Technológia

Lehet harmincemeletes toronyházat építeni kőből?

1/3

Látványerv a Groupwork és a Webb Yates által tervezett, harmincemeletes kő toronyépületről Londonba. Kép: Groupwork - Webb Yates, via Building Centre

?>
Látványerv a Groupwork és a Webb Yates által tervezett, harmincemeletes kő toronyépületről Londonba. Kép: Groupwork - Webb Yates, via Building Centre
?>
Látványerv a Groupwork és a Webb Yates által tervezett, harmincemeletes kő toronyépületről Londonba. Kép: Groupwork - Webb Yates, via Building Centre
?>
A torony szerkezeti sémái. Kép: Groupwork - Webb Yates, via Building Centre
1/3

Látványerv a Groupwork és a Webb Yates által tervezett, harmincemeletes kő toronyépületről Londonba. Kép: Groupwork - Webb Yates, via Building Centre

Lehet harmincemeletes toronyházat építeni kőből?
Technológia

Lehet harmincemeletes toronyházat építeni kőből?

2020.03.13. 15:03

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
London, Egyesült Királyság

Építészek, alkotók:
Amin Taha, Groupwork, Steve Webb, Webb Yates

Vélemények:
1

A válasz: lehet, sőt, jobban megéri, mint ha betonból vagy fémből tennénk, és még fenntarthatóbb is. Ezt Amin Taha, a több hazai és nemzetközi díjjal büszkélkedő brit építész jelenti ki nagy magabiztossággal. A fenntarthatósági kutatásként is értékelhető gondolatkísérlet számításait egy londoni kiállítás kapcsán végezték el, amely a kő kortárs építészetben és építésben betöltött lehetséges szerepeit vizsgálja. 

A tárlat „The New Stone Age" címmel a londoni Building Centre-ben látható, kurátora pedig az az Amin Taha brit építész (Groupwork), akinek kővel burkolt, komoly vitákat provokáló lakóházáról mi is írtunk. Taha mellett a 15 Clerkenwell Close építésében közreműködő Steve Webb (Webb Yates), valamint Pierre Bidaud (The Stonemasonry Company Ltd) látták el a kurátori feladatokat a tárlatnál, amely a kő szerepét két lehetséges szempontból: szerkezeti elemként és fenntartható építőanyagként vizsgálja.

Látványerv a Groupwork és a Webb Yates által tervezett, harmincemeletes kő toronyépületről Londonba. Kép: Groupwork - Webb Yates, via Building Centre
1/3
Látványerv a Groupwork és a Webb Yates által tervezett, harmincemeletes kő toronyépületről Londonba. Kép: Groupwork - Webb Yates, via Building Centre

A tárlat állítása szerint a természetes kő mindkét szempontból izgalmas lehetőségeket rejteget. A kurátorok határozott állítása, hogy a természetes kő használata akár 90%-kal csökkentheti a felhasznált széndioxid mennyiségét az építkezés esetében, az ugyanolyan szerepet betöltő fém- vagy betonszerkezetekhez képest. Amin Taha még azt a kijelentést is megkockáztatja, hogy a követ és rétegragasztott fapanelt (CLT) használó épületeket karbon-negatív minősítést érdemelhetnek ki. 

A kiállítás részeként mutatják be a Groupwork és a Webb Yates által tervezett, 30 emeletes toronyház terveit, amellyel kapcsolatban szakértők bevonásával tanulmány is készült, az épület lehetséges szerkezeti variánsainak költségeiről. A kő vázszerkezet, kő épületmag és kőpadlók költsége £569/m², a kő exoszkeleton, CLT mag és CLT födémek költsége £485/m², a betonszerkezet bekerülési költsége £472/m², míg a burkolás nélküli fémszerkezet költsége £452/m². A kőszerkezet természetesen számos, a hosszú távú fenntartást nehezítő tulajdonsággal bír, amellyel adott esetben számolni kell. A költségszakértő Jackson Coles szerint azonban a járulékos költségeket (például a fém- és betonszerkezetek kezelését és burkolását) is figyelembe véve a kő használata felveheti azokkal az árversenyt. A tanulmány kihangsúlyozza, hogy a kő önmagában széndioxid-mentes, és az a folyamat, amíg a beépítésre késszé teszik, sokkal kevesebb kibocsátással jár, mint a fém vagy a beton esetében. 

A torony szerkezeti sémái. Kép: Groupwork - Webb Yates, via Building Centre
3/3
A torony szerkezeti sémái. Kép: Groupwork - Webb Yates, via Building Centre

Amin Taha ezt látja a legfontosabb tényezőnek, ami igazán a kő használata mellett szól. „Csak újra felfedeztük, amit az építészetk már hétezer éve tudnak" – jelentette ki a Dezeennek. „A kő sokoldalú, erős és tartós, bőven rendelkezésre áll, olcsó és nem termel szén-dioxidot – ideje van a reneszánszának." A londoni kiállítást a brit sajtó is pozitívan fogadta; Oliver Wainwright, a Guardian kritikusa „korunk elfelejtett építőanyagának nagy visszatéréseként" aposztrofálta.

Vélemények (1)
11111111
2020.04.09.
09:55

Nem csak lehet, hanem kell is! Racionalizálni kellene a szétterülő településeinket; vertikalizálni, vertikalizálni!

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk