| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Kreativitás vs. betonozás

1/5

Pécs Tálaló, Somlyódy Nóra, Gauder Péter, fotó: Haba Péter

Pécs Tálaló, Szemerey Samu, fotó: Haba Péter

Pécs Tálaló, Merza Péter, Nagy Csaba, Szemerey Samu, fotó: Haba Péter

Pécs Tálaló, Merza Péter, fotó: Haba Péter

?>
Pécs Tálaló, Somlyódy Nóra, Gauder Péter, fotó: Haba Péter
?>
Pécs Tálaló, Szemerey Samu, fotó: Haba Péter
?>
Pécs Tálaló, Merza Péter, Nagy Csaba, Szemerey Samu, fotó: Haba Péter
?>
Pécs Tálaló, Merza Péter, fotó: Haba Péter
?>
1/5

Pécs Tálaló, Somlyódy Nóra, Gauder Péter, fotó: Haba Péter

Pécs Tálaló, Szemerey Samu, fotó: Haba Péter

Pécs Tálaló, Merza Péter, Nagy Csaba, Szemerey Samu, fotó: Haba Péter

Pécs Tálaló, Merza Péter, fotó: Haba Péter

Kreativitás vs. betonozás
Nézőpontok/Vélemény

Kreativitás vs. betonozás

2010.06.18. 07:52

Kreativitás versus betonozás, városfejlesztés civilekkel versus városfejlesztés civilek fölött, állam verus önkormányzat (kormány versus ellenzék), építkezés koncepció nyomán verus koncepció építkezés nyomán – nagyjából e pólusok között feszült a Kortárs Építészeti Központ ironikusan Pécs 2011 címen meghirdetett június 15-i beszélgetése.

Kreativitás versus betonozás, városfejlesztés civilekkel versus városfejlesztés civilek fölött, állam verus önkormányzat (kormány versus ellenzék), építkezés koncepció nyomán verus koncepció építkezés nyomán – nagyjából e pólusok között feszült a Kortárs Építészeti Központ ironikusan Pécs 2011 címen meghirdetett június 15-i beszélgetése. Aki egy kicsit is nyomon kísérte az elmúlt öt évben a pécsi Európa Kulturális Fővárosa projekt történetét, annak ez a néhány ellentétpár már nem újdonság, s azt is látja, hogy persze a helyzet nem ennyire fekete-fehér, sokkal több a finom átmenet, sokkal nagyobb a szemléletbeli-hozzállásbeli keveredés, vagy pontosabb kifejezéssel élve, a zűrzavar.

Gyakran elhangzott a beszélgetésen az „állatorvosi ló" kifejezés: egyre inkább úgy tűnik, hogy Magyarországon csak ezen szegény állatok száma nő, de a vizsgálatokból kinyert észleletekből rendre nem alakul ki pragmatikusan használható tapasztalat. Ezerszer hallottuk már a nagy közösségi-társadalmi együttműködést igénylő – dugába dőlt, vagy legalábbis felemás végeredményű – projektek kapcsán a „nagy tanulságot" – errefelé óriási sablonkészlete van már a vádnak és az önvádnak.

A KÉK beszélgetésén azonban kivételes módon egy-egy pillanatra sikerült kilépni e retorikai fordulatok csapdájából, s a résztvevők mintha a valódi okokat kapizsgálták volna. Felmerült ugyanis, hogy a projekt megvalósítása – bizonyára a legjobb szándékoktól vezérelve – túlságosan a mennyiségi szempontokra, az egyre nyilvánvalóbban túldimenzionált „betonozásra" koncentrált, miközben a város elvesztette a saját civiljeit, vagyis szellemi energiáinak jelentős részét, s a kezdeti lelkesedés után csöndben érdektelenné vált az eredetileg bevonzani kívánt kreatív ipar és gazdaság számára.

Az EKF-év fele lassan eltelik, s szinte csak vádakat hallani: Pécs nem tette magát témává sem önmaga, sem az ország, s főként Európa számára, nem sikerült megvalósítania azt a nagy tervet, hogy kimozdítsa Magyarországot abból az áldatlan helyzetből, melyben a kulturális javak túlnyomó része Budapestre irányul, illetve ezt a problémát még csak vitaalappá sem tudta tenni, s nem tudta kihasználni azt a nagy nyilvánosságot biztosító keretet, melyet az EKF-cím biztosítana.

 

Pécs Tálaló, Somlyódy Nóra, Gauder Péter, fotó: Haba Péter
1/5
Pécs Tálaló, Somlyódy Nóra, Gauder Péter, fotó: Haba Péter

 

Szemerey Samu, azt est moderátora felvezetésében arra is rámutatott: a pécsi EKF különlegességének számít, hogy a projekt – szemben a 80-as években lefektetett elvekkel – komplex városfejlesztési beruházásokhoz kapcsolódik, s ez a szemlélet – úgy tűnik – a további EKF-programokban is követésre talál. Ez a koncepció azonban számos buktatót rejt magában, hiszen a mérleg nyelve könnyen a látványos, s ekképp a médiában jól eladható építkezések oldalára billenhet. Ez az esetleges aránytalanság az újonnan létesített intézmények felduzzasztásához vezethet, amelyet aztán az EKF-év lezárulta után felettébb nehéz megtölteni „tartalommal", ha a rendezvénysorozat nem teremti meg a megfelelő társadalmi alapokat, és a széleskörű gazdasági-kulturális kapcsolati hálót.

Ahogy a beszélgetésen is kiderült, Pécs esetében sokan éppen ettől félnek. A még átadás előtt álló épületek, a Török és Balázs Építészeti Kft. tervei szerint épülő Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, az Építész Stúdió jegyezte Koncertterem és Konferenciaközpont, valamint az MXCVI iroda elképzelései szerint újjépülő-átépülő Zsolnay-gyár (ún. Zsolnay-negyed) hosszútávú sorsát bizonytalannak, tisztázatlannak látják. A nagyszabású köztérfejlesztése, főképp a Széchenyi-és Kossuth téri projektek problémái az utóbbi hónapok aktuálpolitikai akcióiban is szerepet kaptak.

 

Pécs Tálaló, Szemerey Samu, fotó: Haba Péter
2/5
Pécs Tálaló, Szemerey Samu, fotó: Haba Péter

 

Nagy Csaba, Pécs fideszes alpolgármestere a problémák forrásának az állami bürokráciát nevezte meg: mint mondta, a helyi politikában konszenzus volt az EKF-projekt kapcsán, ám Budapest az előkészítő munka levezénylését rendre akadályozta lassúságával, rugalmatlanságával, a projekttel kapcsolatos pénzügyi tájékozatlanságával. Hangsúlyozta, hogy a pályázatokat rendszeresen későn írták ki, az építkezéseket pedig számtalan indokra hivatkozva nem engedték elkezdeni.

Megerősítette Nagy Csaba szavait Merza Péter, az EKF-program fejlesztési igazgatója, aki az ellenszél ellenére nagy teljesítménynek tartja mindazt, ami történt: „Pécs ma úgy néz ki, ahogy elképzeltük, a város tele van programmal és turistával." – mondta, majd rámutatott, hogy rengeteg volt a nehézség, a projekt korai időszakában súlyos balestet szenvedett Toller László polgármester, s utódja, Tasnádi Péter sajnos meghalt. Kiemelte, hogy nem volt állandó fővárosi érdekképviseletük, s a kormány nem ismerte a kapcsolódó pályázati rendszereket, a pénzfelhasználás módjait, s a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nem ún. nagyprojektként kezelte az ügyet, ami nagyon hátrányos helyzetet teremtett.

 

Pécs Tálaló, Merza Péter, Nagy Csaba, Szemerey Samu, fotó: Haba Péter
3/5
Pécs Tálaló, Merza Péter, Nagy Csaba, Szemerey Samu, fotó: Haba Péter


 

Horváth András, a Dél-Dunántúli Építészkamara elnöke szembe helyezkedett Nagy Csaba és Merza Péter álláspontjával: a pénzügyi és beruházás-központú szemlélet mellett a helyzet számos további problémára is rávilágít. Az a csodás pillanat, amikor 2005-ben a város vezetése rájött, hogy a „civil kompetencia" nélkül nem lehet sikeres az EKF-program és nem lehet megvalósítani azt a nagyszabású kulturális léptékváltást és paradigmaváltást, amely a nyertes koncepcióban állt, hamar elillant – hangsúlyozta. A kulturális alapú városfejlesztés eszméje a következő évben már nem állt a pécsi politikai vezetés érdekében, a civileket kiszorította a projektből. A kezdeti zsongás, a lelkesítő nyilvánosság, a politika nyitottsága 2006-ban fokozatosan megszűnt, s az év végére a civilek is belefáradtak a küzdelembe. Horváth András a pécsi önkormányzatot éppúgy vádolja rugalmatlansággal, mint ahogy az önkormányzat ugyanezzel ostorozza a kormányt. „Pécs ugyanolyan, mint az egész ország – Pécs nem tudta kiszakítani magát Magyarországból, éppúgy nem tudott túllépni saját szellemi nívótlanságán."

Gauder Péter, a Studio Metropolitana Nonprofit Kft. ügyvezetője ezt azzal magyarázza, hogy a szervezeti rendszer, illetve a menedzsment volt alkalmatlan a Magyarországon új városfejlesztési szemlélet érvényesítésére, képtelen volt befogadni az „alulról jövő" civil kezdeményezéseket, melyek Pécset a kreatív ipar fellendítésével és új kulturális hálózatok kiépítésével akart alapokat emelni az friss gazdasági kapcsolatok számára. A bezárkózó önkormányzat és projektmenedzsment ehelyett a nagy, tartalmilag üres, nem „társadalmasított" építkezésekre koncentrált, s ekképp nem tudták képviselni azt, amit a civilek mondtak a saját városukról: „a város lelke veszett el" – mondta. „Láttam előre, hogy minden megvalósul, de elmarad az orgazmus." Pécs nem tette fel magát a kreatívok mentáltérképére, s így a ma legelőremutatóbbnak tűnő forma, az ún. kreatív gazdaság kialakításának esélyét is elveszteni látszik.

Nem látja másképp mindezt Somlyódy Nóra újságíró, a Pécs2010-ről szeptemberben megjelenő könyv szerzője sem: szerinte attól az időszaktól kezdve, amikor megszakadt az ügyek „sima menete", lehetetlen eldönteni, hogy az állam, vagy az önkormányzat követett-e el nagyobb hibákat. Pécset azonban nem lehet elrontani, az ember ma még szebb tereket lát ott, s a feszültség sem igazán érezhető az utcákon, ugyanakkor a város nem tette magát témává, az EKF „nem történik", s az értelmiség szinte teljesen hiányzik a programokból. – tette hozzá.

 

Pécs Tálaló, Merza Péter, fotó: Haba Péter
4/5
Pécs Tálaló, Merza Péter, fotó: Haba Péter

 

Merza Péter a kritikákra az „időhorizont" szempontját hozta fel ellenvetésként. Mint kiemelte, hatalmas jogi útvesztőn kellett átmenniük rövid időn belül ahhoz, hogy idáig eljussanak – a pénzügyi keretek nagyon későn jöttek létre, s egy idő után már csak arra tudtak koncentrálni, hogy meneteljenek előre. „Létrejöttek dolgok, s ha már minden megvan, akkor el lehet kezdeni újragondolni a várost és annak kultúráját. Most ez az út; nincs paradigmaváltás, biztos van valahol, de nem itt…" – mondta. Nagy Csaba ennek kapcsán kifejtette, hogy már elkezdtek foglalkozni az új intézmények szervezeti rendszerének felállításával. Elárulta, hogy a Koncertterem és Konferenciaközpont egyik vezetője Ruzsa Csaba, a Pécs2010 Menedzsmentközpont Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója lesz. Szavai azt sejtetik, hogy ezeknek a hatalmas intézményeknek olyan bődületes teljesítményt kellene produkálnia ahhoz, hogy önfinanszírozóvá váljanak, amelyre aligha van esély, s így a komolyabb és rendszeres állami támogatás elkerülhetetlennek látszik.

Haba Péter

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.