| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek

Magyarországi várak díszvilágítása

1/15

1. kép

2. kép

3. kép

4. kép

5. kép

6. kép

7.kép

8.kép

9. kép

10. kép

11. kép

12. kép

13. kép

14. kép

?>
1. kép
?>
2. kép
?>
3. kép
?>
4. kép
?>
5. kép
?>
6. kép
?>
7.kép
?>
8.kép
?>
9. kép
?>
10. kép
?>
11. kép
?>
12. kép
?>
13. kép
?>
14. kép
?>
1/15

1. kép

2. kép

3. kép

4. kép

5. kép

6. kép

7.kép

8.kép

9. kép

10. kép

11. kép

12. kép

13. kép

14. kép

Magyarországi várak díszvilágítása
Épületek

Magyarországi várak díszvilágítása

2011.08.15. 08:44

Cikkinfó

Szerzők:
Deme László

Vélemények:
2

Dosszié:

A közelmúltban átadott sümegi vár díszvilágítása kapcsán felvetődött bennem az a kérdés, hogy vajon milyen magyarországi váraknak van díszvilágítása, egyáltalán szokásos-e megvilágítani egy várat, vagy a sümegi eset kuriózumnak tekinthető-e.

A közelmúltban átadott sümegi vár díszvilágítása kapcsán felvetődött bennem az a kérdés, hogy vajon milyen magyarországi váraknak van díszvilágítása, egyáltalán szokásos-e megvilágítani egy várat, vagy a sümegi eset kuriózumnak tekinthető-e.

 

1. kép
1/15
1. kép

 

 

Természetesen tudjuk, hogy Budapesten is van egy vár, amit a palotával együtt tíz évvel ezelőtt megvilágítottak a budavári palota környezetéig bezárólag. Ez a díszvilágítási együttes még ma is a főváros legékesebb esti látványa (1. kép). Ugyanakkor a vár annyira belesimul a városképbe, hogy hajlamosak vagyunk elvonatkoztatni erőd jellegétől, inkább egy fővárosi szép építménynek tekintjük. Ha már Budapestnél tartunk nem szabad elfelejtkeznünk a fellegvárról, a Citadelláról, mely a Szabadság szoborral együtt szintén díszvilágítással rendelkezik (2. kép).

 

2. kép
2/15
2. kép

 

 

Kis országjáró körútba kezdtem, számba vettem azokat a várakat, amelyek építészetileg úgy néznek ki, hogy akár meg is lehetne világítani őket, és érdekes benyomásokra tettem szert. Az köztudott, hogy váraink zöme a tatárjárás után a XIII-XIV. században épült, és az is közismert tény, hogy a hadászati célra is alkalmas várakat a Rákóczi szabadságharcot követő évtizedekben sajnálatos módon a császári csapatok lerombolták. Ez a pusztítás olyan mértékű volt, hogy az azóta eltelt időben a magára hagyott és egyre romló állapotú hajdani várak sok helyütt a földdel szinte egyenlővé váltak.

Jellemző az áldatlan helyzetre egy húsz évvel ezelőtti csókakői emlékem. A közelben jártunk a családdal és elhatároztuk, hogy megkeressük a várat. A környező erdő tökéletesen álcázta, szinte semmi nyom nem utalt hollétére. Meredek domboldalon, az aljnövényzetbe kapaszkodva, sokszor csúszva-mászva, kisgyerekekkel a hátunkon, ölünkben, próbáltuk elérni a hajdani várfalak sejtett vonalát. Úgy emlékszem, a végén feladtuk.

 

3. kép
3/15
3. kép

 

 

Ha most valaki Csókakő felé tart már messziről felfedezheti a várat. Közelebbről nézve az is látszik, hogy lépcsőzetesen elhelyezkedő falak vették körül hajdanán. Na meg persze azt is észrevehetjük, hogy díszvilágítást is építettek (3. kép), mely minél teljesebben igyekszik sötétedés után is megjeleníteni az építményt.

Az említett példa is demonstrálja azt a következetes, régészek és műemlékvédelmi szakemberek vezetésével, évtizedekkel ezelőtt elkezdődött és azóta is folyamatosan végzett, sokszor mostoha körülmények között folytatott heroikus munkát, melynek eredményeként egyre több vár válik látogathatóvá. Így e jeles történelmi emlékeink manapság fokozatosan a turista látványosságok fókuszaivá válnak. Egy-egy részleges rekonstrukciós munka folyamán világítás is épülhet, mintegy arra számítva, hogy a látogatókat nemcsak nappal, hanem sötétedés után is érdeklik a nevezetességek, és így több napot érdemes az egyes helyszíneken tölteni.

A magyarországi várak állapota és elhelyezkedése különböző. Vannak városban álló várak, amelyek a települések szerves alkotórészévé váltak, így megvilágításukkal is részévé kell válniuk az esti általános városi panorámához (Budapesten kívül például Esztergom, Sárospatak, Siklós). Találunk olyan várakat, amelyek a helységek közelében vannak, mintegy jelezve összetartozásukat, de mindenképpen önállóak, világításukat is függetlenül kell kezelni a településétől (Hollókő, Nógrád, Boldogkő, Csesznek). Néhány olyan várral is találkozhatunk, amely egyedül áll, messze minden lakott helytől, de mindenhonnan jól látható (Somló, Csobánc, Füzér), és vannak olyan váraink is, melyek erdők mélyén találhatóak, csak közvetlen közelükből fedezhetőek fel (Várgesztes, Máré).

 

4. kép
4/15
4. kép

5. kép
5/15
5. kép

 

 

A várak felújítása természetszerűen inkább a településekhez jobban kötődőeknél indult el – itt sok esetben már a díszvilágításuk is megépült –, a világítások színvonala azonban esetenként vitatható. Az előbbi jó példákon kívül szakmailag is büszkén vállalható az esztergomi vár a bazilikával együtt (4. kép), továbbá a győri Püspökvár, a pannonhalmi apátság, a sárvári Nádasdy vár (5. kép), a kőszegi Jurisits vár (6-7. kép). E felsorolt esetekben a várakat jellemzően csak kívülről világították meg.

 

6. kép
6/15
6. kép

7.kép
7/15
7.kép

 

Ettől a koncepciótól némileg eltér a diósgyőri vár díszvilágítása, ahol nemcsak a várfalak lenyűgöző esti látványában gyönyörködhetünk (8. kép), hanem belépve a várba belső világítással is otthonossá tették az ott-tartózkodást (9. kép). Ennek a turistacsalogató, színvonalas esti képnek a gyümölcsét élvezte a díszvilágítás megépülte után a városvezetés is. Az akkori polgármester mesélte, hogy minden bel- és külföldi exkluzív vendégét, ha teheti, este a diósgyőri várban fogadja és jó érzéssel aratja le az elismerő véleményeket.

 

8.kép
8/15
8.kép

9. kép
9/15
9. kép

 

 

Természetesen több olyan vár található még az országban, melynek egyáltalán nincs, vagy kezdetleges kialakítású a díszvilágítása. Ezek sokszor olyan frekventált idegenforgalmi központokban találhatóak, amit sokszor főleg a vár miatt keresnek fel a turisták (Siklós, Szigliget, Sárospatak, Füzér stb.). Színvonalas megvilágításuk mindenképpen kívánatos lenne. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy periférikus elhelyezkedésű, alig észrevehető várak megvilágítását (Várgesztes, Máré vára,Csobánc) tévedés lenne szorgalmazni. A magyarországi várak díszvilágítási állapota felmérésének eredményét térképen foglalom össze (10. kép). Tudom, hogy a feltüntetetteknél még több vár is található, de azok állapota – megítélésem szerint – nem olyan szintű, hogy a vizsgálat szempontjából számításba jöhetne.

 

10. kép
10/15
10. kép

11. kép
11/15
11. kép

 

 

A pirossal jelzett várak díszvilágításának megépítése lenne a legfontosabb [Veszprém, Szigliget, Füzér (11. kép)], de a régebbi elavult berendezések [Eger, Gyula (12. kép), Sárospatak] vagy a kezdetleges felfogásban, hiányosan készült világítások [Hollókő, Tata (13. kép)] újjáépítése is fontos lenne, hiszen mindegyikük idegenforgalmi szempontból páratlan adottságú helyen található.

 

12. kép
12/15
12. kép

13. kép
13/15
13. kép

14. kép
14/15
14. kép

 

 

A vitatott minőségű világításokról nem szívesen mutatok képeket, hiszen azok nem igazán emelik ki az egyes helyek nagyszerűségét. Remélem viszont, hogy alkalmam lesz a közeljövőben újabb vár díszvilágításokról képekkel is beszámolni. Addig is a legutóbbi – szerintem büszkeségre okot adó – sümegi vár díszvilágításáról mutatok egy újabb felvételt (14. kép).

 

Vélemények (2)
hegyaljai
2011.08.15.
11:41

Én óvatos lennék a várak kivilágításával. Először is a kivilágitás funkcióját kell tisztázni. Ha ez csupán figyelemfelhívás, akkor azt időben kellene korlátozni, hiszen éjféltől napfelkeltéig erre nem nagyon van szükség. Itt nem csupán energiatakarékossági szempontokról van szó, hanem fényszennyezést is jelentenek. No nem a nagyvárosok közepén, hanem egyébként ritkábban lakott környéken. A csillagos égbolt az ország 3/4-éről nem igazán élvezhető a városok horizont felé emelkedő "fénykupoláitól". A megvilágítás iránya is sokat számít, mert most alapvetően alulról felfelé, sokszor fénnyaláb kereszteződésekkel történik a megvilágítás, ami a leginkább fényszennyező.

Pákozdi Imre
2011.08.15.
13:48

@hegyaljai: A fényszennyezéstől nekem is herótom van. Sümeg viszont kivilágítva (is) gyönyörű. Egyetértek abban is, hogy legfeljebb 11-ig, talán éjfélig érdemes és szabad.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.