| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek

Lánc-Lánc-Térlánc

1/8

1. ábra: állapot és jövőkép a Budapest Szíve koncepcióban (forrás: M-Teampannon)

2. ábra: Stockholm belvárosának kiemelt, egymásba fűződő szabadterei

3. ábra: London állami adminisztrációs központjának hatalmas kiterjedésű közparki térsorai

4. ábra: Madrid belvárosi helyzetű terei, parkjai

5. ábra: Párizs belvárosának barokk térszerkezetet idéző szabadtérláncolata

6. ábra: Berlin belvárosának térláncolata

7. ábra: a bécsi Ring zöldfelületei és terei

?>
1. ábra: állapot és jövőkép a Budapest Szíve koncepcióban (forrás: M-Teampannon)
?>
2. ábra: Stockholm belvárosának kiemelt, egymásba fűződő szabadterei
?>
3. ábra: London állami adminisztrációs központjának hatalmas kiterjedésű közparki térsorai
?>
4. ábra: Madrid belvárosi helyzetű terei, parkjai
?>
5. ábra: Párizs belvárosának barokk térszerkezetet idéző szabadtérláncolata
?>
6. ábra: Berlin belvárosának térláncolata
?>
7. ábra: a bécsi Ring zöldfelületei és terei
?>
1/8

1. ábra: állapot és jövőkép a Budapest Szíve koncepcióban (forrás: M-Teampannon)

2. ábra: Stockholm belvárosának kiemelt, egymásba fűződő szabadterei

3. ábra: London állami adminisztrációs központjának hatalmas kiterjedésű közparki térsorai

4. ábra: Madrid belvárosi helyzetű terei, parkjai

5. ábra: Párizs belvárosának barokk térszerkezetet idéző szabadtérláncolata

6. ábra: Berlin belvárosának térláncolata

7. ábra: a bécsi Ring zöldfelületei és terei

Lánc-Lánc-Térlánc
Helyek

Lánc-Lánc-Térlánc

2011.08.19. 11:55

Cikkinfó

Szerzők:
Bardóczi Sándor

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
7

Dosszié:

A közelmúltban ismét téma lett a Városháza Fórum sorsa és ennek kapcsán újra fellángolt az az elsősorban urbanisztikai vita, hogy a belvárosi térségben az Erzsébet tértől a Dohány utcáig húzódó „szétfolyó térláncot" tagolni kell-e térfalakkal a funkcionális strukturálás érdekében. Ugyanakkor az újabb térfalak ki nem mondatlanul is beépítést, sűrítést jelentenének e térségben. A dilemma feloldását talán segítheti, ha megvizsgáljuk néhány európai város belvárosának közterületi szerkezetét. Kíváncsiak voltunk: van-e élet (térláncokkal együtt) máshol is Európában… Bardóczi Sándor írása.

A Martinelli-ház Károly körútra néző, letarolt területén most egy Városháza tér (főtér) kialakítását vetette fel az LMP fővárosi szervezete, de szakmai körökben időről-időre felmerül a városháza tömb sorsával kapcsolatban a terület beépítése, értékesítése is. Általában a felszínre került markánsabb építészeti vélemények között az fogalmazódik meg, hogy vagy ezt a területet, vagy pedig a Gödör területét mindenképpen szükséges beépíteni, hiszen belvárosi, egyébként központi vegyes besorolású beépítésre szánt területekről lévén szó, ezek a telkek végtére is értékes befektetési telkek, kihasználtságuk pedig „jelenleg alacsony". A gazdasági érvek között szerepel, hogy az ingatlanfejlesztési erő, lendület leghatékonyabban a sűrű közlekedési hálózattal és egyéb infrastruktúrával rendelkező városrészekben köthető le, ezért természetes és támogatandó folyamat a belvárosi funkciósűrűsödés. Ilyenkor szóba kerül a Gödör, Erzsébet tér, Deák tér, Károly körút, Madách tér, Városháza park által ma alkotott térsor is, ahol a térfalak részleges hiánya miatt a városi térszerkezet „kilukad".

Ugyanakkor másik oldalról azt halljuk, hogy a város végletesen egyközpontú, a belvárosban koncentrálódik a fővárosi munkahelyek és intézmények jelentős száma, magas a lakónépesség elvándorlása, jellemző tendencia a lakóhely és a munkahely térbeli szétválása és az ingázás erősödése és nagyobbrészt ez okozza a belvárosra nehezedő, alig elviselhető környezeti terhelést.

A Budapest Szíve Akcióterv
A környezeti paraméterek romlása, a szálló por magas koncentrációja, a belváros igen sűrű szerkezete hívta életre a Budapest Szíve programot is. A Budapest Szíve Fejlesztési Program – Akcióterv és Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány (M-Teampannon, 2006) igen magas színvonalon elemzi ezt a belvárosi helyzetet, és célul tűzi ki a belváros tehermentesítését közlekedési szempontból a teher és személygépjármű forgalom radikális visszaszorításával, a közösségi közlekedés és a gyaloglás priorizálásával, a kerékpáros infrastruktúra megteremtésével, valamint a zöldfelületi arány növelésével. Ugyanakkor a tanulmány a város – véleményem szerint immár elodázhatatlanul szükséges - többközpontosodását marginálisan kezeli, illetve olyan középület- és magánerős irodaház fejlesztéseket, mélygarázsokat jelöl meg bizonyos kiemelt pontokon fejlesztési célként, amelyek a szerkezetet tovább sűrítik, a mai környezetileg káros tendenciát nem fordítják meg.

 

 

1. ábra: állapot és jövőkép a Budapest Szíve koncepcióban (forrás: M-Teampannon)
1/8
1. ábra: állapot és jövőkép a Budapest Szíve koncepcióban (forrás: M-Teampannon)

 

A javaslatok érintik a Városháza tömbjét is és így fogalmaznak: „Az új beépítésekkel kiegészülő Városháza-tömb szervesen kiegészíti a térség meglévő térrendszerét, téri felfejlődésében támaszkodik arra. Az épületkomplexum meglévő, városi tér arányait felmutató belsőudvarai a térség tereinek szövedékére szinte súlypontjukban „ülnek rá", a közöttük adódó átjárások a jelenleg zárt világként vegetáló belsőudvarokba bevonják a városi életet. A zárt szövedékben véletlenszerűen felnyíló terek rendszerét követve is indokolt a határozott körúti térfalképzés, a képződő mögöttes új teresedés rejtése, a városszövettel történő visszafogott összeszövése."

Ám valóban megtörténik-e az európai belvárosokban a természetes funkciósűrűsödés? Valóban egzakt térfalak határolnak-e minden szabadteret? Valóban nincsenek-e egymásba átmenő térsorok egyes európai belvárosokban? Valóban területpazarló, működésképtelen, igényeknek nem megfelelő-e a belváros eltúlzott zöldítése az ingatlanfejlesztések szempontjából értékes telkeken? A kérdés megválaszolásához vizsgáljunk meg néhány – fejlettségében előttünk járó – európai nagyváros belvárosi területét. Virtuális utikalauz következik – nemcsak turistáknak.

A legzöldebb európai főváros - Stockholm
A legélhetőbb város címet sokszor elnyerő Stockholmban azt tapasztaljuk, hogy a várost behálózó fjordok maguk is egymásba olvadó térsort alkotnak, amelytől szellőssé, nyitottá válik a város. A belvárost átszelő Riddarfjärden partjain, az egyik nagy sziget csücskén kapott helyett a városháza, amely a kikötői sétánnyal (zöldsáv) nyugat felé egy hatalmas parkhoz kapcsolódik. Långholmen területén szintén a fjord felé nyúló hatalmas zöldfelületeket látunk, míg dél felől a belvárosra tár kilátást a sziklás-parkos Skinnarviksberget. Riddarholmen területén a belvárosra, a fjordra néző tereket, sétányokat, piacteret azonosíthatunk. Stockholm belvárosa igen magas zöldfelületi aránnyal rendelkezik (az egy főre jutó zöldfelület 230 m2 a svéd fővárosban1!), pedig egészen bizonyosan e területeken elvben nagy ingatlanfejlesztési potenciál van, melyet azonban a svédek nem használnak ki: a zöldfelületben gazdag belvárost nagyobb értéknek tartják. A szigetekkel, fjordokkal szabdalt várostest, a hálós szerkezet mellérendelt központok sokaságát adja egyetlen centrum helyett, így az segít a városi forgalmi terhelés szétosztásában. A hatalmas vízfelületek pedig kellő átszellőzést és természetes mikroklímát biztosítanak a mindössze 1,2 milliós városnak.

 

2. ábra: Stockholm belvárosának kiemelt, egymásba fűződő szabadterei
2/8
2. ábra: Stockholm belvárosának kiemelt, egymásba fűződő szabadterei

 

 

Térfűzérek a ködös Albionban
London (egyik) belvárosában – a városban nehéz egyértelműen belvárosi helyzetről beszélni a decentralizáltság (sok kis város együttes organizmusa) okán, nevezzük tehát inkább nevén a gyereket: Westminsterben – óriási nyitott térségek jelenlétét tapasztaljuk. Részben a természeti, táji alakulatok tették lehetővé, hogy a Temze régen lefűződött holtágainak mentén egy tekintélyes parkhálózat: London tüdeje jöjjön létre a Hyde Park és a Szt. James Park láncolatával. Utóbbiban a Buckingham palota jelzi: az uralkodók bölcs előrelátásából (és természetesen birodalmi presztízséből) kifolyólag őrződhetett meg a most közparki téregyüttesként funkcionáló térszerkezet. Az Egyesült Királyság adminisztratív központja e téregyüttes keleti részén, a Temze partján kapott helyett szintén zöldfelületekben gazdagon. A Temze másik partján pedig egy új londoni szimbólum, a London Eye található a Jubileumi park mellett. London tehát grandiózus szabadterekkel rendelkezik egy ingatlanfejlesztés szempontjából szintén hatalmas értékkel bíró negyed kellős közepén, e zöldfelületi helyzet azonban – legalábbis amíg a királyság létezik – mozdíthatatlannak (a legdurvább felségsértésnek) tűnik. Mindezt a londoniak nagy megelégedéssel veszik tudomásul és élvezik ennek a helyzetnek a gyümölcseit.

 

3. ábra: London állami adminisztrációs központjának hatalmas kiterjedésű közparki térsorai
3/8
3. ábra: London állami adminisztrációs központjának hatalmas kiterjedésű közparki térsorai

 

 

A mór behatás mediterrán ízekkel
Madrid történeti belvárosában kevés szabadteret lehet megfigyelni: a mediterrán forróság az árnyas sikátorok rendszerének kedvezett. A történeti belváros 1 ha-os főtere, a Plaza Mayor szinte tökéletes téglalap négy markáns térfallal, ahogy az építészeti nagykönyvekben meg van írva. Ám mindez a történeti belvárostól alig távolabb, de még mindig az 5 milliós világváros szívében jelentős mértékben kompenzációt nyer az egykori városfaltól keletre és nyugatra is. (Megjegyzendő, hogy a Városháza főtér, a Gödör és az Erzsébet tér pozíciója is a az egykori pesti városfal menti helyzetű.) A belvárostól nyugatra elhelyezkedő királyi palota kertjei és terei (Jardines Sabatini, Plaza de Oriente, Campo Del Moro, Parque de la Cuesta de la Vega) szervesen kapcsolódnak észak felé a Jardines de Plaza de España és a Parque de la Montaña felé. A Manzanares folyóra kifutó királyi kertek pedig a túloldalon Madrid leghatalmasabb (1700 ha-os!) parkerdejében, a Casa de Campoban folytatódnak. A történeti belváros keleti szomszédságában szintén egy óriási parkegyüttes, a Parque de Retiro foglal helyet, amely a város egyik hatalmas, többszörös fasorral ellátott alléjával, a Paseo del Prado-val és északi folytatásaként a Paseo de Recoletos-szal alkot grandiózus térsort. Egy ötmilliós város központjának közelében ezek a terek, zöldfelületek igazán hatalmas léptékű alkotások, melyek hatékonyan elégítik ki a belváros népességének zöldfelületi igényét. A városban ezek olyan szerkezeti helyet foglalnak el, mintha Budapesten a kis- és nagykörút közötti – ingatlanfejlesztések szempontjából igen értékes fekvésű - területeken létesítenénk nagyparkokat.

 

4. ábra: Madrid belvárosi helyzetű terei, parkjai
4/8
4. ábra: Madrid belvárosi helyzetű terei, parkjai

 

 

Párizs barokkos térláncainak zikkcakkja
Párizs belvárosában a Louvre-hoz és több más palotához kötődő egykori barokk térszerkezet maradványaként olyan egymásba fűződő barokk téregyüttesek (terek, parkok, allék vegyesen) alakultak ki, amelyek most hatalmas nem beépített területeket foglalnak el a városban. A Louvre udvarait a híres Tuilériák kertje, majd a Concorde tér követi, mely ezt követően szervesen kapcsolódik a város leghíresebb Grand Allé-ja, a Camps Elysées felé. A Grand Palais és a Petit Palais környezetében ezen „elysiumi mezők" maradványa zöldben gazdagon veszi körül a ma múzeumként funkcionáló palotákat, és látványkapcsolatot alkot a Szajna túlpartján szintén egy barokk térszerkezeti elem következményeként megfogalmazott Invalidusok terével. A térlánc az Invalidusok terét délről lezáró, ma Hadtörténeti Múzeumként funkcionáló barokk palotaegyüttestől ÉK-i irányba, a Mars mező irányába folytatódik, hogy az „öreg hölgy" szoknyája alatt átbújva a Szajnán ismét átlépjen, és a Trocadero kerteknél érjen véget. A Louvre-tól északra e szabadtér-láncolat elemeként értelmezhető még a mára már kissé elkülönült királyi palotakert (Jardin du Palais Royal), valamint a több emeletnyi módon bevásárlóközpontokkal és metróállomással alápincézett La Halle területe is. Párizs belvárosa meglepő módon tehát szintén bővelkedik hatalmas kiterjedésű, ráadásul egymásba olvadó (be nem épített) térláncolatokban.

 

5. ábra: Párizs belvárosának barokk térszerkezetet idéző szabadtérláncolata
5/8
5. ábra: Párizs belvárosának barokk térszerkezetet idéző szabadtérláncolata

 

 

Egy újraegyesített város
Kevés jobb bizonyíték van az európai fővárosok között arra, hogy a városközpontnak lehet a magja egy hatalmas közpark is, mint az egyesített Berlin ma is épülő új városközpontja. A város történeti kontinuitását megtörő mosolyszünet a hidegháborúban ugyanis azt a helyzetet teremtette, hogy a súlypont a történeti magból nyugat felé tolódott el. A korábban főúri vadászterületként funkcionáló Tiergarten ma, a benne a Spree folyó hurkában helyet foglaló új szövetségi kormányzati központtal és a Brandenburgi kapunál formálódó téregyüttessel (diplomáciai és kereskedelmi központtal) szerves kapcsolatot tart (a 62 m széles Unter den Linden-en keresztül) a régi városmag főterével (Lus Garten) és a korábbi Kelet-berlini városközpont hatalmas teresedésével, az Alexanderplatz szintén nagy zöldfelületekkel tagolt tereivel. Berlin központját tehát meglepő módon ma egyre inkább egy óriáspark jelenti, amelynek északi peremén alig fejeződött be az új-régi főváros kormányzati negyedének kiépítése, míg déli részén új kulturális negyed épült, melynek gyújtópontja a Potsdamer Platz magába zárkózó és az Am park nyitott kettőse. A kormányzati negyed tobzódik a zöldbe felolvadó, egy-két épített térfallal rendelkező, egymásba folyó városi teresedésekben, akár a Platz der Republikra, akár a Paul-Löbe Haus és a kancellária közötti új városi térre, akár az új, a Lindent idéző allékra gondolunk, amelyeket kortárs eszközökkel formáltak meg.

 

6. ábra: Berlin belvárosának térláncolata
6/8
6. ábra: Berlin belvárosának térláncolata

 

 

A legtökéletesebb bécsi szelet
Bécs az az európai főváros, amely minden tekintetben nagyon közel álló Budapesthez. Úgy földrajzilag, mint történelmileg, szerkezetileg és léptékében is igazi sógorok vagyunk. Éppen ezért nagyon érdekes a bécsi Ring mentén elhúzódó szabadtér láncolat, ahol tetten érhetjük a térfalak nélküli laza egymásba metsződések sorozatát. Ráadásul az egykori városfal mentén húzódó Városháza (Rathaus) mellé igen passzentosan illeszkedik ebben a térsorban egy az elsősorban adventi vásárairól híres Városháza park (Rathauspark), majd mindez varratmentesen folyik át a Népkert (Volksgarten) területébe, melynek még kitekintése van a Maria Therezien Platzra, hogy végül a térsor a Jozefplatznál érjen véget. Lehetetlen nem észrevenni azt a párhuzamot, ami e téri helyzet, illetve a budapesti Erzsébet tér – Gödör – Deák tér – Városháza főtér – Madách tér között fennáll a Károly körút közvetítésével. A Ring mentén, Keleten egy másik jelentős park, a Stadtpark terül el. Bécs ezzel Budapest számára majdhogynem utolérhetetlen pozícióban van, már ami a körút menti zöldfelületek arányát illeti a belvárosban. Pedig e területek más megfontolásból ingatlanbefektetés szempontjából értékesek lehetnének.

 

7. ábra: a bécsi Ring zöldfelületei és terei
7/8
7. ábra: a bécsi Ring zöldfelületei és terei

 

 

Felmerül a kérdés: miért nem használják ki ezek az európai nagyvárosok tekintélyes belvárosi közterületi zöldfelületeik, séta- és rendezvénytereik nyújtotta „telekspekulációs" potenciáljukat? Miért törekszenek azok fejlesztésére, megőrzésére? Talán azért, mert tudják, felmérik: hogy ezek a közterületek a környező ingatlanértékeiket emelik, városi identitások hordozói, a jó közérzet, az élhetőség és a helyben tartó lokálpatriótizmus letéteményesei. Olyan agórák, fórumok és zöldfelületek, amelyek kondicionálnak, multifunkciósak, rekreálnak, turistavonzó célpontok, városi rendezvények területei, hatékonyan kompenzálják a belvárosokra nehezedő túlzott gépjármű forgalom terhelést, ezáltal a belvárost részben felmentik a koncentrálódás, sűrűsödés káros következményeitől. Budapest belvárosában az elmúlt évtizedben pedig felerősödött az igény arra, hogy ehhez a gondolatmenethez felzárkózzunk, az üres terület pedig esélyt kínál arra, amire 120 éven nem volt esély a városban: a városháza mellé rendelt nyitott tér létrehozására. Őszintén remélem ezért, hogy az építészeti szcénán – a politikai szcéna egyetértése mentén – a miért ne? kérdés felől közelíteni tudunk a hogyan igen válaszai felé. A megvalósításra pénzünk nincs (egyenlőre), időnk pedig van: tehát minden adott, hogy a területre jó tervezési program szülessen, ehhez pedig a Budapest Szíve program elveiből jottányit sem kell engednünk, pusztán a városháza fórum kapcsán megfogalmazott elképzeléseken szükséges módosítanunk.

Bardóczi Sándor

Vélemények (7)
mB
2011.08.23.
21:46

szép lenne ez a térlánc, zöldlánc - azért az nem jó előjel hogy az eddigi presztízsberuházások szinte kizárólag épületben, tömegben gondolkoztak, hiszen annak van pozitív kiterjedése, az "valami". Bizarr siker így a Gödöré, ami pont a "valami" kudarcával válhatott élő hellyé. Jó lenne sok ilyen gondolatmenetet olvasni, mindezt egy átfogó és kerek jövőképben megfogalmazva látni - és kiderülne (mint Berlin kicsit szedett-vedett. "maradék" tereinél-parkjainál - hogy ezek a helyek nem a "semmi" helyei, de a találkozásoké, az embereké, ami mondjuk boldogsághányadosként politikailag sem jöhet mindig rosszul.

bardóczi
2011.08.24.
06:30

@mB: Éppen a cikket írtam, mikor az egyik tematikus tv adón Róma augusztiánus (arany)korszakának építészeti teljesítményéről volt szó. A megszólaló történész és művészettörténész szakértők - annak ellenére, hogy jócskán származik e korszakból "valami", azaz épület - számomra is megdöbbentő módon sokkal nagyobb  - és egyenrangú - jelentőséget tulajdonítottak két másik konstrukciónak. Egyik a vízvezeték rendszer - azaz az ingyen, bőséges tiszta víz jelentősége - ami a római polgár státuszát aranynál értékesebbé tette. Ez mondjuk, talán "félvalami", hiszen a rendszernek a viaduktok formájában vannak pozitív kiterjedései, ha a föld alatti (máig használt!) szakaszoknak nincs is ilyen. De! A másik Augusztus Fóruma volt! Konkrétan elhangzott, hogy a köztér megteremtése alapozta meg Róma számára a hellenisztikus városállamokban már kimódolt és sikerre vitt recept alapján a polgári érintkezések - kereskedelmi kapcsolatok élénkülése - politikai vitakultúra terét. E tekintetben nagyobb jelentőségű és hatású volt a létrehozása a város prosperitása szempontjából, mint a thermáké, a Mars templomé, vagy a Pantheoné együttvéve! Pedig ez aztán a "semmi" kategória. Korszerűen szólva: igen megtérülőnek bizonyult a költség-haszon hányadosa, pedig e területhez könyörtelen bontások árán jutott el a város. Úgyhogy szerintem mondasz valamit! (Ráadásul itt, Pesten most ehhez bontani se kéne semmit..., mármint az építészeti dogmákon túlmenően.)

nagylaszlo71
2011.08.23.
07:25

Láncban vagy sem, egyszerűen több zöld kell ebbe a városba! Csak hát ugye amíg az önkormányzatok effektív abból élnek, hogy újabb és újabb ingatlanokat adnak el mindenféle pénzéhes 'fejlesztőknek', addig marad ez a lassú agónia...

bardóczi
2011.08.23.
09:34

@nagylaszlo71: Az a kényszerképzetem, hogy ráadásul már nem tudnak abból élni. Mert már

1. általánosságban mindet eladták,

2. nem veszik meg (ld. ingatlanpiaci túlkínálat / válság)

3. az adott helyszínen a műemléki előírások és a remélt közösségi funkciók együttesen annyira megdrágítanának bármilyen fejlesztést, hogy már a Budapesti IVS felülvizsgálat is elmarasztólan nyilatkozik a városháza "fórum" pénzügyi konstrukció sikerét illetően.

Azaz  tulajdonképpen a válság nyithatja meg azt a lehetőséget, hogy a terület ne épüljön be, de mint közösségi tér hasznosuljon.

A cikk megírására egyébként főként a Zöldi Péter (?) által jegyzett MÉK előzetes álláspont sarkallt, aki utóbb saját bevallása szerint direkte az ördög ügyvédjét játszva írta meg az alábbi, nagyon is releváns fenntartásokat. Úgy éreztem az ellenpróba az alábbi tézisekkel szemben megér egy misét, gondolatkísérletet. Idézet az előzetes MÉK álláspontból - amelyet 2011. július 6-án írtak:  

"A tágabb térségben „hagyománya” van annak, hogy korábban sűrűn, városiasan beépített területek szabad terekké, parkokká alakultak át, részben tervezetten, részben háborús pusztítások eredményeképpen. Ennek következménye, hogy a Károly körút menti városi térség ma a Belváros legalacsonyabb szintterület-sűrűségű területe.

Városszerkezeti szempontból ennek megfelelője a Hild tértől a Dohány utca torkolatáig húzódó térsor, mely maga is az extrém (60m körüli) szélességű Károly-körútra fűződik fel. A dolgozat ebben a környezetben érvel a túlépített, túlságosan sűrű belváros fellazításáért, ennek eszköze lenne a város „főtere” a multi-funkciós rendezvénytér, amely szentesítené a Károly körút nyugati térfalának hiányát, anélkül, hogy szerkezetileg megvizsgálná a térség beépítettségét. Ez a felvetés ebben a formában egy érzelmi alapú érvelés, melynek a tények ellentmondanak.

[...]

Tény, hogy az ingatlanfejlesztési erő, lendület leghatékonyabban a sűrű közlekedési hálózattal és egyéb infrastruktúrával rendelkező városrészekben köthető le. Ezért természetes és támogatandó folyamat a belvárosi funkciósűrűsödés, amennyiben az épített, vagy a természeti környezetben nem okoz kárt. Urbanista - építész - várospolitikus szakemberek tudják, hogy ez a telek Pest legnagyobb értékű, legjobb fekvésű építési telke.

A korábbi, a terület beépítését célzó tervekről a dolgozat megállapítja, hogy „…ez a főváros már nem az a főváros! Le kell mondanunk a birodalmi lépték illúziójáról!.....”. Kérdés, hogy mi szolgálja jobban a birodalmi illúzió fenntartását: egy adottságainál fogva monumentális léptékű tér, melyre a környező beépítés csak ráerősít (Madách-házak), vagy egy valóban piaci alapon végbemenő ingatlanfejlesztés, melynek során a már megépült, lineáris és nem térszerűen kialakított Károly körút és a szegélyező új beépítés összhangja megteremtődik, egyben lehetőséget biztosít a kívánt térfalakkal határolt városi tér kialakítására. A pesti Óváros szövetében sok eltérő funkciójú és léptékű tér, teresedés alakult ki. A nőtt,történelmi városok esetén nem igazán adekvát javaslat utólag egy új főteret kreálni."

EMA
2011.08.21.
20:51

http://epiteszforum.hu/node/8214 A véleményem azóta sem változott... Eva M. Amichay városgazdász, újságíró http://podo-pro.hu/

s5
2011.08.20.
11:57

Egyetértek a cikk írójával. Szeretnék két irányban hozzáfűzni gondolatot. 1. Ha a városvezetés-politika? ide városháza fórumot tervezett, akkor a városfejlesztési politika hibás. Újra kell gondolni, és legyen elég ennyi építész-ámítás és fölösleges pénzköltés. Merjenek a tervezők nagyot álmodva felvázolni egy új Budapest koncepciót mely egy főtérláncnál is nagyobb fejlesztéseket irányoz elő. Bár nincsen benne tapasztalatom, de a IX. kerület rendezési tervét nézve az ott látható tömb rehabilitáció már gyakorlati eredményeket is mutat, de biztos akad pár tökéleteshez közelibb külföldi példa is. 2. Legyen Budapestnek olyan rendezési terve mely nagyarányú fejlesztéseket irányoz elő. A fejlesztéseken életminőség javulást értek és nem újabb ingatlanspekulációt, mely a fejlesztő „Short pozícióit”-rövidtávú gazdaságossági érdekeit szolgálja. Pontos ismeretek nélkül azt gondolom, hogy Budapesten már legalább 150 éves hagyománya van a szabályozatlanul folyó ingatlanspekulációnak. Szakítsuk meg ezt a hagyományt! A cikkben vizsgált Bécs mellett említeném Krakkót, ahol a városfal elbontása után nyert területet részben, vagy egyáltalán nem építették be (nem építették túl). A budapest szíve program jó, de a belvárost kezeli csak. A pesti belső kerületek (VI. VII. VIII.) utca és telekrendszere nem a most rajtuk található belső udvaros körfolyosós háztípushoz lett kialakítva. Az utcai traktusokat meghagyva a rossz életminőségű belső szárnyakat ki kell bontani és ezáltal zöld udvarok alakulnak ki. Van erre egy-két szép példa a XIII. ker.-ben és sok Berlinben.

Pákozdi Imre
2011.08.20.
16:47

@s5: ... valamint az Ön által említett belső-Ferencvárosban. Örülök, hogy említette az ottani rehabilitációt. Nagyon tetszik az eredmény, ami - furcsa módon - sokkal jobb, mint az egyes házak, amelyek a rehabilitáció során épültek :-). Berlinnel egyébként csínján példázódjunk, mint a belső traktusok kibontásával tágas udvarokat nyitó várossal, mert - például a Brunnen Strassén - tudok ellenpéldákat is mutatni. Ahol igenis beépítették az addig volt belső udvart, ráadásul szégyenletes módon. Merthogy divatos a környék...

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.