Közélet, hírek

Lázár János: ”Mi Kósban, Lechnerben, Makoveczben hiszünk”

1/1

Lázár János beszél a gazdasági fórumon Debrecenben. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Hirdetés
?>
Lázár János beszél a gazdasági fórumon Debrecenben. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
1/1

Lázár János beszél a gazdasági fórumon Debrecenben. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Lázár János: ”Mi Kósban, Lechnerben, Makoveczben hiszünk”
Közélet, hírek

Lázár János: ”Mi Kósban, Lechnerben, Makoveczben hiszünk”

2022.11.28. 12:21

Az építési és beruházási miniszter Debrecenben beszélt a jövőbeni tervekről, stratégiákról, így többek között hangsúlyosan arról is, hogy az építkezésekben a polgári jóízlés érvényesítését tartja meghatározónak, legyen szó gyárépítésről, magán- vagy közcélú építésről.

"Azt szeretném, ha minőségben mást és másképpen építkeznénk Magyarországon. Lezárnánk egy korszakot, ami egy átmeneti időszak volt 40 évnyi kommunizmus után, és egy új, a minőséget fókuszba helyező korszak jönne el. De azt sem titkoljuk, hogy vannak építészeti példaképeink. Mi Kósban, Lechnerben, Makoveczben hiszünk, és az általunk képviselt, hagyományra építő, tájba illesztett, tradicionalista építészetet is fontosnak tartjuk a modernisták mellett. Szeretnénk az értékeknek, a helyi értékeknek helyet és szerepet szerezni" fejtette ki Lázár János a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara gazdasági fórumán, amit múlt héten csütörtökön tartottak. A tárcavezető azt mondta: az építészetet egyrészről gazdasági ösztönzőnek tartja, másrészről pedig a polgári jóízlést akarja majd érvényesíteni. "Jót, jobban és jó ízléssel szeretnénk építeni", foglalta össze gondolatmenetét. 

Az MTI tudósítása szerint kitért az állami beruházási politikájára is, aminek a gazdasági növekedést kell szolgálnia. Mint megjegyezte, beruházási miniszterként azzal kezdte a munkáját, hogy nem alapköveket helyezett el, hanem alapköveket szedett fel:

302 beruházást függesztett fel a kormány az idén, 2140 milliárd forint értékben,

a háború gazdasági következményeként. A háború másik következménye, hogy

a megkezdett, befejezésre váró beruházások mindegyike forráshiányos: 351 ilyen beruházás van az országban, 3410 milliárd forint költséggel,

miközben az építőiparban 15-20 százalékos áremelkedés volt, vagyis 500-600 milliárd forint forráshiány keletkezett a most folyó beruházásoknál. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az elmúlt 12 évben a magyar állam 25 ezer milliárd forinttal járult hozzá a fejlesztésekhez, az ország gyarapodásához, aminek 70 százaléka infrastrukturális fejlesztés volt.

Lázár János alapvető változást ígért a fejlesztéspolitikában, nem titkolva, hogy számára a vidék az első, a vidéki beruházások, építkezések, közlekedési fejlesztések támogatása. Ennek érdekében két törvénycsomag előkészítése zajlik. A készülő beruházási kerettörvény legfontosabb céljaként azt határozta meg, hogy folytassák az állami fejlesztéseket a közjó érdekében, jobb legyen az állami beruházások előkészítése, "magyar alapanyagból, magyar szaktudással, magyar munkából, magyar profit szülessen". Megemlítette, hogy a teljes magyar építési szabályzatot felülvizsgálják a szakmai szervezetek bevonásával.

A miniszter az akadályok, a bürokrácia lebontását is kilátásba helyezte, ennek egyik célja, hogy "Magyarország civilizációs szintet lépjen". Fontos célnak nevezte azt is, hogy a jövőben a helyi közösségek hozzájárulása nélkül ne lehessen beruházásokról dönteni.

Nem ez az első alkalom, hogy Lázár megosztja gondolatait az építészetről, az azzal kapcsolatos irányelveiről. Ősszel írtuk meg, hogy egy fertődi konferencián arról beszélt: "a 21. századi építészetnek nemzetinek kell lennie, a régi mindig szebb és jobb, mint az új". Ekkor jelentette ki, hogy a területet felügyelő tárcavezetőként a nemzeti építészet mellett tör lándzsát a posztmodern kortárs építészete helyett, és bár nehéz vitákra számít a témában, szerinte egy sarokpontja van a kormány álláspontjának: ami a II. világháború előtt, vagy a háború után a nemzeti építészet jegyében épült, az védelmet és támogatást igényel. "A magyar kortárs kormányzati politika építészeti vonalában a réginek fontosabb szerephez kell jutnia, mint az újnak, mert első kötelességünk, hogy a régit helyrehozzuk, használatba és birtokba vegyük" – szögezte le, ahogy azt is, hogy 2030-ra Magyarországon el kell érni, hogy a műemlékek újjáépüljenek és megtalálják új funkciójukat.

Vélemények (1)
Hartmann György Sándor
2022.11.29.
09:22

Nem tudom - hogy a névtelen cikk szerzője – csak ezt hallotta-e, vagy Lázár János tényleg nem beszélt az általa beharangozott „nagy átalakítás” részleteiről. Mert az esztétika kérdések nem törvénybe tartozók, azt végezze el tudományos módszerekkel a tudomány. (Erre meg vannak a megfelelő szervezetek, akik erre képesek.) Viszont a lényegről a miniszter úr egy szót sem szólt – gondolom ez nála a konzultáció. Ez év végi határidőre kellett volna előterjeszteni az „építés átalakításának” rendszerét, módszerét, és ezt az országgyűléssel elfogadtatni. Nos ebből nem látni semmit. Pedig az országgyűlés már csak napokig tárgyal ebben az évben, és a miniszter úr korábbi fogadkozása szerint egy hónap múlva már így kelleme. dolgoznunk. Ebben még az a legszomorúbb, hogy az építészek hallgatnak, mint ahogy a Művészeti Akadémia és a MÉK is.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk