Emberek/Portré

Kotsis Iván és a neobarokk: a zalaegerszegi Jézus Szíve-templom

1/25

Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, távlati rajz. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám

?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, távlati rajz. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, helyszínrajz. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, alaprajz. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom alaprajz és homlokzat. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, metszet. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, metszet. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, metszet. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, főbejárat. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, oratórium. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, homlokzati műkő dekoráció. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, szentélyrekesztő. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, Assisis Szt. Ferenc és Szűz Mária szobra. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, szószék. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Forrás: Wikimedia Commons
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Forrás: Wikimedia Commons
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Forrás: Wikimedia Commons
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Forrás: Wikimedia Commons
?>
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Forrás: Wikimedia Commons
1/25

Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, távlati rajz. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám

Kotsis Iván és a neobarokk: a zalaegerszegi Jézus Szíve-templom
Emberek/Portré

Kotsis Iván és a neobarokk: a zalaegerszegi Jézus Szíve-templom

2021.12.05. 13:21

Az Építészfórum jelen sorozatában a 20. század építészeti sokszínűségét mutatjuk be, mindezt Kotsis Iván alkotásain keresztül. A két világháború közötti építészet egyik legjellegzetesebb stílusa a neobarokk, melynek kiváló példája a Mindszenty József megrendelésére és IV. Károly emlékére épült zalaegerszegi Jézus Szíve-templom.

A 20. század első néhány évtizedében, különösen a két világháború közötti időszakban nagy népszerűségnek örvendett a neobarokk építészet, ami több okra is visszavezethető. Ezeket az okokat korábbi írásunkban bővebben kifejtettük, ám az érthetőség kedvéért röviden itt is ismertetjük. A 19. század végén, illetve a századfordulón igen elterjedtek voltak a historizáló stílusok, így a neobarokk is.

Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, távlati rajz. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
1/25
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, távlati rajz. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám

Ennek a tendenciának a természetes továbbélése az 1910-es években is megfigyelhető, így látható, hogy a neobarokk a közhiedelemmel ellentétben nem a Horthy-korszak szüleménye, bár való igaz, hogy az 1920-as, sőt 1930-as években ebben a stílusban különösen sok épületet emeltek. A konzervatív kormányzat és a szintén konzervatív katolikus egyház előszeretettel alkalmazta a hagyománytisztelő neobarokkot, ám magát a társadalmat is átitatta egyfajta „barokk szemlélet", ami többek között az arisztokrácia életvitelének utánzásában, például neobarokk stílusú villák építésében nyilvánult meg. Ennek egyik oka a trianoni békeszerződés után az Osztrák-Magyar Monarchia és a Habsburg-család iránt érzett nosztalgia – hiszen a barokk Magyarországon osztrák közvetítéssel terjedt el –, illetve a szocialista eszmékhez, és ezáltal nagyon távolról a Tanácsköztársasághoz köthető modernizmus iránti kezdeti ellenszenv.

Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, alaprajz. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
3/25
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, alaprajz. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám

Ezek mellett a nemzeti stílus iránti vágy, illetve a Magyarországon oly jellemző 18. századi városképbe való illeszkedés szándéka is a neobarokk felé irányított sok építészt. Maga Id. Kotsis Iván így írt a témáról, amikor Wälder Gyulának, a stílus legnagyobb képviselőjének munkáit elemezte:
„… mennyivel értékesebb lenne az, ha ahelyett, hogy a németektől importált folyóiratokból merítenők formakincsünket, a hazánkbeli XVIII. századból származó ilynemű barokkemlékeinket keresnők fel, amelyek a magyar építőművészet egy fényes korát képezik s amelyek alkalmasak arra, hogy gazdag formakincsüknek fejlesztése és alakítása által egyrészről eredetit, nem németet produkáljunk, másrészről ily irányban tervezett építményekkel a karakterében elragadóan kedves magyar vidéki városaink hangulatában, ha kell, bennmaradhassunk."[1]

Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, oratórium. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
9/25
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom, oratórium. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám

Az imént felsorolt indokok mind közrejátszottak az 1925-1927-ben épült zalaegerszegi Jézus Szíve-templom stílusának kiválasztásában. A katolikus egyház, azon belül is a helyi plébános Pehm József, vagyis a későbbi esztergomi érsek Mindszenty József volt a megrendelő.[2] A templomot az utolsó magyar király, Boldog IV. Károly emlékére építették, így természetes, hogy a Monarchiához, illetve a Habsburgokhoz több szálon kötődő neobarokk stílusra esett a választás.

Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
11/25
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám

A plébániatemplomból és ferences kolostorból álló épületegyüttes az egykori huszárlaktanya lovardájának helyén, egy saroktelken épült fel. (Tudván, hogy az épület a ferences rendhez köthető, a névválasztás igen érdekes: a Jézus Szíve titulust általában jezsuita templomok kapják.) A Kotsis által „emlékszerű épületnek" nevezett templom terve egy számos résztvevővel lezajló tervpályázaton nyert osztatlan egyetértésben első díjat, az építész szerint a következők miatt:

Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám
14/25
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám



„A saroktelken a kolostort nem az útvonalra helyeztem, mint majd minden pályázó, hanem hátra, és a sekrestyén át csatlakoztattam a templomhoz, felette pedig az oratórium kapcsolta össze első emeletét a templom terével. A zárda hátratolása tehát alaprajzilag logikus volt, mert a rendtagok jól tudták használni a templomot, de előnyös volt főképpen városképben, mert az utcakereszteződésnél térség keletkezett. A rendház előkert mögé került, ezzel a templom oldalhomlokzata kiszabadult. A rendház bejárata az előkerten át vezetett, melynek közepén szabadon álló Madonna-oszlop készült. Elrendezésének alapeszméje már régen forrott bennem. 1911-ben készült szigorlati tervemnek saroktelken épülő templom- és plébánia-megoldása hasonló volt. A kiképzés maradéktalanul eklektikus [értsd: historizáló – a Szerző]; a dunántúli templomok késő barokk, copfos stílusában készült."[3]

Valóban, a templom és a kolostor együttese számos dunántúli barokk templommal közös jegyeket mutat. Legegyértelműbb előképe a győri karmelita templom, mely centrális elrendezésének és a szentély mellé helyezett tornyának köszönhetően szerkezetében eltér ugyan, dekorációjában, összképében és stílusában azonban mégis hasonló.

Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Forrás: Wikimedia Commons
21/25
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Forrás: Wikimedia Commons

Kotsis zalaegerszegi műve igen impozáns, látványos. A templom bazilikális szerkezetű, kereszthajós, a négyezetet csehsüveg boltozat fedi. A főhomlokzat az úgynevezett „Gesú-típusba" sorolható, tehát a római Il Gesú jezsuita templomra vezethető vissza, bár hangsúlyos timpanonjának köszönhetően annál klasszicizálóbb, így az építész által említett copf jelleget is tükrözi. A homlokzat oldalához tapasztott jellegzetes, aszimmetrikusan elhelyezett torony szintén az itáliai építészetre vezethető vissza, és Kotsis a témában való tájékozottságát tükrözi. A szomszédos, a templomhoz tapasztott kolostor szemlélve azonban már kevésbé az itáliai, mint inkább az osztrák barokk hatását érezhetjük, ami nem csak a magyar 18. századi építészettel, de az uralkodó családdal is jobban rokonítható.

Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Forrás: Wikimedia Commons
23/25
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Forrás: Wikimedia Commons

A templombelsőben hasonló burjánzó barokk díszítés látható, mint a homlokzatokon. A dongaboltozattal fedett főhajó monumentális hatású, a szentély számos szép barokk templomot idéz: a balatonalmádi-vörösberényi jezsuita templomban, illetve a budai Szent Ferenc Sebei-templomban találkozhatunk hasonlóval. Csak úgy, mint a külsőn, a belsőben látható látványos dekorációs elemeket – kovácsoltvas rácsokat, gipsz ornamentikát, bútorzatot – is mind maga az építész tervezte.

Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Forrás: Wikimedia Commons
24/25
Zalaegerszeg, Jézus Szíve-templom. Forrás: Wikimedia Commons

Kotsis Iván így írt önéletrajzában az épületről:
„Mint történelmi stílustanulmányba sok szeretetet fektettem, egyébként utolsó történelmi stílusú épületeim közé tartozott."[4]

Paár Eszter Szilvia

A cikk az NKA támogatásával jött létre.

 

[1] Kotsis Iván: A XVIII. század építészetének gyakorlati alkalmazása. In.: Magyar Építőművészet, 1912. 12. évf. 4. szám

[2] Magyar Építőművészet, 1928. 28. évf. 4. szám

[3] Kotsis Iván: Életrajzom. Magyar Építészeti Múzeum, Budapest, 2010. 84.

[4] Uo.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok

SZALÓC ÉS BORZOVA // Rejtett Kincsek

2023.03.31. 07:52
10

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

A gömöri bányavidék kapujában vagyunk: Szalóc és Borzova két magyar falu, két középkori eredetű temlommal. Szalócon egy 14. századi eredettel bíró kegyhely áll, melynek régi szentélye egy 19. század elején hozzáépült hajóval és zsindelyes hagymakupolával büszkélkedik. Borzova szintén középkori múltú temploma még várja régi freskóinak felfedezését, ám kutatása például már egy DNS vizsgálathoz is támpontott nyújtott.

Nézőpontok

A SÉNYEI KEMENCE KÁPOLNA // Egy hely + Építészfórum

2023.03.24. 16:12
5

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Kemence, kucsma, kas...Az idén 90 éves Vadász György egyik legérdekesebb épülete egy ökomenikus kápolna, mely a sényei szőlőhegyen uralja a tájat. Az egyetlen konkrét építészeti stílusba sem besorolható kápolna ősi formákat idéz, konkrét előképe pedig egy népi tyúkól volt. Az Egy hely csapata a Kemence Kápolnánál járt.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk