Nézőpontok/Kritika

Lehet egymillióval több vagy kevesebb?

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Lehet egymillióval több vagy kevesebb?
Nézőpontok/Kritika

Lehet egymillióval több vagy kevesebb?

2014.04.18. 14:37

Cikkinfó

Szerzők:
Pákozdi Imre

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
5

Dosszié:

A Liget Budapest projektet a hatalom építi erőből és sok pénzből, amibe jócskán beleférnek a kilóra megvásárolt propagandisták. Finomabb, intelligensebb, építészekre szabott volt a Kongresszus múzeumnegyed-pártisága, s az sem véletlen, hogy az előadók közé egyetlen olyan sem fért be, aki kritikus gondolatokat fogalmazott volna meg a helyszínt illetően. Hanusovszky Katalin írása után itt van Pákozdi Imre cikke is. 

Jó lelkiismerettel mondhatjuk, hogy az Építészkongresszus a Liget Budapest projekt jegyében telt el. Két kiemelkedő minőségű előadásból – ezek Martha Thorne és Mario Botta nevéhez fűződnek – sokat tanultunk a múzeumépítészetről, kommunikációs technikát illetően pedig Baán Lászlótól. Feltenni a kérdést, hogy „tud-e valaki olyan parkot, amelyben..." amire, ugye, ha nincs válasz, az a kérdésfeltevő fölényét tükrözi. Ha pedig van (ahogy a levezető elnök úr mondott is vagy kettőt), akkor kijelenteni, hogy „Na ugye!"...

Ennek a megtörtént esetnek a megemlítése nem öncélú poénkodás. Baán Lászlóék érvelésének lényege ugyanis hagyományosan nem annyira a tartalom, hanem maga a kommunikáció lehengerlő technikája. Tekintsük csak Baán úrnak azt, a többször megismételt kijelentését, hogy az új, városligeti Múzeumnegyed évente egymillióval több látogatót vonz majd Budapestre. Ezt ő semmivel nem támasztja alá, pusztán a megérzésére hivatkozik, amely megérzése kapcsán láthatóan fel sem merül benne, hogy az - mármint a megérzése – különleges kiállítási szenzációt jelentő, időszaki tárlatok sikerein ittasulva keletkezhetett. A kongresszuson, vele négyszemközt beszélgetve sem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy miből gondolja, miszerint hat, eltérő profilú múzeum látogatottsága nőni fog attól, hogy egymás közelébe telepítjük azokat? Ismét a semmivel sem bizonyított „brand hatásra" utalt, arra, hogy a közepesen érdekes kiállítási anyagokat - mintegy szinergikusan - feldobnák az épületek, valamint a helyszín.

Visszatérve a saccolt látogató-szám-növekményre, először is megkérdezném, kicsit Hofival: most mennyi is az annyi? Hány látogatója van mostanság évente Budapestnek? (Ugyanez a kérdésem a növényzetre: most mennyi a zöld felület és mennyi a zöld terület valós aránya a teljes, egy helyrajzi számon szereplő Ligetben? Tehát a Hősök tere, a Szépmű és a Műcsarnok nélkül számított területen belül? És mennyi ebből a több szintes, beállt növényállomány és mennyi a garázsfedő, kopasz sportgyep?)

Látva a Liget Budapest igézetében megrendezett Építészkongresszuson bemutatott „sztárépítészi" prezentációkat azt állítom: ha erre a nyílt és nemzetközi - értsd: a magyar építészekénél híresebb nevekre aspiráló - pályázaton azok, és azokhoz hasonló művekkel nyernek, akiket és amiket láthattunk, akkor Budapest évi látogatószáma egymillióval csökkenni fog. Talán kivétel a fantasztikus Mario Botta, akitől viszont remélhető az a környezettudatosság, amelynek szellemében Roveretoban a történelmi utcasor mögé tervezte új épületét. Az a környezettudatosság, aminek nevében remélhetőleg nem indul ezen a pályázaton.

Igen, szerintem csökkenni fog a látogatószám, már csak a Városliget és az Orczy Park (és a botrányossá silányított Múzeumkert) elvesztése miatt is. E kijelentésem szignifikancia-szintjét közel azonosnak gondolom Baán László egymilliós növekedésről szóló beszédeinek hitelességével. Mert hol is tartunk ma? Budapest, egy összességében 1,3 millió szavazaton alapuló felmérés szerint, tavaly a második „legjobb város" volt a világon. Nyilván elsősorban fekvése, lakóinak barátságos magatartása, színes kulturális kínálata, közbiztonsága, veretes szépségű, gyönyörű házakkal tűzdelt eklektikus negyedei, pazar de nem procc vendéglátó helyei és sok minden más miatt. Amelyek közé igenis oda tartozik a Belvárost színesítő, remek parkok lánca: a Károlyi kert, a Múzeumkert, a Városliget és az Orczy kert. Másfelől, más műfajban, a Hunyadi tér, az Almási tér, a Klauzál tér, a Ferenc tér, a Bakáts tér…

Ezzel a második hellyel tessék versenyezni, kedves projekt-iroda, Városligeti Ingatlanfejlesztő (brrrrr...) Zrt. És ha romlik a helyezés, gyorsan visszaültetni az ősplatánokat, visszatenni a kasszába a 150 milliárdot...

Ha Baán úrék teleépítik a Városligetet, egy fantasztikus, máig élő, régi álmot purgálnak ki a Városból: az andalgó, gyereket és kutyát futtató kisemberi magánboldogság, a természet-közeli városiasság csodáját. Ezt az élményt ma naponta 15-25 ezren élik és álmodják a Városligetben. Újdonászaink ehelyett a Ligetbe vezényelnék a pöfögő turistabuszok hajszolt népét, akik majd erőltetett menetben gyakják végig azokat a középszerű múzeumokat, amelyeknek hazájuk-beli hasonmását pillantásra sem méltatnák.

Pákozdi Imre

 

 

Vélemények (5)
zim
2014.04.22.
17:20

Az UIA-ra való hivatkozás is megdől a tartalmát tekintve, ha meghallgatjuk az Albert Dubler UIA-elnökkel készült interjút (https://www.youtube.com/watch?v=sGeQY6pVOAY), amiben kerek-perec megmondja, hogy a helyszín kiválasztását  helyi problémának tekinti, és UIA-elnökként ilyen helyi problémákba nem kíván beavatkozni.

A helyzetkomikum teteje egyébként, hogy Albert Dubler tavaly februárban tette közzé a Rio+20 fenntarthatósági elveivel kapcsolatos felhívását (www.uia-architectes.org/sites/default/files/RespsArch_AD_022013.pdf )az UIA tagszervezetei (Magyarországon ez, ugye, a MÉSZ) részére...

Ezen felhívás pontjai közül itt most csak egyet emelnék ki, miszerint itt az ideje, hogy mi építészek is bebizonyítsuk, hogy megértettük, hogy mit is jelent a 'less is more', és hogy ezt tudjuk alkalmazni a gyakorlatban is...

FenyvesiHK
2014.04.22.
18:19

@zim: and

"5. Raise awareness of the evolutionary possibilities of Nature and search for the 

tiniest impact of human activities on Nature."

Éppen most keresik a Ligetben. A MÉSZ megy elöl kezében a lámpással.

Pákozdi Imre
2014.04.22.
18:24

@FenyvesiHK: Megvezetni az hagyja magát, aki abban érdekelt. Mennyi a zsűri elnökének tiszteletdíja és mennyi a zsűritagoké? (Közérdekű adatokat kérdezek, szelíd, társalgási modorban, de ha kell, bírósági úton.) A kérdés címzettje: Baán László valamint a Városligeti Ingatlanfejlesztő Zrt. vezetője. 

lecsó
2014.04.23.
14:26

@FenyvesiHK: Vajon túlzás lenne azt állítani, hogy itt szakmai alkalmatlanság tényállásának fennforgása valószínűsíthető? És ha nem, akkor valamiféle személyi konzekvenciáknak nem kéne levonódniuk?

zim
2014.04.22.
10:05

Martha Thorne-t sikerült teljesen félrevezetni a beruházás helyszínét, illetve volumenét illetően. A vele készült interjúban (https://www.youtube.com/all_comments?v=D0UPf1Mbug0) ugyanis a projekt sikerének kulcsát abban látja, ha légiesen könnyed, átjárható tömegek jönnek létre, amelyekbe és amelyeken keresztül szabadon áramlanak az emberek.

Azaz egy olyan városra nyitott kulturális intézményt képzel ide, mint a párizsi Pompidou Center vagy a stockholmi Kulturhuset. Csakhogy ezek a saját városaik egy-egy olyan gócpontjában jöttek létre, ahová a városi élet funkcióinak sokasága gravitál. Egy ilyen helyszín Budapesten nyilvánvalóan nem itt van. Lehetne a Nyugati pályaudvar környékén (alias Kormányzati Negyed), de hát megépült a kultúr-Bálna is...Annak tízezernégyzetmétereit vajon már-már szétfeszíti a kulturális pezsgés...?

És létezik-e egyáltalán ez a vízionált kultúráramlás Budapesten, az egyedüli Múzeumok Éjszakáját leszámítva? Már egyáltalán a 2-3000 forintos belépők mellett mennyire áramlik a pesti nép múzeumból múzeumba, harmadikba és negyedikbe, s tovább-tovább...?

Már a tervpályázat öt hatalmas épülete is agyonnyomja a Ligetet, de az vajon mennyire elegáns, hogy a tervpályázat öt múzeumot említ, miközben a Városligeti szabályozási terv már kilenc sokezer négyzetméteres épület foltját rajzolja a park és a platánok helyére...?

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.