejlett országokban a környezet tervezésének célja a meglévő életszínvonal fenntartása és megőrzése, az emberi tevékenység környezetet károsító hatásainak minimalizálása, az innovatív technológiák és környezetbarát anyagok alkalmazása. A fejlődő országokban  pedig olyan kérdéseket érint, mint az életkörülmények javítása, a lakásépítés és az infrastruktúra kiépítése. Mindkét esetben az építészek feladata a megfelelő javaslatok és megoldások kidolgozása.


A jövő épített környezetének felelősen kell a természethez viszonyulnia, és alapvetően a Nap, szél, föld és víz – a négy őselem - kimeríthetetlen energiaforrásaira kell támaszkodnia. Az építész feladata, hogy olyan épületeket és városokat tervezzen, melyekben a természeti erőforrásokat körültekintően, takarékosan és felelősen használja, harmonikusan integrálva az új technológiákat. Az épületek megfelelő belső klímájának eléréséhez a lokális forrásokra – elsősorban a Nap, föld és szél – megújuló energiáira kell támaszkodni, az épületek telepítésében és formálásában tükröződnie kell ennek a törekvésnek. A legfontosabb építészeti irányelvek: megfelelő tájolás, benapozás, természetes megvilágítás, szoláris fűtés maximalizálása, természetes klimatizálás, megfelelő árnyékolás, növénytelepítés, környezetbarát építő- és burkolóanyagok alkalmazása. Ezekkel a hagyományos és univerzális, környezettudatos és bioklimatikus építészeti eszközökkel élhetünk az innovatív technológiák mellett.
 
 
A Magyar Építőművészek Szövetsége megalakította a „Megújuló Források az Épített Környezetben a Fenntartható Fejlődésért" elnevezésű munkabizottságát, amely az UIA (Építészek Nemzetközi Szövetsége) keretén belül működő ARES (Architecture and Renewable Energy Sources) munkabizottság magyar csoportja. A munkabizottságot hazánkban Szekér László építész vezeti. A 2002-ben megalakított ARES munkacsoport meghatározó szerepet tölt be az energiatudatos építészeti tervezés és a megújuló energiaforrások építészeti alkalmazásainak terjesztésével, fő célja a megújuló energiaforrások maximális építészeti alkalmazása. 

A magyar munkacsoport főbb célkitűzései között szerepelnek a magyar klimatikus, gazdasági, szociális, és kulturális körülményeknek megfelelő építészeti megoldások kidolgozása, dokumentálása, ismertetése és terjesztése, szakmai ajánlások megfogalmazása, képviselete, az energiahatékonyság növelése az energiafüggőség, a széndioxid-kibocsátás jelentős csökkentése érdekében. Célunk, hogy új technológiákat, rendszereket, építőanyagokat, integráljunk a meglévő épületek felújítása során a városi környezet javításáért, és az energiahatékony, környezetbarát új épületekért.

Szekér László
Budapest, 2007. június 1.