| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Középület

Mámora

1/49

Bejárat

Utcabútor

LiTraCon kapu - nyitva

Cella Septichora

Körüljárható

A foltok

Rengeteg

Szemmagasság

Gikszer

Megoldás

Vészkijárat kívülről

Kilátás

?>
Bejárat
?>
Utcabútor
?>
?>
LiTraCon kapu - nyitva
?>
?>
?>
Cella Septichora
?>
Körüljárható
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
A foltok
?>
Rengeteg
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
Szemmagasság
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
Gikszer
?>
Megoldás
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
Vészkijárat kívülről
?>
Kilátás
1/49

Bejárat

Utcabútor

LiTraCon kapu - nyitva

Cella Septichora

Körüljárható

A foltok

Rengeteg

Szemmagasság

Gikszer

Megoldás

Vészkijárat kívülről

Kilátás

Mámora
Épületek/Középület

Mámora

2007.07.26. 10:42

Projektinfó

Szerzők:
Török Tamás

Földrajzi hely:
Pécs, Magyarország

Vélemények:
6

A pécsi Cella Septichora Látogató Központról - élménybeszámoló Török Tamástól.

Tulajdonképpen lehetetlen bármit is hozzátenni Rozmann Viktor alapos elemző cikkéhez a pécsi Cella Septichora Látogató Központról. Legfeljebb ugyanazt lehet leírni másképpen.
A régészeti-műemléki szakmai kérdések mellett leginkább arról a sajátságos paradoxonról érdemes itt beszélni, amikor a nagy építészeti nekibuzdulásból egy építészethiányos helyzet születik.
Ebben az esetben is jól látható, hogy volt építészeti szándék, a tervezés során akartak valamit (leginkább egy szikár, háttérbe húzódó, a bemutatandó műemlékeket maga elé engedő épületet, ami a semminél több, építészetnek kevés), de mintha valahol félúton megrekedtek, aztán más izgalmak után néztek volna. Az egyszerűség helyett így szándékolt, de elég durva primitívség lett az eredmény, ami nem kedvez a semmivé oldódásnak, a jelenlét elkendőzésének.
Alapvetően érzekelhető ugyanis némi tudatosság az anyagválasztásban (amin itt nagyon sok áll vagy bukik), de a látszóbeton, a horganyzott járórácsok, a szürkére festett acél mégiscsak jócskán közhelyes választás, ráadásul nem is képes csendesen a háttérben maradni. A legnagyobb baj viszont az, hogy az anyagokból fakadó építészeti konzekvenciákat nem vonták le, nem vitték végig a koncepciót. Az építészeti célt így mindössze vázlatos szándéknyilatkozat mutatja, ami nem jutott el a kidolgozásig.
Egyáltalán nem meggyőző, ahogy ez a közeg körülveszi a bemutatott romokat. A beépített anyagok szűkre szabott körét nem keltik életre, nem rendezik kifinomult, kiérlelt megoldások. Így nem beszélhetünk eszköztelenségről, mert az feltételez valamilyen hatást is, és az itt nincs, a látogatókat nem legyinti meg az építészet mámora. Ez a kortárs magyar építészet nagy közös hiányossága is egyébként, és ha ez hiányzik, akkor minden hiányzik. Építészet nélküli építészet - fokozhatatlan.

Nagyon nehéz volt a feladat, az egész biztos - kár, hogy nem sikerült megoldani. Az eleve áttekinthetetlen romegyüttes nem lett sem darabjaiban (ld. a Cella Septichora körüljárhatóságának kérdését), sem egészében értelmezhető, felfogható, éppen ellenkezőleg – az újonnan megépült elemek eléggé zavaróak. Minden látható igyekezet dacára erősen túlépítették a helyet, a romok nagy birkózást folytatnak az egész apparátussal, amit a nyakukra ültettek. Bolyongunk az acéljárdákon, folyosókon, és csak nem ugrik nekünk az élmény.
Mondanunk sem kell, hogy a magyar építőipar itt is elemében volt, a felületek, csomópontok kivitelezése, az anyagminőségek simán elveszik az ember életkedvét. Meg aztán nagyon úgy fest a dolog, mintha az építők még adósok lennének az utolsó simításokkal és egy alapos takarítással.
A rosszul kivitelezett nyersbeton falak cementsimításai, amiket jogosan kifogásol a Rozmann-cikk, helyenként megelevendnek, túlvilági lelkek barlangrajz-szerű árnyait idézik. Tudatosan alkalmazva erőteljes motívum lehetett volna belőlük, a föld alá ereszkedés aktusának adekvát háttere. De nem lett, nyoma sincs a kedvezőtlen feltételekkel szellemi erőt szembeállító kreativitásnak.
Van viszont arcmagasságba belógó betongerenda, ordas nagy beázások és felragasztott sárga-fekete figyelmeztető csíkok a lépcsőkön. Világörökség, Európa, meg minden.

Már nagyon unalmas ezt felemlegetni, de most is csak a szokásos magyar történettel szembesül a szemlélő: belevágunk valamibe, amire nincs elég pénz, persze idő sincs rá (pályázati pénzforrás, közelgő választások stb.). Mégis megcsináljuk, úgy lemenedzseljük, hogy kő kövön nem marad (építészt mindig találunk hozzá).
Nem számít, hogy mit és hogyan, csak az, hogy megcsináljuk-e, ki lehet-e pipálni. A sokat szeretjük, a keveset nem. Jó vagy rossz = syntax error. Aki a részleteken nyafog, az meg gyenge, vesztes, művész. Ezt mindenki megtanulja az építészkari kiképzés első éveiben.

Kép+szöveg: Török Tamás

Cella Septichora Látogató Központ
A Pécs világöröksége, turisztikai vonzerő fejlesztése projekt az EU társfinanszírozásában, az Európa Terv keretén belül valósult meg.
Tervező: Bachman & Bachman Építész Iroda
felelős tervező: Dr. Bachman Zoltán DLA
Régészeti munkák: Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, vezető régész: prof. dr. Visy Zsolt

Bejárat
1/49
Bejárat

Utcabútor
2/49
Utcabútor

3/49

LiTraCon kapu - nyitva
4/49
LiTraCon kapu - nyitva

5/49

6/49

Cella Septichora
7/49
Cella Septichora

Körüljárható
8/49
Körüljárható

9/49

10/49

11/49

12/49

13/49

14/49

15/49

16/49

17/49

18/49

19/49

20/49

21/49

A foltok
22/49
A foltok

Rengeteg
23/49
Rengeteg

24/49

25/49

26/49

27/49

28/49

29/49

30/49

31/49

Szemmagasság
32/49
Szemmagasság

33/49

34/49

35/49

36/49

37/49

38/49

Kilátás
49/49
Kilátás

Gikszer
39/49
Gikszer

Megoldás
40/49
Megoldás

41/49

42/49

43/49

44/49

45/49

46/49

47/49

Vészkijárat kívülről
48/49
Vészkijárat kívülről


Vélemények (6)
gramercy
2007.07.26.
19:11

Elég elszomorító, így a képeket elnézve. De ahogy a cikkben írva vagyon, ilyenekkel Pannóniában nem törődünk. Jau' van az ugy! Kit érdekel egy kis beázás, a felmosóvíz lecsöpögésének a nyoma vagy éppen a hagyományos zsaluzattal nyert "látszóbeton" miért ne felelne meg a 21. századi élménynek? Pláne kis rigipszel kiegészítve. És vajon hogy fog kinézni 3 év múlva? Lásd Gellért tér pár évvel a felújítás után: tiszta mocsok.

abli
2007.07.29.
19:44

@gramercy: Elég elszomorító a fenti cinizmus. Véleményem szerint: 1. Egy megvalósult épület minőségi és üzemeltetési problémái sokszor nem a tervezőtől függő tényezők. (akár a beázás, felmosóvíz lecsöpögés sem). Mire elkészül egy ház, annyi kézen megy keresztül, hogy követni is nehéz. 2. "21 századi élmény" Nos, az milyen? Miért vagyunk annyira kinyúlva erre a korra? Ez csak egy szám, az ember bizony majdnem változatlan, viszont a környezete... Ez a kifejezés nálam már vetekszik a "tudásalapú társadalom" a "tudásközpontúság" és az "innováció" fogalmakkal, hogy a "struktúraváltás"-ról ne is beszéljek. A lényeg, hogy "jól hangzik"... 3. Visszautalva az 1. pontra: az, hogy a Gellért tér nemrégiben elkészült felújítása ellenére olyan amilyen, szintén legkevésbé sem a tervezésnek, mint inkább a környezetüket megbecsülni képtelen ifjoncoknak (lásd firkák, értelmetlen rombolás, pedig... jé... a 21. században vagyunk :) és a nem megfelelő karbantartásnak, üzemeltetésnek tudható be. Ezt (is) még tanulnunk kell. ui: a rigipszel meg mi a baj? :)

gramercy
2007.07.30.
07:25

@abli: cinizmus? 1. a tervezés során figyelembe kellene venni a fenntartás során mondjuk 2-3 évtizedes időtartamban folyamatosan felmerülő dolgokat. például a takarítást.. de valóban (ld. 3) 2. a lényeg hogy látszóbetont AKARTAK alkalmazni, ebből lett a deszka zsaluzás... ennyi 3. azért mi volna ha mondjuk évente egyszer tetőtől talpig, hmm, átmosnák mondjuk a fémeket meg a köveket? különben meg nem kéne mindent a fiatalokra fogni, mert egyrészt az ő 99 %-uk ugyanúgy betartja a szabályokat mint az idősebb generáció 99 %-a; amúgy meg rengeteg középkorú embert szoktam látni rágyújtani akárhol (!) és persze hogy a földre szórja/dobja a cuccost mikor látja hogy jön a villamos. a még idősebb generációból való nénikék pedig a leginkább hajlamosak a pudlikutya tápját transzformált állapotban a járdán hagyni, s minél fiatalabb a tulajdonos annál valószínűbb hogy felszedi de ez is csak egy vélemény mindenesetre lehetne eleve olyan anyagokat használni, olyan megoldásokat alkalmazni amelyek minimalizálják a kopást illetve a fenntatási költségeket. szingapúrban fel alá rohangálnak az utcát felmosó/söprő gépek pl....

abli
2007.07.31.
17:59

@gramercy: 1. igen 2. az alapos szakmai szem persze más, személyes benyomásomban nem volt meghatározó, de kétségtelen, hogy elég heterogén betonfelületeket látni... 3. hááát.. azért a betört megálló-üvegtáblákat, a falfirkákat, táblafirkákat és lerombolt szemeteseket, de még a tonnányi falragaszt sem nyugdíjas-pudli-kommandóknak köszönhetjük... itt is győz a vitalitás.. :) úgy legyen...

garageinc
2007.07.26.
18:09

Kedves Tamás! Számomra igen friss az élmény, hiszen múlt héten jártam Pécsett, és a Cella Septichora Látogatóközpontba is eljutottam. Az Ön és a Rozmann Úr írásában is a jó magyar kicsinyességet, és talán némi irigységet, és annál több reflektálást érzek felfedezni. Én örültem annak, hogy végre ízelítőt kaphat a nagyközönség abból a megannyi csodából, ami Magyarországon, jelen esetben Pécsett, van. Manapság félve nézek meg itthon bármilyen kiállítást, múzeumot stb. mert félek, hogy átlengi a gagyi és a giccs szokásos fura egyvelege. Aki foglalkozik vele, és ért hozzá, az tudja, hogy rengeteg értéket kellett megsemmisíteni az építkezés során, és nem mindent lehet a régi valójában megmutatni, de legalább nem lopták ki múzeumokba az emlékeket, amire mintha már lett volna példa a történelem során. Ha túrista szemmel közeledünk a dolgokhoz, akkor más szájízzel távozunk a Látogatóközpontból, hiszen érezzük, és tudjuk, amit láttunk az különleges, és eredeti volt. A részletekben felfedezett hibák sem mindegyikje bántott: nekem ezen a helyen tetszett a "magyar" látszóbeton architektúrája, a kiállítóterek közötti bolyongás sem zavaró, mert talán hangulatban az is odaillő. Konklúzió képpen csak annyit mondanék, hogy én örülök neki, hogy létezik, és szerintem ha ennél rosszabb emlékterület a jövőben nem épül Magyarországon, akkor történelmi kultúrális nagyhatalmak leszünk. üdvözlettel Nagy Tamás u.i.: Nekem sikerült nagyon jó fényképeket készítenem, esetleg megosztom szívesen, hogy ne csak a rosszra emlékezzünk.

abli
2007.07.26.
18:37

@garageinc: Teljesen egyetértek az előttem szólóval.. Én ugyan két hete láttam az objektumot.. :) A leginkább megindítónak és legfontosabb tanulságnak azt találtam, hogy - és ez most sokak számára szentségtörésnek tűnhet - ilyen kevés, szétszórt és bizony nem túl látványos látnivaló ellenére mennyi energiát fektettek azok megőrzésébe, bemutatásába. Szinte a "köréépítés" érdekesebb volt - minimalizmusa ellenére - mint maguk a "maradványok"... (mentségemre szóljon, hogy csak úgy betévedtem a helyre, csak annyi előzetes információm volt, hogy történt ott valami...) Ez a magatartás pedig csakugyan bizalomgerjesztő a jövőnkre nézve! :)

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.