| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Emberek/Interjú

Köztér 2.0 - Az utcabútor legyen közösségi élmény!

1/3

Pallag Bálint

Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíj 2010 beszámoló kiállítás - fotó: Schunk Szabolcs - Moholy-Nagy Design Scholarship 2010, referral exhibition – Photo: Szabolcs Schunk

Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíj 2010 beszámoló kiállítás - fotó: Schunk Szabolcs - Moholy-Nagy Design Scholarship 2010, referral exhibition – Photo: Szabolcs Schunk

?>
Pallag Bálint
?>
Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíj 2010 beszámoló kiállítás - fotó: Schunk Szabolcs - Moholy-Nagy Design Scholarship 2010, referral exhibition – Photo: Szabolcs Schunk
?>
Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíj 2010 beszámoló kiállítás - fotó: Schunk Szabolcs - Moholy-Nagy Design Scholarship 2010, referral exhibition – Photo: Szabolcs Schunk
1/3

Pallag Bálint

Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíj 2010 beszámoló kiállítás - fotó: Schunk Szabolcs - Moholy-Nagy Design Scholarship 2010, referral exhibition – Photo: Szabolcs Schunk

Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíj 2010 beszámoló kiállítás - fotó: Schunk Szabolcs - Moholy-Nagy Design Scholarship 2010, referral exhibition – Photo: Szabolcs Schunk

Köztér 2.0 - Az utcabútor legyen közösségi élmény!
Emberek/Interjú

Köztér 2.0 - Az utcabútor legyen közösségi élmény!

2011.04.13. 10:24

Cikkinfó

Szerzők:
Markó Barbara

Építészek, alkotók:
Pallag Bálint

Vélemények:
1

 Pallag Bálint, Moholy-Nagy László ösztöndíjas, a SLIVER interaktív térelem megalkotója a projekt hátteréről, a Lisys Fényrendszer Zrt-vel való együttműködéséről, a  köztérhasználat és az utcabútorok átalakulásáról mesélt. Markó Barbara interjúja.

A köztérhasználati szokások óriási változásokon mennek keresztül, ezzel összefüggésben a hagyományos utcabútorokat mindinkább felváltják a sokféle funkciót integráló designelemek, amelyek gyakran egyszerre biztosítják a kültéri ülőhelyet, a közvilágítást és a fényreklámok felületeit. Mi sem bizonyítja jobban ennek a tendenciának a jelenlétét, mint hogy a Moholy-Nagy László ösztöndíjas munkák közt két ilyen alkotást is találunk.

Az utcabútorok legfőbb célja, hogy kényelmesebbé tegyék a köztéri időtöltést, de ugyanakkor segítsék a közösségi élet kibontakozását. Ez az alapelv vezette Pallag Bálintot, amikor a legújabb világítástechnikai eszközökkel kombinálta ülőbútorát. LED-fényforrásokat használó interaktív ülőbútora ívesen felnyíló járófelületet imitál, a járókelő úgy érzi, mintha a térburkolat alatt titokzatos, fényt árasztó víztömeg hömpölyögne, amely mozgás hatására fodrozódni kezd. Pallag Bálintot kértük, hogy meséljen a projektről.

Kezdetektől együttműködtél a Lisys Fényrendszer Zrt.-vel, vagy csak egy későbbi fázisban csatlakozott a partnercég?

Pallag Bálint
1/3
Pallag Bálint

Eleve úgy érkeztem, hogy tudom, kinek tervezem a terméket. A Műszaki Egyetemen végeztem, és már tanulmányaim alatt is igyekeztem realisztikus projektekben, lehetséges megrendelőkben gondolkodni. Például akkoriban terveztünk egy moduláris kistermék-adagoló automatát, amit most négy országban forgalmaznak. A diplomám pedig egy ásványvizes palack volt a pannonhalmi apátság számára, de sajnos a válság miatt megakadt a projekt. A stuttgarti Iparművészeti Akadémián sokat tanultam az integrált design-ról és arról, hogyan kell együttműködni nagy cégekkel és ténylegesen az ipar felé fordulni. A Lisys Közép-Európában piacvezető a köztéri világítási rendszerek terén, nekik köszönhető minden jelentős fényáradat a budapesti éjszakában, referenciáik között ott a Vár, a Szabadság híd, a Bazilika vagy a Művészetek Palotája. Szinte minden nagy középület világítását Deme László tervezte, a Lisys világítástervezője. Eddig még nem dolgoztam velük, ez az első együttműködésünk. Gördülékenyen alakul a közös munka, a Lisys elnöke, Böröcz Sándor nyitott az innovatív megközelítésekre.

Hogyan zajlott a termék közös fejlesztése?

A fejlesztés folyamatos konzultáció mentén alakult. Különféle fényjátékokkal kísérleteztünk, az egészen elvadulttól a hétköznapiig, végül a vízbe dobott kő effekt mellett döntöttünk. Kezdetben analóg technológiával dolgoztunk, aztán egyre nagyobb fantáziát láttunk az ötletben és végül digitális vezérlésre váltottunk, így a mintázat pixelenként vezérelhető. Ezáltal egy fúziós termék jött létre, a pad és a világítástechnika egysége adja magát a tárgyat – egy elegáns fémszerkezet és egy nagy adag interaktivitás. Máris nem tűnik olyan elvontnak, miközben nézzük az Iparművészeti Múzeum kiállításán tapicskoló kisgyerekeket vagy akár a múzeum egyik művészettörténészét, aki hosszú perceket töltött a padon. Kihozza a homo ludenst a felnőttekből is!

Hogyan látod a köztér változásait?

Gyökeres paradigmaváltás várható. A LED-rendszerek leváltják a magasnyomású fényforrásokat, aminek nagyon sok hozadéka lesz a tárgyakat tekintve is. Erre a változásra a legnagyobb gyártók még nem reagáltak olyan nagy lendülettel, pedig rengeteg lehetőség van az olyan világítótestekben, amelyet nincsenek annyira formához kötve, mint a klasszikus utcai lámpák. Egy köztéri LED-világításnak nincs szüksége például tükörrel ellátott optikai térre - lehet, hogy pusztán egy világító oszlopot őriz majd a hagyományos kandeláber formából. Flexibilisebb formákat hoz ez a változás, amiből egyenesen következik a funkciók keveredése, szemetes, pad, világítás és egyéb térelemek nem feltétlen válnak külön egymástól a jövőben.

Ez technológiai és formai kérdés. Mi a helyzet a köztér közösségformáló erejével?

Ez a pad önmagában egy térbe helyezett szoborplasztika volna, a másodlagos funkciójától válik igazán érdekes jelenséggé, abban a pillanatban, hogy megjelenik a használó, aki kapcsolatba lép vele. Korábban is erősen foglalkoztatott a köztér közösségteremtő ereje, amikor Szicíliában jártam, lenyűgözött, hogy a közteret nappaliként használják az ott élők. Magyarországon az év felében engedné ezt az időjárás, mégsem ez a megszokott – tenni kell érte. Lassanként úgy alakítottuk az életünket, hogy az otthonunkban is szeparáltan élünk, egy korábbi munkámban foglalkoztatott a búbos kemence attribútuma, a családot összekapcsoló tűz központi szerepe. Úgy gondolom, hogy a közteres munkáknál is a szocializációnak kell főszerepet kapnia.

 

 

Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíj 2010 beszámoló kiállítás - fotó: Schunk Szabolcs - Moholy-Nagy Design Scholarship 2010, referral exhibition – Photo: Szabolcs Schunk
3/3
Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíj 2010 beszámoló kiállítás - fotó: Schunk Szabolcs - Moholy-Nagy Design Scholarship 2010, referral exhibition – Photo: Szabolcs Schunk

Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíj 2010 beszámoló kiállítás - fotó: Schunk Szabolcs - Moholy-Nagy Design Scholarship 2010, referral exhibition – Photo: Szabolcs Schunk
2/3
Moholy-Nagy Formatervezési Ösztöndíj 2010 beszámoló kiállítás - fotó: Schunk Szabolcs - Moholy-Nagy Design Scholarship 2010, referral exhibition – Photo: Szabolcs Schunk


 

Mi lesz a termék jövője, milyen változtatásokat terveztek?

A vízbe dobott kő effektet természetesen nem mi alkalmazzuk először, de utcabútorba integrálva mi foglalkozunk vele elsőként. Nem csak magyarországi viszonylatban gondolkodunk, hiszen a design és az alapanyagok, a Corten-acél, az üveg és az elektronika minőségének köszönhetően egy versenyképes termék született. Ott tartunk, hogy elkészült a kiállításon is bemutatott, működő prototípus, ami technológiai finomítások után gyártható lesz. A prototípus célja mindig az esetleges hibák kiküszöbölése, például most láttuk, hogy bőrtalpú cipővel nem működik elég hatékonyan a szenzor, az ilyen apróbb problémákat meg kell oldani. Ami a jövőt illeti, látva, mennyire élvezik a gyerekek a padot, el tudnék képzelni egy interaktív csúszdát is.  Jelentős érdeklődés mutatkozik, a panel egyéb padló és falburkolati felhasználásának lehetőségével kapcsolatban is, aminek persze nagyon örülünk, hiszen újabb remek termékek születhetnek!

Kötelező kérdés egy utcabútor esetében: mennyire vandálbiztos?

Magyarországon tiltással, szabályok szigorú betartatásával próbálnak rendet teremteni, de amint nincsenek ellenőrizve ezek a szabályok, azonnal megszegik őket. Talán jobb út, ha szerethetővé tesszük a közösségi tereket, ha pozitív példával járunk el. Ha a közösség sajátjaként tekint az utcabútorokra, akkor az emberek egymást nevelik arra, hogy vigyázzanak ezekre az értékekre. Már az is sokat elárul, hogy mindenki megkérdezi, mennyire áll ellent a bútor a vandáloknak. Egyébként az acélszerkezeti része nagyon erős és rugalmas, emberek tömegét kibírja. A gyenge pont érthető módon az edzett, rétegragasztott biztonsági üveg, hiába lépésálló, soha nem lesz száz százalékig védett – pl. sorozatos kalapácsütéseket nem bírna ki. Azt gondolom, ez egy reprezentatív jellegű termék, olyan terekbe szánjuk, ahol kevésbé jellemző a rongálás.

Ha rendeltetésszerűen használják, mennyire tartós?

A LED-ek élettartama nagyjából ötvenezer óra, a beépített tápegység szintén nagyjából harminc-ötvenezer órát bír. A panelek élettartama összefüggésben áll azzal, hogy választják meg a pad helyét, mennyire van kitéve a környezeti hatásoknak. A moduláris felépítésnek köszönhetően – 24 cserélhető panelből áll az elektronikai egység – könnyen cserélhetőek az elemek, ha valamelyik meghibásodik.

Jó látni, hogy egy magyar terméktervező képes érvényesülni, ez bizonyítja, hogy vannak lehetőségek itthon is. Kezdik felismerni a cégek a formatervező hasznát?

Jelenleg szabadúszóként dolgozom és azt látom, hogy létezik az igény itthon is, hogy tervezőt alkalmazzanak. De mégis az a ritkább eset, hogy nincs rá pénz – inkább az jellemző, hogy nem ismerik fel ezt a szükségletet. Pedig, ami ma eladható, az holnap már nem biztos, egy terméktervező sokat tud segíteni ebben. A designer nem pusztán egy szakma, hanem egy életforma. A design pedig abszolút interdiszciplináris, felszív mindent hétköznapi tapasztalatot és szaktudást. A mesteremtől, Cserny Józseftől nagyon sokat tanultam erről.

Markó Barbara

Kapcsolódó oldalak:
SLIVER interaktív térelem
SLIVER led teszt a Vimeo-n
Pallag Bálint Design

Vélemények (1)
STEAL_DIG
2011.04.20.
09:49

EGY EREDETI ÖTLET? vagy DÉJÁ VU? vagy PLÁGIUM? Tudom nehéz új dolgot kitalálni, és előre is elnézést kérek, de nem hagyott nyugodni egyik vizuális emlékem. Most már tudom, hogy ez egy 2002-es emlék. (megnéztem a gyűjteményben) THE ARCHITECTURAL REVIEW 2002 ÁPRILIS, oldalszám 77,78,79 THOMAS HEATHERWICK NEWCASTLE, ENGLAND Az az igazság, hogy amikor megláttam az eredeti „Blue Carpet” terveket, teljesen magával ragadott az ötlet egyszerűsége és nagyvonalúsága. Ilyen egyszerű lenne? Csak felhajtok egy darabot a burkolatból és létrehozok egy új tárgyat? Padot alakítok ki belőle? Kihasználom a feltáruló burkolati sebet és egy világító felülettel töltöm ki? Képeket itt lehet nézegetni: (esetleg google kereső, képek: Blue Carpet - Thomas Heatherwick 2001) http://www.google.hu/images?hl=hu&q=Blue+Carpet+-+Thomas+Heatherwick+2001&wrapid=tlif130315571450710&um=1&ie=UTF-8&source=og&sa=N&tab=wi&biw=1064&bih=938 Igen, tudom,…. ez másik irányba hajlik… De ne csak a dejá vu-t lássuk (ami, mint tudjuk, csak hiba a mátrix-ban), Nem tudom hol a gond? A tervező nem volt elég körültekintő? Stuttgartban és Szicíliában járt, de járt-e Newcastle-ban? Vagy a stuttgarti Iparon nem fizettek elő a Review-ra? Fizet-e jogdíjat az ötletgazdának? (ha már létező terméket használ) Vagy esetleg nekem nagy a pofám? Vagy ez is csak az internet egyik gonosz oldala…. (több szem többet lát) de,... mindenki nézze meg és döntse el maga… A tervező meg mondja azt, hogy egy tavaszi reggelen álmodta meg. Neki meg az a dolga. Szinte mindent kitaláltak már. Nehéz kikerülni a hasonlóságokat. Azt hiszem a mérték a kérdés. Egy Review előfizető…. (egyéb találatok) http://www.flickr.com/photos/lwr/3741849615/ http://luna.shu.ac.uk/luna/servlet/detail/SHU~3~3~28764~106045:Blue-Carpet?qvq=w4s:/what/Pavements;lc:BardBar~1~1,PRATTPRT~12~12,ESTATE~2~1,FBC~100~1,SHU~10~10,HOOVER~1~1,LTUHSS~20~20,SHU~3~3,PRATTPRT~21~21,JCB~1~1,Stanford~6~1,ChineseArt-ENG~1~1,RUMSEY~8~1,CORNELL~9~1,CORNELL~3~1&mi=36&trs=106 http://www.eye4design.com.br/projects/the-blue-carpet

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.