| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Tanulmány

Kivéve a gyevi bíró - a Városliget fejlesztésének jogi kérdéséről

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Kivéve a gyevi bíró - a Városliget fejlesztésének jogi kérdéséről
Nézőpontok/Tanulmány

Kivéve a gyevi bíró - a Városliget fejlesztésének jogi kérdéséről

2014.06.05. 10:29

Cikkinfó

Szerzők:
Körmendy Imre

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
1

Dosszié:

Körmendy Imre,a MUT elnöke előadásának írásos összefoglalóját adjuk közre, mely elhangzott a Vár-város-városliget nevet viselő urbanisztikai fórumon, a FUGA Budapesti Építészeti Központban.

A városi építészet túlmutat néhány emberöltőn. Hazai és más országok törvénykezési gyakorlata is ismeri a kiemelt jelentőségű állami beruházásokra alkotott törvények rendszerét, melyben a Parlament nem tervez, hanem csupán elfogadja a benyújtott terveket.

A magyar Országgyűlés csak a legutóbbi időben végez tervezési folyamatokat, amikor megalkotja a területrendezési tervekről szóló törvényeket. Mindezt olyan iramban teszi, hogy az biztosan káros hatással lesz a megvalósulásra, ugyanis a jó tervhez bizonyítottan sok idő kell, nem ritkán több évtized. Körmendy erre a Bazilika példáját hozta, amely terve 60 évig érlelődött.

Külföldi példaként Németország esetét hozta fel, ahol szintügy alkotnak törvényeket a kiemelt infrastrukturális beruházásokról, de az ezek alapját képező terveket mérnökök, területi tervezési szakemberek csapata készíti elő, a műveleti terület változásait egyeztetik az érintettekkel, s csak a konszenzus létrejötte után kerül a törvényhozás elé.

Az egyedi – nem rendszerelvű – döntéseknek az a problémája, hogy gyengítik a rendszert, a tervezhetőséget, az összehangolást. A hirtelen, a tervezési folyamaton és szereplőkön kívülről felmerülő ötletekkel évtizedek alatt kiérlelt elvek és a közmegegyezés dől romba.

Így történt ez a sukorói kaszinóváros, a sávolyi motorpálya és a balatoni kempingek esetében.

A Városliget törvény anomáliái

Az egész jogi környezetből kiszakítja a tervezést: a budapesti agglomeráció törvénnyel elfogadott tervéből, a fővárosi településfejlesztési és rendezési eszközökből. Ezzel éppen a lényeg, az összefüggésrendszer veszik el. A gyakori részleges törvénymódosítások szétzilálják a jogszabályok egységét, harmóniáját. A módosításokkor gyakorta a „rész" fontosabbá válik az „egésznél".

Az OTÉK-tól való eltérés azt hozza magával, hogy alapvető fogalmak vesznek el, pl. a zöldfelületek jogi meghatározása – így miként mérhető annak változása, növekedése? A Városliget fejlesztéséről szóló törvény – Körmendy szerint – ellentétes a jogalkotási törvénnyel, mert nem illeszkedik a jogrendszer egységébe. A Városliget törvény ellentétes az önkormányzati törvénnyel is, mert a fővárosi önkormányzat helyett a Kormány/OGY döntött településfejlesztési kérdésben.

Egyértelműen kimondható, hogy nem lenne közérdek a múzeumok városliget megvalósítása, mert részükre csak Budapesten is számos hely és épület áll rendelkezésre.

A Városligetbe tervezett Múzeum negyed nem felel meg annak az alapvető szakmai követelménynek, hogy egy városi parknak a beépítése, továbbá a város egyes részeinek összhangja is felborulna amikor ide koncentrálnak sok fejlesztést és forgalmat, ahelyett hogy a város kihasználatlan, funkcióhiányos területeit fejlesztené.

A Városliget törvény újabb groteszk vonása annak előkészítése

Önálló képviselői indítvánnyal került a T. Ház elé, mintha valami súlyos társadalmi igazságtalanságot, drámai helyzetet kellene villámgyorsan orvosolni (ez a törvényalkotási forma ugyanis ezért jött létre, erre való, s nem arra, hogy ezzel kikerüljék az alapos szakmai és társadalmi előkészítést, egyeztetés). A térségi és településtervezés minisztériumi és azon kívüli szakemberei már 1983-ban elérték, hogy a demokratikus centralizmus keretein belül elinduljon, megkezdődjön a helyi lakosokkal, érdekeltekkel a rendezési tervek megismertetése és véleményezése már a készítés stádiumában. Ezért (is) érinti a szakmát oly erősen a tervezési rendből való kivétel, a kérdések előre eldöntése, a szakmai szempontok negligálása.

Az sem lebecsülendő érdekesség, hogy a XIV. kerület polgármestere terjesztette elő a törvényt felajánlva az államnak azt a parkot, amely nem az övé, nem őt illeti meg (az ún. az egész várost szolgáló közpark). A Városligetre elsősorban a sűrűn beépített VI. és VII. kerületnek van elemi szüksége, valamint a Belvárosnak, amelyből a földalatti vasút szállította az embereket a város erdejébe, majd a Ligetbe. A kerületnek nagyszerű lehetősége lett volna megvalósítani az 1917-es szabályozási tervében a Rákos patak mentére tervezett nagy kerületi közparkot, aminek jelentős hányadát az utóbbi évtizedekben építtette be lakóparkokkal.

A 2013-ban Budapesten megrendezett környezeti csúcs előadóinak egyik alapvető megállapítása, hogy a közgazdaságnak (nem a gazdaságnak) egyértelműen a feladata a szegénység csökkentése és a szegények megsegítése. Ebből is az következik, hogy a város problémás területeire kell koncentrálni a közösségi beruházásokat, s nem presztízsberuházásokat erőltetni. Úgy tűnik az ország vezetőit is elérte az „épületkomplexus" nevű betegség.

Körmendy Imre előadása alapján az összefoglalót a progresszivtajekoztatas.hu csapata készítette, és bocsátotta rendelkezésünkre.

 

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2014.06.06.
14:32

Miközben kiállítási pavilonok, azaz ideiglenes hívságok, szétszedhető deszkaalkotmányok esztétikáján ölik egymást Ybl-díjas kiválóságaink, elsikkadni látszik az utóbbi évek egyik legbátrabb szakmai kiállása, Körmendy Imre MUT-elnök előadása a Városliget szabályozási kérdéseiről. Szabadjon tisztelettel a figyelmükbe ajánlanom.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.