/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Gazdaság

Kopaszi-gát: jöhet a 120 méteres toronyház

1/3

BudaPart beruházás - építész: Anders Lonka

?>
BudaPart beruházás - építész: Anders Lonka
?>
BudaPart beruházás - építész: Anders Lonka
?>
BudaPart beruházás - építész: Anders Lonka
1/3

BudaPart beruházás - építész: Anders Lonka

Kopaszi-gát: jöhet a 120 méteres toronyház
Gazdaság

Kopaszi-gát: jöhet a 120 méteres toronyház

2016.12.08. 09:36

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Anders Lonka

Vélemények:
21

Dosszié:

Épülhet 120 méteres toronyház a Kopaszi-gát mellett, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította Budapest településszerkezeti tervét és rendezési szabályzatát. A Lágymányosi-öböl nagy ingatlanberuházását - BudaPart - az Anders Lonka vezette dán Adept iroda tervezi. 

Budapest egyik legnagyobb vegyes funkciójú ingatlan beruházása a Kopaszi-gáttal szemközti területen, a Lágymányosi-öböl másik oldalán valósul meg. Az új városnegyed beépítési koncepcióját egy dán várostervező iroda, az Adept készítette. Az első ütemhez tartozó lakások fele már elkelt, az első irodaépületek előkészítő munkálatai pedig folyamatban vannak. Az építkezési munkálatok várhatóan 2017 első negyedévében indulnak el.

A közvetlen Duna-parti kapcsolattal rendelkező projekt fő célja - amely elnyerte a rangos nemzetközi CIJ Awards legjobb koncepciójáért járó díjat - egy olyan város a városban terv megvalósítása, ahol az otthon és munkahely funkciók magas színvonalú infrastrukturális kiegészítésével az ott élők és dolgozók karnyújtásnyira hozzáférnek a szükséges szolgáltatásokhoz. Azonban a Smart City szellemiség jegyében született koncepció kérdéses pontja az a 120 méter magas toronyház, amely a Kopaszi-gát jelenlegi bejáratához került, és amely megvalósítása érdekében a Fővárosi Közgyűlés módosítja Budapest településszerkezeti tervét. 


BudaPart beruházás - építész: Anders Lonka
1/3
BudaPart beruházás - építész: Anders Lonka



A testület 19 igen szavazattal, 9 nem szavazat ellenében támogatta a főváros településszerkezeti tervének és rendezési szabályzatának módosítására vonatkozó javaslatot. Az eredeti szabályozás szerint ilyen magas toronyház építésére a településszerkezeti terv csak Csepel északi részén biztosított lehetőséget, a Lágymányosi-öböl melletti területen 65 méter volt a megengedett maximális magasság.

Az indítvány szerint a beruházó a XI. kerülettel kötött településrendezési szerződésben közcélú tervezési feladatokat vállalt magára. Ezek egyike a környék meglévő villamosvonalainak újratervezéséről, illetve meghosszabbításáról szól, a továbbiak új jelzőlámpás kereszteződések és kerékpárutak kialakítását tartalmazza. A vitában az előterjesztő Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, nincs jogszabályi akadálya a módosításnak, ráadásul szerinte egy modern város akkor jár el helyesen, ha meghallja az előrehaladást biztosító fejlődési szándékokat.

A jobbikos Tokody Marcell azt mondta, a közgyűlés a javaslat elfogadásával a miniszterelnök gazdasági partnereinek tesz "hűségesküt", miközben nem veszi figyelembe, milyen hatással jár a beruházás, például milyen módon növekszik meg a környék forgalma, miként kerül veszélybe Budapest védett világörökségi látképe. Horváth Csaba, az MSZP képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházó nem tett túl nagy vállalásokat, azok mintegy 80 százaléka ugyanis saját telkén belül valósul meg, miközben például a javaslatban szereplő villamosvonal meghosszabbítása esetében is csak a tervezési feladatokat vállalta magára, a megvalósítást nem. Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció képviselője felelőtlennek nevezte a kormányoldalt, szerinte politikai alapon dönt egy a város életét hosszú távon meghatározó kérdésben.


BudaPart beruházás - építész: Anders Lonka
3/3
BudaPart beruházás - építész: Anders Lonka




Hoffmann Tamás (Fidesz-KDNP), a XI. kerület polgármestere úgy fogalmazott, a szóban forgó beruházás emberi városfejlesztési léptékkel készül, amivel óriásit fejlődhet Budapest. Elmondta, egy fejlődő nagyvárosban helye van magasházaknak, a Kopaszi-gátra tervezett épület pedig azért is szükséges, hogy a területet szellősebben építhessék fel. A kormánypárti politikus kitért arra is, hogy a tervezett épület egy kilométerre valósulhat meg a világörökségi látkép védőövezetétől.

A nemzetközi díjakkal rendelkező koppenhágai Adept által elkészített várostervezési koncepció az okos város szellemiség jegyében született. A kivitelezés során egyre inkább előtérbe kerülnek azok az eszközök és módszerek, amelyekkel az épületek harmóniába kerülnek a külvilággal, környezettudatosan használják az erőforrásokat, és olyan modern környezetet biztosítanak, amelyben az ember egyszerre érezheti közel magát a természethez, illetve a technológiai vívmányokhoz is.

 

 

Vélemények (21)
Mljet
2017.10.05.
19:02

A MOL toronyházáról Lázár a Kormányinfón,

videó 45:40-től 52:46-ig:

http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/videok/kormanyinfo-100-a-kotelezo-kvota-megbukott

(Megjegyzem, abban nagyon téved Lázár, hogy az érintett kerület igazodik a fővárosi szabályozáshoz, mert itt a főváros igazodott a kerülethez a 46/2016. (XII. 29.) önkormányzati rendeletével.)

Mljet
2017.10.04.
20:08
Pákozdi Imre
2017.10.05.
04:30

@Mljet: Az, hogy bármely fideszes kormányerő bármely, Budapestet érintő erőszaktételük tárgyában bármiféle, akár gesztusszerű engedményt tesz, példátlan a kormánypárt uralkodásának történetében. Ezért, és a dolog lényege miatt is, ezt üdvözlöm, és sikernek tartom. Nem csak a toronyház ellen tiltakozók sikerének, elsősorban Schneller István elszántan civilizált személyisége és támadhatatlan szakmai érvelése sikerének, hanem a Fideszben zajló folyamatok reményteljes jelének is. Lázár János véleménynyilvánítása a második azon sarkos, orbánizmus-ellenes megnyilvánulások sorában, amelyek mai vagy múltbéli kormányzati főszereplőktől hangzottak el. Az első Navracsics (Lázár elődje) kijelentése volt Brüsszelből, a “Soros-terv” humbug mivoltáról. Csak remélni tudom, hogy a folyamatok - beleértve az Azerbajdzsánból az EU-ba érkező kenőpénzek felderítésének folyamatát - elvezetnek a magyarországi viszonyok tisztulásához is. Én üdvözölném Varga Mihályt a Fidesz, a mai egyetlen kormányzóképes erő (ld. Botka sorsát) élén. Ennél fontosabb, hogy feltételezésem szerint az EU minden vezetője is így volna ezzel. De hogy témánkra, a Kopaszi-gátra tervezett toronyház ügyére visszatérjek, egy ilyen személyi változás valószínűleg helyreállítaná az emberhez méltó viszonyokat a szakmaiság, egyáltalán, a döntéshozatalok területén is. Mert az, ami most van, hogy a hatalomgyakorlók ajkát lessük, miként kerekedik rajta a szó, milyen hangsúllyal ejtik a MOL nevét vagy a magasház kifejezést - hát, ettől felfordul a gyomrom.

lecsó
2017.10.04.
04:55

A MOL vezetőinek kevés szerepe lehetett a döntésben. Valószínűleg inkább kaphattak egy visszautasíthatatlan ajánlatot. Nem a felelőtlen pazarlásról közismertek, a szocialista irodaházukban is szépen megfértek idáig. Az ilyen drága épületeket pedig sem a részvényesek, sem a pénzügyi osztály nem szokta szeretni. És Parkinson irodaházakra vonatkozó törvényét is biztos ismerik. A projekt bejelentésekor szó sem volt arról, hogy egyetlen cég fog oda beköltözni. A szakmai/környezetvédői oldal maradék ellenállásának letörése mellett a finanszírozás könnyítése lehetett a cél a kormány részéről, amihez mind a kiszervezett központi elem, mind a bankmágnes gazdag cég+híres tervező kombináció hozzá tud járulni.Jellemző, hogy a másik gigacég Telekom egy teljesen jellegtelen épületbe költözik egy olyan helyen, ahová inkább egy ilyen torony illett volna és ahol a telekért valószínűleg keveset kellett fizetniük, miközben az állam által résztulajdonolt MOL-nak hirtelen egy luxusingatlan luxusépületére lett szüksége.

Pákozdi Imre
2017.10.04.
05:45

@lecsó: Meglehet. Én mindenesetre nem tankolok náluk. 

Apropó, Telekom-székház. Az hagyján, hogy jellegtelen (egyébként nem is biztos, hogy olyan nagyon rossz ház lesz - várjuk ki a végét), de ahogy odatolták a Groupama Stadion elé... Sajnos Budapestet ma leginkább barbárok építik. És hogy egy adott hiba a várostervező vagy az építész felelőssége, egyremegy. A Kopaszi gátra tervező brit építész felelősséghárító vállvonogatása ezért cinikus és álságos.

lecsó
2017.10.06.
00:35

@Pákozdi Imre: Telekom: Amit egy MOL-toronynál túlzásnak érzek, az a közzétett terv alapján a Telekom-ház esetében szerintem alálövés. Az az épület egy lenne a sorban a Váci úton, nem az egyik legnagyobb cég székháza. A helyszín, a kiemelt főútvonalak találkozása, illetve a stadion ellenpontozása pedig szerintem vertikális megformálást igényelt volna. További probléma, hogy egy Telekom-székház ugyanúgy "alfahím", mint egy Fradi-pálya: Ha összezárjuk őket ugyanabba a sarokba, abból csak feszültség keletkezik (Manhattanben nem, de ez Budapest külváros). Különösen, ha az egésznek semmi értelme. A korabeli elképzelés, hogy a stadion költségeinek egy részét a telek kereskedelmi hasznosításából fedezik, önmagában értelmes, de figyelembe véve a megvalósítást és azt, hogy közben mennyi közpénz folyt el haszontalan sportberuházásokra, a végeredmény szerintem tévedés, amin se oszlop, se homlokzat nem fog javítani. Inkább csináltak volna az egészből sporttelepet, a stadiont a sarkon hangsúlyozva, a mellékutcában meg edzőterem, uszoda vagy sportpálya. Vagy szálloda, amiből a klubnak még haszna is származott volna.MOL: A Duna túloldalán - akár Csepelen, akár Pesten - a haszna messze felülmúlná az ártalmait, mert valódi Jel lehetne belőle, nem annyira az építészek, mint inkább a jövőbeli befektetők számára, hogy vegyék már észre, az a szemétdomb valójában egy aranybánya. A budai oldalon pedig ugyanez jelenti a problémát: Ahol elfér egy toronyház, ott elfér kettő is. És akkor Budának, a budai Dunapartnak tulajdonképpen hány toronyházra is van szüksége?Kicsit furcsa egyébként, hogy a MOL vezetője még hozzávetőlegesen sem tudta megmondani, mennyibe kerülne az épület, pedig egy beruházás általában ezzel szokott kezdődni. Egy ilyen épület mindig, mindenütt politikai kérdés is, de Budapesten egyelőre csak annak tűnik, ami sem a MOL-nak, sem a városnak, sem a városlakóknak nem tesz jót.

Mljet
2017.10.02.
10:04

Ha pedig jön (mert jőni fog, ha a fene fenét eszik is),

akkor neve lészen MOL Campus:

https://mol.hu/hu/molrol/mediaszoba/6372-uj-szekhazat-epit-a-mol

Pákozdi Imre
2017.10.02.
10:39

@Mljet: A MOL vezetőinek e döntésben megnyilvánuló érzékenysége az épített környezet, a városkép, egyáltalán: az építészet dolgai és a városlakók iránt, előrevetíti a következő döntésüket: építsenek szembe, Csepelre egy ugyancsak 120 méter magas, de benzinkút alakú, másik toronyházat is. Túlméretes Miska huszár Pákozdra, túlméretes toronyházak a Duna mellé - merjünk nagyok lenni, vagy ha az nem megy, akkor nagyot hibázni. Hajrá, Magyarország, hajrá, molosok.

Hartmann György Sándor
2017.10.02.
11:37

@Pákozdi Imre: Kedves Imre!

Nem sokat tévedtél! Az épület tetején lesz egy 30 méteres fúrótorony.

De ami a leszebb lesz, hogy tele fogják rakni bázisállomásokkal is, és olyan lesz, mint egy sündisznó.

Pákozdi Imre
2017.01.09.
11:07

Jöhet ám a mindjárt megmondom, hogy mi. De megmondják helyettem a portfolio.hu szavazói: http://www.portfolio.hu/ingatlan/varos/budapestnek_szuksege_van_felhokarcolokra_vagy_megsem_szavazz.241160.html Ha Önjök is szavaznak, megláthatják: 60% mindenféle budapesti felhőkarcoló ellen van, 23% pedig csak a Hungária körúton kívül engedné.  Ez összesen 83%, pont annyi, amilyen arányban a budapestiek ellenzik a Magyar Nemzeti Galéria leköltöztetését a Várból a Városligetbe. Manapság Tarlós és Orbán ezeket az ellenzési  arányokat szokta semmibe venni.

Hartmann György Sándor
2016.12.08.
17:59

Akár a legsötétebb átkosban - mert ezt én megéltem -, mindig voltak elsők az egyenlő között!

Pákozdi Imre
2016.12.09.
06:52

@Hartmann György Sándor: Disznóság. Alig egy hete a szakemberek ez ellen az itt megépítendő magasház (sőt, toronyház) ellen döntöttek, erre jön a politikai szolgákkal feltöltött fővárosi közgyűlés és leszavazza a szakembereket.

Fiatalok, ne menjetek településtervezőnek, de építésznek is csak úgy, ha nem Magyarországon kívántok tervezni. Így ui. nem érdemes. Inkább a cipőfelsőrész-készítői szakmát javaslom: ennek ethosza, hivatásrendi öntudata példaképpen álljon minden, ma itthon dolgozó értelmiségi, pardon, agyi izommunkát végző állampolgár előtt.

zöldszín
2016.12.09.
08:41

@Pákozdi Imre: Kedves Imre ez a bejegyzésed sértő a disznókra nézve.

Amúgy a településtervezés és az építészet nagyon szép és hasznos tudomány, csak jelenleg - és ezt nem csak a hazai dolgokra értem - építészet címén a technikai lehetőségekkel visszaélő profitorientált formalizmus a jellemző (tisztelet a kivételeknek, egyre kevesebb van).

Pákozdi Imre
2016.12.09.
09:03

@zöldszín: Meglehet. Én egyébként a profitorientált bunkóság, az uram-bátyám viszonyok között működő, mindennapi önkény és ennek művelői ellen írtam a fentebbieket. A tervezett toronyház szembe megy az urbanisták között elfogadott* tájképi és városépítészeti szempontokkal, ráadásul úgy, hogy közvetlenül veszélyezteti Budapest páratlan adottságát, a természetes panorámát. Azt a csodát, hogy egy arányos szélességű, kiváló medervezetésű folyón át, Pestről zavartalanul rálátunk a budai hegyekre és dombokra, a budai dombokról pedig a lapályos, madártávlatból oly szép Pestre. Ilyen panorámáért más városok kilátótornyokat építenek, de így is csak a budapesti látványkincs felét-harmadát élvezhetik, hiszen vagy a dombok, vagy a jelentős folyó vagy mindkettő hiányzik. És akkor jön néhány politikailag beágyazott "vállalkozó", akik a dróton rángatott önkormányzati vezetők közreműködésével belerondítanak ebbe a mesés adottságba. 

Ismétlem, irány a cipőfelsőrész-készítés. Abba még nem pofáznak bele a politikusok.

* példaként említem a tegnap este, a Fugában, a budapesti magasházakról szóló urbanista összejövetel valamennyi felszólalójának véleményét.

zöldszín
2016.12.09.
10:00

@Pákozdi Imre: Érti mindenki, hogy mire írtad. Lehet úgy is fogalmazni, hogy profitorientált bunkóság, itt a toronyház esetében igaz is, de tágabb értelemben nem. A bunkóság is ered valahonnan, szerintem a mezei hülyeségből (én próbálok néha nagyon hülyén viselkedni, de még nem sikerült kirínom az átlagból). A toronyház így könnyen leválasztható az építészetről, viszont azok a formai, technológiával való visszaélések, amit "komoly sztárépítészek" követnek el, már nem a bunkóság kérdése, de ugyanúgy árt.

ui.

Ha érdek főződik hozzá, a cipőfelsőrész készítésbe is bele fognak szólni.

lecsó
2016.12.10.
08:44

@Pákozdi Imre: Lehet, hogy éppen ennek a várostervezői konszenzusnak köszönhetjük a tervet. Hasonlóan a Fidesz többi budapesti beavatkozásához (Ócsa, stadionok, Nemzeti Színház, múzeumok, Várnegyed), a toronyház is egy meglévő problémát válaszol meg - ugyanúgy tévesen, mint a többi esetben. Ha a pesti oldalt nem ilyen lapályos, azaz szürkén és egyhangúan lapos, unalmasan XIX. századi településnek szeretné megtartani a szakma és az elmúlt 25 évben támogatta volna a magasházakat ott, ahol városképileg nem zavaróak, talán most a kormány sem ebben a formában akarna újabb jelpiramist létrehozni.

Pákozdi Imre
2016.12.10.
19:45

@lecsó: A pesti oldal nem "szürkén és egyhangúan lapos" és nem is unalmasan XIX. századi település. A templomok - talán mert kimagaslásuk a mindenkori városszövetből, továbbá korántsem polgárházias tetőformáik évezrede bevett hagyományt jelentenek - egészséges változatossággal tagolják az amúgy sem egysíkú házrengeteget.

A magas- és toronyház nem szükségszerű eleme a városnak. Ez az épülettípus fontos része a vastag, "custom made" szivarokat szorongató iparbárók* önépítő mítoszának - de egyáltalán nem fontos része a városképnek. Nem véletlen, hogy eredeti szülőhelyükön, Amerikában, gyakran építtetőjük nevét viselik, a felhőkarcoló-divatot majmoló "fejlődő" országok pedig vagy cégnevet biggyesztenek rájuk, vagy valamiféle világelsőséget vindikáló, hangzatos cimkét. Az EU-ban pedig divat ezeket a szomorú sietséggel elavuló építészeti sivárságokat "Europe" jelzővel ellátni.

A léhán, de találóan fogalmazó városi folklór egyébként a toronyházakat megálmodójuk péniszének méretproblémáival magyarázza. Nem elvetendő módon. Mert igenis, hihető, hogy aki egy hálószobát sem tud megtölteni tartalommal, az, ha teheti, megpróbálja ezt néhány tízezer négyzetméternyi irodával és 120 méteres, mindenkit lenyűgöző, szimbolikus falloszmérettel feledtetni.

---

* javaslom, hallgassák meg a Bensonhurst Bluest. Oscar Benton (a szerző Artie Kaplan nyomán) jól érzékelteti a felhőkarcoló méretű szivarok és a szorongás kettősségét: https://www.youtube.com/watch?v=si7Np5U0Y5M (A szám egyébként ismerős lehet az "Egy zsaru bőréért" c. Alain Delon filmből :-).

lecsó
2016.12.10.
23:50

@Pákozdi Imre: Pont ez a probléma. Hogy évezredes változatlanságot sugallnak. Nem hiszem, hogy bármi másban is elfogadnánk az évezredes-évszázados változatlanságot egy 2 milliós városban. Főleg nem az egész településre univerzálisan érvényesen. Még Párizsban is, aminek klasszikus városképe felteszem, nálunk is mérce/álom szakmai körökben, a La Défense számít az egyik legnagyobb attrakciónak. A középkori templomtornyok gazdasági/politikai/társadalmi jelek is voltak. Ebből mára mi maradt? (Hagyjuk most az aktuálpolitikát, a városépítés sem pár évben gondolkodik.) És ha az építészet nem követi a társadalmi/gazdasági stb. változásokat, akkor az milyen feszültségeket teremt? (Olyanokat, amelyek egy Kopaszi-gátnál pukkannak el. De mondhatnám a többi sületlenséget is, a plázahíddal, a gellérthegyi lanovkával, a városházi toronnyal, a várbeli MVM-épülettel meg a többivel. Mind ugyanarra utal: hogy egészségtelen a helyzet, mert hosszabb ideje félre van kezelve a probléma.)Egyetlen nagyon magas ház a kontextusteremtés hiánya miatt tényleg nevetségesen fest. Viszont ha már egy negyedre való összejön belőlük, a mennyiség átcsap minőségbe, mert mindenféle szempontból új vagy egy újabb súlypontot fognak képezni. Egyebek mellett városépítészetileg is, amikor ránézésre sugallják a tervezettséget, hosszútávú gondolkodást. Amely gondolkodás nem azon alapul, hogy minden maradjon változatlan ezer éven át.

Pákozdi Imre
2016.12.11.
08:08

@lecsó: Valamelyest igazat adok, de módjával. Mert itt van három hír, három elismerésről, amely Budapest mai városképének, szolgáltatásainak, vonzerejének szól. Ezek közül kettő a Condé Traveler esetenként több mint százezer szavazata alapján elért két második hely, 2013-ból és 2015-ből, ld.: http://edition.cnn.com/2013/10/16/travel/cn-traveler-top-cities és  http://hvg.hu/itthon/20151022_Budapestet_szavaztak_meg_a_vilag_masodik . A harmadik egy itt, az ÉF-en már közreadott, sajnos angol nyelvű összehasonlítás 2016-ból, Prága és Budapest között: http://bbqboy.net/prague-budapest-visit/ Ezt, ha csak paraszthajszállal is, de a mi fővárosunk nyerte. Az utóbbi felmérésnek az alapján képet kaphatunk arról is, hogy miket figyel és miket díjaz Prágában és Budapesten egy komoly turista. Mondjuk sem múzeumok, sem kortárs épületek nincsenek közöttük, pedig Prágában ott virít a Gehry-féle "részeg ház"... (Illetve mégis: az írás ui. megdicséri a Magyar Nemzeti Galériát és az onnan nyíló gyönyörű kilátást :-).

Mindhárom budapesti siker egy toronyházak nélküli, a Városligetbe telepített múzeumok nélküli, még zöld József Nádor térrel és Orczy Parkkal rendelkező, korrektül fásított Bocskai úttal, Dagály-környékkel és sorolhatnám... tehát egy még nem megritkított, szétcseszett parkrendszerű városnak szólt. Olyan Budapestnek, amelyben a Várnegyed még az ott lakók, a kultúra és az idegenforgalom fellegvára, nem pedig kormányzati nagyurak telephelye. A három siker egyszersmind csattanós válasz Baán László igyekezetére, hogy Budapestet "felhelyezze a világtérképre", ld.: http://mandiner.hu/cikk/20140102_baan_a_muzeumi_negyeddel_felkerul_budapest_a_vilagterkepre . Mert hogy ott vagyunk, persze, kérdés meddig, ha a főigazgató úr és megbűvölt közönsége, a magyar kormány tervei valóra válnak. 

lecsó
2016.12.12.
05:11

@Pákozdi Imre: A külföldi értelemszerűen nem az újat keresi, mert azt otthon is megtalálja (többségük nálunk gazdagabb országból érkezik ide)és az új, a modern legfeljebb funkcionalitást tekintve tud érdekes lenni az átlagember számára, esztétikailag kevéssé (lásd kortárs művészet és közönség viszonyát a világban), a Défense is csak az egyedisége miatt számít turistacélpontnak. Ugyanakkor az, hogy mi érdekli az ide látogatót, normális esetben másodrangú szempont egy országban/világvárosban. Egy falu/kisváros egyszeri aktussal megpróbálhat közönségvonzó látványosságot teremteni, de ha sikerül is, az is csak különös lesz abban a környezetben, nem pedig általános. Egy metropolisz a méretei miatt ilyesmiben viszont nem igazán tud gondolkodni. Amikor pedig mégis, akkor kiderül, hogy az egyéb problémák túlnövik az esetleges előnyöket (nyári olimpia rendezés). Újdonságértéke szinte mindig a hely szellemének van: Rómába azért megy valaki, hogy úgy érezze magát, mint a rómaiak. Mármost ki szeretné úgy érezni magát, mint egy egyebek közt urbanisztikailag is frusztrált pesti, akit egyik oldalról megfosztanak a természettől, azaz az egyetlen valóban évezreden átívelő entitástól, amivel együtt tud és akar élni, másfelől meg mesterséges városképi gettóba zárják (lásd lepukkadt belváros illetve a lebontott lepukkadtság helyére kerülő ingatlanspekulációk végeredményei stb)? Budapest "fejlődése" nagyjából 3 szcenárió mentén zajlott a rendszerváltás óta: 1. Ne nyúljunk hozzá, mert nincs rá pénz, meg jól van ez így. 2. Nem jól van ez így, ezért odaadjuk az első szembejövőnek, azaz a leggátlástalanabb külföldi ingatlanspekulánsoknak. 3. Ez se jó, úgyhogy kénytelenek vagyunk mi magunk kitalálni, mi legyen és aki ellent merészel mondani nekünk, azt lealázzuk, mert biztos az előző két csoporthoz tartozik, ráadásul a mi ötletünk attól a miénk, hogy a mi zsebünkbe megy a hozadéka. Vagyis minden opcióból a rosszat hozzuk ki. Ugyanez áll a toronyházakra is, amely műfaj a korábbi elsősorban gazdasági szükségszerűség és csak kisebb részben reprezentációs szándék után mára leginkább üres jelépítészetbe fajul (Közel-Kelet), azaz mondhatnánk, hogy milyen jó, hogy mi kimaradtunk belőle. Csakhogy nem okosságból, hanem tehetetlenségből maradtunk ki és a tehetetlenségi erő sokféleképpen tud visszahúzni. Úgy is, hogy nem akadályozunk meg egy káros hülyeséget (Kopaszi-torony), és úgy is, hogy azért akarjuk megakadályozni, mert a várost ilyen szép laposnak szeretnénk megtartani. Mert közben a város meg nem fejlődik. Avagy mi az, amit az ezredforduló embere a XXII. század kezébe nyomhatna, hogy "ezt mi csináltuk, vigyázz rá, mert értékes, de persze ezt te tudod a legjobban"?

FenyvesiHK
2016.12.12.
19:03

@lecsó:  

A látványtervek parasztvakító ábrándjai és a nyomukba lépő valóság, ezt most pl.az úszó vb kapcsán a dunai panoráma meghekkelésével, egy irdatlan álmodern konténerrel sikerült bemutatni, ami valahol az örökös utánkullogást is reprezentálja, mint kortárs építészetünk egy része, az „olyan mint a….” érzését hagyva a nézőben. Nem számíthat semmi jobbra a Kopaszi gát sem. Tényleg ez volna az a most születő majdani kulturális örökségünk, ahogy lecsó írja: ezt az értéket mi hoztuk létre, őrizd meg….? Gondolná az ember, hogy ez az egész az építészetről szól. De nem arról szól. A város szabad játéktere a szűkös szellemi igényű befektetőknek és a politikai elit önreprezentációjának. Következmények és következetesség nélkül. Egyfelől emblematikusnak kikiáltott korok emblematikusnak kikiáltott helyszíneinek védelmezőjeként lép fel a hatalom, majd egyszerűen úgy bánik a köztérrel, mint a hatalomgyakorlás egyik természetes, de nem igazán jelentős dimenziójával (bármit megtehet vele belátása szerint). Miközben úgy formálja át egy település társadalmi valóságát, jövőjét, hogy az érintetteket mindig a küszöbön állva hagyja. A nemzeti identitás- és emlékezetpolitika tökéletes zavarát tükrözi minden hirtelen felbukkanó nagy ötlet. Ha már tudás és tudatos koncepció nincs,segíthetne az ilyen léptékű tervek legitimációját jelentő egyetlen módszer, az átlátható és demokratikus nyilvános vita, annak minden nyomasztó terhével, üresjárataival, veszekedéseivel, politikai, szakmai elfogultságaival és természetesen eredményeinek a végső tervbe integrálásával. A kultúrát nem hatalmi tényezőnek tekintő társadalomban ez így megy. És még akkor sem biztos, hogy sikerül jó megoldást találni. NormanFoster, Peter Eisemann, David Chipperfield  tudnának mit mesélni berlini középület-terveikről. De Reem Koolhas, Renzo Piano és Peter Zumthor is mondjuk LA-ben  a LACMA múzeum-átalakítási terveikről.

Új hozzászólás
Helyek/Városépítészet

WEKERLETELEP // Egy hely + Építészfórum

2020.10.28. 14:46
00:06:33

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk